//
most olvassa...
Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, EU, Európai Bizottság, Felvidék/Szlovákia, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kormányzás, Magyarokról, Mezőgazdaság, Politika

Miért van eltérés a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott élelmiszerek között? – Transindex

Valóban “kettős mércét” alkalmaznak a gyártók?

(transindex.ro)

A mezőgazdasági minisztérium szerdán sajtótájékoztatón ismertette a Nyugat-Európában és Romániában forgalmazott, azonos termékek kapcsán végzett élelmiszerek vizsgálati eredményének összevetését. Ebből az derült ki, hogy a 29 megvizsgált élelmiszer közül 9 esetében eltérés van azok összetételében. A megvizsgált termékekről kiderült, hogy azok kalória- és proteintartalma eltért a címkéken feltüntetett értékektől, vagy a nyugat-európai termékeken feltüntetett érték eltért a Romániában forgalmazottétól.

A hatóságok nagyrészt tej-és hústermékeket, konzerveket és csokoládét vizsgáltak. Az eredmények kapcsán Petre Daea mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta, a kormány kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységes eljárást az élelmiszerek ellenőrzése kapcsán.

Daea április elején jelentette be, hogy öt nyugat-európai országtól (Hollandia, Belgium, Németország, Franciaország és Olaszország) kért engedélyt arra, hogy mintát vegyen az ottani élelmiszerekből.

Dr. Kékedi Nagy László vegyész, nyugalmazott egyetemi tanár az Transindexnek elmondta, számos különbség az élelmiszerek vizsgálatának módszereiből fakadhat.

“Vannak hivatalos, akkreditált laboratóriumok, amelyekben az élelmiszergyártók kötelező módon végeznek analíziseket, ezekkel igazolják és ellenőrzik, hogy a legyártott élelmiszer a saját standardjaiknak megfelel. Időnként egyes kijelölt laboratóriumok próbavásárlásokat végeznek, és mintaként ezeket vizsgálják.”

Dr. Kékedi Nagy László (transindex.ro)

Kékedi Nagy László elmondta, az eltérő eredmények abból is eredhetnek, hogy mindegyik ország meghatározza, standardizálja és törvénybe foglalja az élelmiszerek elemzési eljárásait. Ideális körülmények között ezt egységesíteni kellene, ugyanis eltérő elemzési módszerek során az eredmények is különbözőek lehetnek.

Az élelmiszerek minősége kapcsán a kémikus kifejtette, Kelet-Európában bizonyos esetekben az alacsonyabb jövedelmű vásárlók anyagi lehetőségeihez igazítják a termékek előállítását, így egyes élelmiszereket nagyobb mennyiségű adalékanyaggal egészítenek ki, vagy bizonyos esetekben az adalékanyag minősége gyengébb. Ebből következik, hogy különbség lehet egy nyugaton és a keleten is forgalmazott élelmiszer tápértéke között.

“Számomra megdöbbentő volt, hogy egy termék kalóriaértékét hogyan állapítják meg. A folyamat során laboratóriumi körülmények közt az élelmiszert elégetik, és az égéshő alapján határozzák meg, hogy az mekkora kalóriaértékkel bír”. Kékedi Nagy László szerint ez az eljárás azért problémás, mert ha egy bizonyos élelmiszert az emberi szervezete nem tud feldolgozni, akkor abból a tápanyagokat sem képes kivonni.

Tévhitek és ellentmondások

Az adalékanyagok tekintetében számos tévhit él a köztudatban, elsősorban azok mennyiségét illetően. A szakember elmondta, az adalékanyagok aránya maximum tíz gramm lehet kilogrammonként, és az adalékanyagok tartalma sem feltétlenül mesterséges eredetű. Az élelmiszerek színezékét, például a karotint sárgarépából vagy a kukorica héjából vonják ki.

Egy másik tévhit, hogy az adalékanyagoktól egyértelműen romlik az élelmiszer minősége. Sokan azért adnak felháborodásuknak hangot, hogy szintetikus anyagok vannak az élelmiszerekben. Ilyen például az aszkorbinsav, vagyis a C vitamin mesterségesen előállított változata, amelyet sokféle élelmiszerhez antioxidánsként adnak hozzá, azonban a szintetikus aszkorbinsav összetétele teljesen megegyezik a természetes aszkorbinsavéval.

Kékedi Nagy László szerint egy másik ilyen ellentmondásos helyzet az élelmiszerek előállítása kapcsán a szalicil használata, ami befőzésekkor alkalmaznak. Ennek használata azonban az uniós szabályozás szerint az élelmiszeriparban tilos. „A szalicilsav a gyomor nyálkahártyáján megtapad, erősen savas jellegű, ezért a hámfal sejtjeit károsítja, és gyomorfekélyt okozhat. Ennek a vegyületnek a rokonvegyülete az acetil szalicilsav, vagyis az aszpirin, amit gyógyszerként használnak, reklámozzák, és ez ellen senki nem tiltakozik”- mondta a szakember.

Forrás: http://www.transindex.ro

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: