//
most olvassa...
Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Magyar diákokra szabott román tanterv: nagy lehetőség, de felelősség is egyben – Székelyhon

Az új, kimondottan magyar tanulók számára összeállított román tanterv megértését és gyakorlati alkalmazását elősegítő kézikönyvet szerkesztett a pedagógusok számára nemrég Tódor Erika Mária. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának oktatója szerint a tanterv lehetőséget kínál, hiszen új szemléleten alapszik, amely új gondolkodásmódot feltételez mind a nyelvet oktató pedagógusok, mind az iskolások részéről.

Tódor Erika Mária, a magyar diákok számára készített román tantervet kidolgozó bizottság munkatársa volt (szekelyhon.ro/Prázsmári Tímea)

– Óriási előrelépés, hogy végre nem anyanyelvként oktatják a román nyelvet és irodalmat az 5–8. osztályokban az elkövetkezőkben. Kérem, foglalja össze ez elmúlt évek megpróbáltatásait a kisebbségi magyar oktatásban.

– Az elmúlt évtizedek kisebbségi oktatásában tapasztalt eredmények alapján roppant fontos volt, hogy változás történjen a román nyelv és irodalom oktatása terén. A 2011-ben érvényben lépő oktatási törvény alapján az előző években elkészültek az új, elemi iskolásoknak szóló sajátos tantervek és tankönyvek, ötödiktől szükség volt ennek a szemléletnek a továbbvitelére. Az előző években erre nem volt lehetőség, így az összehangolás hiánya visszaköszönt az országos felmérések és az érettségik eredményeiben, de a sok kudarcélményben is, hiszen egy jó érettségieredmény nem föltétlenül társult egy jó, gyakorlatias kommunikációs készséggel is. Ebben az összefüggésben azt is lehet látni, hogy azt a gyereket,

aki nem anyanyelvként tanul egy adott nyelvet, nem lehet ugyanazzal a mérőeszközzel mérni és értékelni, mint azt, aki saját anyanyelvén tanulja meg az adott tartalmakat.

Az új román tanterv erőssége, hogy elismeri a sajátos különbségeket, azt, hogy egy magyar anyanyelvű tanuló más tapasztalatokkal, tudással érkezik az osztályterembe, mint a román anyanyelvű társai.

– Hogyan sikerült elérni a tanügyi szakma képviselőinek, valamint a politikusoknak, hogy a román nyelv kisebbségi oktatásra adaptált változata is bekerüljön az új tantervbe?

– Ez egy rendkívül hosszas folyamat volt, és ebben a folyamatban a politikai érdekképviselet és a szakmai párbeszéd egyaránt fontosak voltak. Öröm számunkra, hogy a Sapientia EMTE oktatói is jelentős szerepet vállaltak a szakmai érvelésekben, jelen voltunk a mostani (2016–2017-es) tantervíró bizottságban is. Az elmúlt évek során különböző törekvések voltak e téren, voltak olyan tantervjavaslatok, amelyek évekig porosodtak az oktatási minisztérium polcain. A mostani helyzet egy új törvényes keretet biztosít, amely nagy lehetőség és egyben kihívás is, hiszen a továbbiakban ennek a magyar tannyelvű iskolák és oktatói kell a gazdái legyenek, és életet adjanak.

– Milyen lehetőségeket nyújt az új tanterv a román nyelv oktatása terén? A hangzatos kijelentéseken túl miben lesz más a következő tanévtől tanuló magyar anyanyelvű ötödikeseknek?

– Mint mondtam, az új tanterv egy hatalmas lehetőség a magyar tannyelvű iskoláknak, de ugyanakkor felelősség is. Mostantól kezdve az iskolák pedagógusain múlik, hogyan tudják ezt átvinni az osztálytermi párbeszédekbe. Az új tantervben foglaltak sajátos szemléletet kívánnak érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy

a pedagógusnak nem az eddig alkalmazott lexikális ismeretek közvetítésére kell összpontosítaniuk, hanem a különböző készségek – például beszédértés, beszédkészség, szövegértés, értő olvasás, szövegalkotás – kialakítására kell a hangsúlyt fektetniük.

Továbbá jelentős szerepet kap a beszélt nyelv értése, a mai román nyelven írott szövegek értő olvasása és a nyelvhasználat. Ebben az összefüggésben például a nyelvtani fogalmakat nem merev szabálykészletként kell felfogni, hanem olyan stratégiák összességeként, amelyeket azért alkalmaznak, hogy hatékonyan érvényesíteni tudják beszédszándékaikat a tanulók. Így például a nyelvtani fogalmak esetében a hangsúlyt nem a meghatározások, osztályozások visszaadására, hanem a szabályok felfedezésére, alkalmazására kell fektetni. Röviden összefoglalva, a cél a kommunikációs készség kialakítása, gyakoroltatása és a szókincs gazdagítása, egy jól meghatározott tematikus struktúra mentén.

– Miben lesz más a pedagógusoknak?

– Nagy és új, de ugyanakkor kreatív feladatok előtt állnak azok a pedagógusok, akik ősztől az új tanterv szerint oktatják az ötödik osztályosokat. Természetes, hogy vannak oktatók, akik örömmel fogadják ezt az újítást, vannak, akik szerint semmi sem fog változni, illetve vannak, akik félve töprengenek, megoldást keresve az új tanterv alkalmazására. Találkoztam már olyan pedagógussal is, aki úgy ítélte meg, hogy ő mostanig is egy ilyen típusú tanulásszervezésre törekedett, de jó, hogy most végre erre a tanterv is lehetőséget ad. Ezek a töprengések, félelmek természetes viszonyulások, hiszen egy pedagógiai újításról van szó. Az is szerencsés dolog, hogy éppen ehhez a tantervhez volt lehetőségünk tanári kézikönyvet is felkínálni, hiszen az ősztől gyakorlatba lépő kerettanterv még számos újítást kecsegtet – például új tantárgyakat – azok esetében azonban még nem tudunk hasonló útmutatók elkészítéséről.

Amikor a tanterv alkalmazását elősegítő tanári kézikönyvet megálmodtunk, mi éppen a tanárok kérdéseiből, esetleges problémáiból, szorongásaiból próbáltunk kiindulni.

A kiadványunk célja, hogy társ és útmutató legyen, hogy támogassa, segítse a pedagógus kollégákat az új szemlélet megértésében, és ötletekkel szolgáljon a gyakorlati kivitelezéshez.

(szekelyhon.ro/Prázsmári Tímea)

– Kik vettek részt a kézikönyv megírásában? Miért érdemes átolvasni, tanulmányozni ezt a pedagógusoknak?

– A kiadványnak 14 fejezete van, mindenik fejezetet más-más felkért szakember írta, ki az oktatási minisztérium munkatársaként, ki egyetemi oktatóként vagy a különböző megyék magyar tannyelvű iskoláiban dolgozó romántanárként. Én tulajdonképpen megszerveztem a csapatmunkát, feltérképeztem, melyek azok a lényegesebb kérdések, melyekre ebben a kézikönyvben válaszokat kell megfogalmaznunk. Ez egy tanári kézikönyv, éppen ezért nem az volt a cél, hogy sok elméleti alapismerettel vértezzük fel a pedagógust, hanem az elméleti háttérből kiindulva ezek gyakorlati kivitelezésének lehetőségeire világítsunk rá, az új szemlélet lényegét tegyük láthatóbbá, érthetőbbé. Éppen ezért, főképp a könyv második felében olyan konkrét kivitelezési tanulás-szervezési módokat, módszereket, eljárásokat mutatunk be, amelyek jó, reményeink szerint inspiráló példákként szolgálhatnak, akár a további alkalmazásukhoz, akár más hasonló tanulási helyzetek megtervezéséhez.

– Mi késztette a könyv megszerkesztésére?

– Tanítóképzőt végezve megismertem az elemi oktatás sajátosságait, majd az egyetem elvégzése után néhány évig román nyelv és irodalom tanárként dolgoztam. A gyakorlati tapasztalataim, megfigyeléseim késztettek arra, hogy ezt a nyelvpedagógiai és kétnyelvűségre vonatkozó témát választottam még 2000-ben doktori értekezésem témájának is, így e kérdéskör alaposabb kutatásával az elmúlt időszakban elég sokat foglalkoztam. Érdekel és izgalmas lehetőségeket rejt a nyelvi viselkedés, a tudatos nyelvhasználat kérdésköre, ebben az összefüggésben még számos megválaszolandó kérdés van. Az elmúlt időszakban több konferencia, továbbképzés szervezője is voltam, amelyek a román nyelv hatékony oktatását problematizálták, hiszen mindig fontosnak tartottam, hogy a nyelvoktatásra vonatkozó kérdések megoldása a probléma megértésével, megfogalmazásával kezdődjön, szakmai érvekkel alátámasztva. Éppen ezért most szakemberként és szülőként is optimizmussal várom e tanterv által hozott szemléletmód újító, frissítő hatását, hiszen egy hosszú munka, régi törekvés eredménye kellene gyakorlati alkalmazást kapjon.

– Mit gondol, négy év múlva, amikor a mostani magyar anyanyelvű ötödikesek már nyolcadikosokként kisérettségiznek, nagyban meglátszik majd az eredményeiken, hogy másként tanulták a román nyelvet elődeiknél?

– Az iskolai eredményesség többtényezős dolog: nagymértékben meghatározza a tanuló hozzáállása, a tanári munka hatékonysága, de jelentős tényező lesz a továbbiakban is a mérés és értékelés módja. Én azt remélem, hogy a nyelvtanulás élményszerűbb lesz, hiszen felfedező, gondolkodtató szemléletre és a tulajdonképpeni nyelvhasználatra kell, hogy alapozzon. Azt remélem, hogy az iskolákban, erre a tantárgyra szánt idő minőségibb lesz, és ez maga után vonja az eredményességet is.

Tanszékvezetőként dolgozik

Tódor Erika Mária egyetemi docens, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara humán tudományok tanszékének vezetője, az új, kimondottan a magyar diákok számára készített román nyelv és irodalom tantervet kidolgozó bizottság munkatársa volt. Az általa szerkesztett tankönyvet az Ábel Kiadó honlapjáról lehet megrendelni, a könyv címe: Ghidul profesorului de limba şi literatura română pentru şcolile şi secţiile cu predare în limba maghiară. A könyv létrejöttében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) segédkezett.

Forrás: Magyar diákokra szabott román tanterv: nagy lehetőség, de felelősség is egyben

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: