//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar-román, Magyarokról, Művelődés, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, XX. század

Időszerű múltépítés Nagyváradon – szakembereket is be kellene vonni a múzeumalapításba – Krónika

A szakmát is be kellene vonni a nagyváradi múzeumalapítási projektekbe, vélik a lapunk által megkérdezett szakemberek. Ugyanakkor örvendetesnek tartják, hogy több évtized mellőzés után a városvezetés épít a kultúrára.

A szabadkőművesek múzeuma a Rulikowski úti egykori páholyházban kapna helyet (kronika.ro/Oradea.ro)

Örvendetesnek tartják a lapunk által megkérdezett szakemberek, hogy több évtized mellőzés után a nagyváradi városvezetés ismét fejleszti a város kulturális életét.

Jó ötletnek tartják a zsidóság és a szabadkőművesség múzeumának kialakítására vonatkozó terveket, ellenben úgy vélik, a projektekbe a szakmát is be kellene vonni.

„Nem kértek segítséget, amióta nem vagyok önkormányzati képviselő, nem vonnak be az ilyen munkába” – mondta a Krónikának Fleisz János helytörténész, amikor arról kérdeztük, kérte-e a szakma segítségét a városvezetés. Pedig a szakmai háttér fontos lenne, vélte, hiszen az önkormányzat „nagy fába vágja a fejszét”, ugyanis nem elterjedt múzeumtípusról van szó.

„Másrészt örvendetes, mert Nagyváradnak nagyon sok értéke van. Mindenképp szemléletváltást látok abban, hogy végre megpróbálják a város bizonyos részeit, értékeit kiemelni és megismertetni nemcsak a lakossággal, hanem a turistákkal is” – összegzett a történész.

Bár régóta várt pozitív kezdeményezésekről van szó, Fleisz szerint

a szakmai hátteret még lehetne erősíteni.

„Más hasonló múzeumokkal kellene felvenni a kapcsolatot, ezekből sok van Európában. Történészként azt mondom, ilyen esetekben egyeztetni kellene a nemzetközi szakmával is” – tette hozzá.

Örvendetes, de „ködös” tervek

Imre Zoltán, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatója szintén értékeli a kezdeményezést, de ő sem tud arról, hogy az önkormányzat egyeztetett volna a szakmával. Emlékeztetett, Nagyvárad a 20. század elején kultúrközpont volt, de az Atelier 35 képzőművészeti csoportosulás vagy a Familia lap révén a 70-es években is pezsgő irodalmi, művészeti élet volt itt.

Utána azonban abbamaradt a kultúra fejlesztése, alig volt galéria a városban és a Körösvidéki Múzeum elköltöztetése is évekig elhúzódott.

“Reménykedünk, hogy előbb-utóbb eljutunk Kolozsvár szintjére”

– mondta a képzőművész.

A városvezetés múzeumalapítási terveiről kifejtette, még „ködösek”, a legalapvetőbb információkat sem tudni. „Azt sem tudom, kik azok, akik ezt az egészet eldöntik, kik fognak foglalkozni vele a jövőben. Jó lenne, ha szakembereket is bevonnának, akiknek a tudása, szakmai presztízse is megvan hozzá” – jelentette ki a múzeumigazgató.

Szerinte elsősorban a szabadkőművesség múzeuma kapcsán merül fel sok kérdőjel,

nem tudni például, hogy a közgyűjteményben a magyar László király páholy meglesz-e jelenítve, vagy csak a román csoportosulás,

és van-e egyáltalán kiállítási anyag, van-e ahonnan „előszedni” a titkos társaság által használt ruházatot, tárgyakat.

Zsinagógából kiállítóterem

Ilie Bolojan polgármester július végén mutatta be a Teleki (Primăriei) utcai Aachvas Rein-zsinagógának a felújítására vonatkozó terveket, melyben a nagyváradi zsidóság múzeumát rendeznék be. A testület havi ülésén jóváhagyta az erre vonatkozó műszaki-gazdasági mutatókat, melyek szerint

a beruházás becsült értéke áfa nélkül 440 ezer lej.

A kétszakaszos projekt keretében kívül-belül felújítják az egy időben gyümölcsraktárként használt szakrális épületet, majd múzeumi térré alakítják azt.

„A tervünk, hogy október 9-ére, a holokauszt emléknapjára megnyissuk a zsidóság múzeumát” – jelentette ki Bolojan, aki szerint a munkában nagy szerepe lesz a helyi zsidó hitközségnek, de külföldi múzeumok segítségét is kérik. Ennek kialakításához egyébként a Körösvidéki Múzeum is felajánlotta a segítségét, de a polgármester azt üzente a közgyűjteményt fenntartó Bihar Megyei Tanács elnökének, Pásztor Sándornak, hogy a városvezetés önállóan szeretné lebonyolítani a projektet.

Egyedülálló közgyűjtemény

A városvezetés múlt hónap végén írta alá a szerződést a nagyváradi szabadkőművesség múzeumának a kialakítására is, melyet a Rulikowski úti (Armatei Române) egykori páholyházban hoznak létre. A több mint 400 négyzetméteres, egyszintes épületet uniós alapokból újítják fel, a beruházás értéke mintegy 5,5 millió lej.

A kivitelezőnek 30 hónap áll a rendelkezésére, így

a polgármester szerint 2019 végére látogathatóvá válik majd a Romániában egyedülálló közgyűjtemény,

mely a városvezetés szerint egyben Közép-Európa egyetlen szabadkőműves-múzeuma lenne.

Nagyvárad az egyik legnagyobb zsidó közösséggel rendelkező város volt, mely a két világháború között 20 ezer fős volt, a város gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését is a gazdag zsidó kereskedőknek, bankároknak köszönhette.

A város zsidóságának és a szabadkőműves-páholyoknak a története nem teljesen elválasztható egymástól, ugyanis egy időben a magyar László király páholy tagjainak kétharmada zsidó volt.

Forrás: Időszerű múltépítés Nagyváradon – szakembereket is be kellene vonni a múzeumalapításba

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: