//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Felsőoktatás, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ, Történelem, XX. század

Jószomszédi iszony – Háromszék

Romániában, ahol oly példásan megoldották az együtt élő nemzetiségek – amint nevezni szeretik: kisebbségek – helyzetét, mindig akad egy jól csengő vagy éppen ismeretlen nevű szervezet, csoportosulás, amely gondoskodik arról, hogy mi, magyarok idegennek, megtűrtnek érezzük magunkat.

Ahogy közeledik a nagy egyesülés százesztendős évfordulója, az ilyesfajta megnyilvánulások szaporodnak, sűrűsödnek. Az elmúlt napokban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök állampolgárságtól való megfosztását kezdeményezték, mert azt merészelte mondani: „a románságnak pedig el kell fogadnia, hogy mi (az erdélyi magyarság) nem fogjuk és nem is akarjuk ünnepelni 1918-at”.

A Románia Modernizálásáért Nemzeti Koalíció – amelyről eddig nem nagyon hallottunk, de saját bevallásuk szerint egy akadémiai, üzleti szférát, szakszervezeteket és szakmai szervezeteket tömörítő társaság – nem kertel, meglátásuk szerint Kelemen kijelentésével „kétségbe vonja a román állam létét, a törvényeket, a történelmet, a kultúrát és a nemzeti identitást”. Fulmináns nyilatkozatukban igen keményen megfeddik az RMDSZ elnökét, amiért „elvitatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a román nép tett az elmúlt 27 évben azért, hogy a magyar nyelv, kultúra és identitás védelmében minden feltételt teljesítsen”. S miközben arra szólítják fel a magyarságot, „ne hagyják magukat megtéveszteni egyes magyar vezetők gyűlöletre és megosztásra irányuló kijelentéseitől, és keressék a harmonikus együttélés lehetőségeit”, azt is leszögezik: a kisebbségek e nagyszerű paradicsomában nincs helye annak, aki többről, jobbról merészel álmodozni.

Pedig Kelemen Hunor nem tett egyebet, csak az RMDSZ jövő évi terveiről beszélt, arról, hogy hiba lenne, ha az erdélyi magyarság „sündisznóállásba” zárkózna Erdély és Románia egyesülésének centenáriumi évében, ehelyett „el kell mondanunk, mit gondolunk és mit várunk el a román államtól száz év után”. Kiadványokkal, konferenciákkal készülnek bemutatni, hogy mit tett a magyarság az elmúlt száz évben, mivel járult hozzá Erdély és Románia fejlődéséhez, kampányuk munkacíme: Ezer év Erdélyben, száz év Romániában.

Józan ésszel nehéz felfogni, mi oly sértő kijelentéseiben, hacsak nem a szembesülés, hogy száz év összes igyekezete, erőfeszítése dacára még mindig vagyunk. Hiábavalóak voltak az egyesülés utáni erőteljes románosítási törekvések, sikertelennek bizonyult Ceauşescu vad nacionálkommunizmusa, az elmúlt 27 esztendő összes próbálkozása a magyarlakta régiók gazdasági megnyomorítására, még mindig vagyunk, számban megfogyatkozva ugyan, de erős nemzeti öntudattal, élni, megmaradni akarással. Nem tudjuk, nem akarjuk megünnepelni ezt a száz esztendőt, amelynek legfontosabb ígéretei még mindig beváltatlanok, és elsősorban nem mi, hanem ők tehetnek arról, hogy a jószomszédi viszony helyett csak az iszony erősödik.

Forrás: Jószomszédi iszony – 2017. augusztus 9., szerda – Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Reklámok

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: