//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, egyházak, Felsőoktatás, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ, Történelem, XX. század

Magyarellenes hisztériát váltottak ki Kelemen Hunor őszinte szavai – maszol.ro

Magyarellenes indulatokat korbácsolt fel Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentése arról, hogy a magyaroknak nincs ünnepelnivalójuk 2018-ban. A román sajtóvisszhangot és olvasói véleményeket összegeztük, szakértőt is kérdeztünk a jövő évi ünnepségekről.

(maszol.ro)

A kormány „jóvoltából” még augusztusban sincs uborkaszezon, hiszen a Tudose-kabinet nyugdíjak és bérek emelése, adók és illetékek csökkentése helyett szigorító intézkedéseket vezet be, a sajtónak van tehát témája bőven. A komolyabb lapok így nem is foglalkoztak az RMDSZ elnökének, Kelemen Hunornak azon kijelentésével, hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelniük 2018-ban, Erdély Romániához való csatolásának 100. évfordulója alkalmából. A politikus nem titkolta abbeli aggályait sem, hogy a jövő évi ünnepség teret enged a parttalan nacionalizmusnak, magyarellenességnek.

A román pap – aki méltatlan tisztségéhez

A nagy példányszámú lapok közül egyedül az Evenimentul Zilei szentel teret Kelemen Hunor szavainak, bár a lap nem vezércikkben foglalkozik mindezzel, hanem csupán a Kovászna megyei előpataki román pap, Vasile Antonie Tămaș kirohanásából idézett, mintegy bebizonyítva ezzel Kelemen Hunor aggályait. Vasile Antonie paphoz eléggé méltatlan módon „mongoloid viperához” hasonlította, lesenkizte az RMDSZ elnökét, tudomásul sem véve azt a tényt, hogy a „senki” jó időn át Románia miniszterelnök-helyettese, és több kormányban miniszter is volt. Illetve szót ejt erről is, úgy vélve, hogy a románellenes erők nevezték ki ezekre a tisztségekre. Állításai képtelenek: Kelemen Hunort erdőirtással, a beruházók megnyomorításával vádolja. Az már nem érdekli, hogy éppen az RMDSZ fellépése nyomán sikerült megnövelni a visszaosztás nyomán a Székelyföldnek juttatott összegeket, kedvet teremtve ezzel a befektetőknek is.

Ügyet sem vetve a gyűlölködést tiltó Bibliára, a pap felemlegeti a magyarok által Ippen és Ördökúton elkövetett gyilkosságokat, a „román Erdélyben” felakasztott ortodox pópákat és – ahogy ez a gyűlölködőknél szokásos – mintegy megfeledkezve arról, hogy a másik oldalról legalább ugyanennyi gyilkosságot követtek el.

Az Evenimetul Zilei cikkének címében azt állítja, hogy a román pap nyilatkozatával megsemmisítő csapást mért Kelemen Hunorra. Holott, ha a stílust, a légből kapott vádakat nézzük, könnyen rájöhetünk, hogy a pópa voltaképpen önmagát döngölte a földbe.

(maszol.ro)

Az RMDSZ nem hagyta szó nélkül. Az RMDSZ nem ment el szó nélkül az előpataki ortodox pópa magyarellenes kirohanását, és Vasile Antonie Tămaș feletteseihez fordult. A szövetség lépése elérte célját, az ortodox egyház felelősségre vonta a bejegyzést posztoló papot, aki ezt követően beismerte: írása magánvélemény volt, amelyet nem megfelelő hangnemben fogalmazott meg, és amely nem egyezik meg sem az ortodox egyház, sem a Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség álláspontjával.

A magyar Szilvassy Valeriu

A nem magyarbarátságáról ismert Antena 3 hírtévé egy „magyar etnikumú románt”, a Bukarestben élő Szilvassy Valeriut idézte, aki szerint számos romániai magyar örömmel készül „a nagy egyesülés ünnepére”. Ők a román trikolórt kedvelik a székely zászló helyett, és etnikai autonómia helyet a románokkal való jó megértéshez ragaszkodnak. Az állítólagos magyar Facebookos kommentárját így zárja: „Szeretlek, gömbölyded Románia” – nyilvánvalóan Nagy-Romániára utalva ezzel.

Rador: Kelemen helyesen mérte fel a magyarok lelkiállapotát

Az újságírók sorából számos etikai vétség miatt kizárt Bogdan Chireac által létrehozott DCNews „hírügynökség” közli a Románia Korszerűsítéséért Országos Koalíció közleményét, amelyben felszólítja a Kelemen Hunornak magas kitüntetéseket adományozó intézményeket a kitüntetések visszavonására. Ellenkező esetben a Koalíció kérni fogja a Románia Csillaga kitüntetés megvonását az RMDSZ elnökétől.

A román közszolgálati rádió hírszolgálata, a Rador az RMDSZ elnökének kijelentése kapcsán arra a következtetésre jut, hogy mindez igen érdekes vitára adhat okot, amelynek során fel kell mérni, hogy vajon a romániai magyarok más identitással rendelkeznek-e, mint általában a magyar nemzet? Az írás visszamegy a transzilvanizmus kialakulásáig, Jászi Oszkár elméletéig, miszerint Erdélynek a kelet Svájcává kellene válnia. Egyben elismeri, hogy a romániai magyarok jelentős része a magyar nemzethez tartozónak érzi magát, és azt sem tagadja, hogy a magyaroknak valóban nincs mit ünnepelniük 1918 kapcsán, vagyis Kelemen Hunor helyesen mérte fel a romániai magyarok lelkiállapotát.

Mi (még) románok vagyunk?

Ziare.com lapszemleoldal Mircea Cosea egyetemi tanár írását közli, amelyben a szerző megkérdi: Mi (még) románok vagyunk? Véleménye szerint Románia mai vezetőinek hazafiságukat koszorúk elhelyezésén túl tényekkel kellene bizonyítaniuk. Be kell bizonyítaniuk, hogy a románok az ország igazi urai, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor gorombán sértegetve egyenesen azt kéri tőlük, hogy kérjenek bocsánatot románságukért, mivel Románia minden jogi megalapozottság nélkül kapta meg Erdélyt és a Partiumot. Be kell bizonyítaniuk, hogy a románok az ország urai akkor is, amikor Kelemen Hunor kijelenti, hogy a magyaroknak nincs mit ünnepelniük az egyesülés alkalmával, és aki megfeledkezik arról, hogy Romániától nem csak a mindennapi kenyerét kapja, de magas közméltósági címekben is részesült. „Románnak érzitek magatokat, amikor azon örvendeztek, hogy Romániának ez a nyílt ellensége biztosíthatja a parlamenti többséget”? – kérdezi a szerző, aki nem tagadja, hogy Orbán Viktor képtelen, illetve Hunor (mert még ő sem tanulta meg tanulta meg az RMDSZ elnökének család- és keresztnevét) szégyentelen kijelentésére a legjobb válasz a közöny. Szerinte azonban a válaszadás hiánya nagy hibának bizonyul.

22: Van bennük igazság is…

(maszol.ro)

22 című lap úgy véli, Kelemen Hunor kijelentésében szerepet játszik a magyar kormány RMDSZ-re gyakorolt befolyása. A szerző ellentmondást lát abban, hogy az RMDSZ vezetői a magyar miniszterelnök Európa-ellenes ideológiáját szolgálják, miközben abban bíznak, hogy az Európai Unió garanciáját jelenti annak, hogy Románia eleget tesz az etnikai és vallási kisebbségekkel szembeni  kötelezettségeinek. Kelemen Hunor szavai ugyan nem tetszenek a román többségnek, de van bennük igazság is azért. A trianoni békét a magyarok nemzeti katasztrófaként élték meg. Ennek kapcsán a románok és a magyarok történelmi jogaikról beszélnek. Hogy kinek van igaza? Ha az 1918-as év demográfiáját nézzük, akkor a románoknak. Ha viszont az államiság és a civilizációs formát vesszük figyelembe, akkor a magyaroknak. „Mindent egybevetve, Romániának akkor hatalmas szerencséje volt, Magyarországnak pedig arányait tekintve hatalmas balszerencséje” – hangzik a cikk.

A megoldás az lenne, hogy a románok és magyarok az etnikai hazafiságot váltsák fel a szabadságra, az azonos jogokra, mások sajátosságainak elismerésére alapozott alkotmányos, polgári hazafisággal – véli végezetül a szerző.

Szükség van-e „megaünnepségre?”

CorectNews.com nevéhez illően maga is igyekezett korrekt módon eljárni az RMDSZ reagálása kapcsán. A szerző már az írás címében felteszi a kérdést: jótékony hatással jár-e az egyesülés centenáriuma alkalmából megrendezendő „megaünnepség”? És miután az Alexandru Cumpănașu által vezetett civil szerveződés követelte a román állampolgárság megvonását Kelemen Hunortól, a szerző megállapítja: az emberi jogok védelmére létrejött civil szerveződésnek tudnia kell, hogy az alkotmány értelmében nem lehet megvonni a román állampolgárságot attól, aki születése által nyerte el azt.

A cikk végső következtetése az, hogy az ünnepséget diszkrétebbre kellene fogni, különben ismét megnyílhatnak és fájóbbá válhatnak a régi sebek.

Kaptak a szón a kommentelők

Az Antena3 cikke alatt román hozzászólók kaptak össze, egyikük „sorosistázta” a másikat . Szilvassy Valeriu eredeti Facebook-bejegyzése pedig alatt több hozzászóló is gratulált, volt azonban olyan is, aki szerint „ha nem tetszik neki ROMÁNIÁBAN, miért marad itt és bujtogat” Kelemen – az országból kiutasítani akaró kommentjét a Szilvassy is kedvelte egyébként. Más szintén kiküldte volna az országból, az „orbáni Magyarországra”, és árulónak nevezte az RMDSZ-elnököt.

A tévécsatorna Facebook-oldalán heves vita tört ki: egy magyar olvasó azt írta, hogy Kelemen HUnor őt és a családját képviseli, majd feltette a kérdést, hogy valójában Romániát vagy az Erdélyből érkező pénzt szeretik az emberek. Megjegyezte azt is, hogy a székelyföldi megyék kapják a legkevesebbet a visszaosztásból. Leírta ugyanakkor, hogy meggyőződése szerint egy független Erdély létezni fog a jövőben.

Hozzászólók bozgoroztak, tagadták a Székelyföld létezését, volt aki Hitlert emlegette, „fertőzött nemzet vagytok, azt kérdem, hogy vajon Hitler módszere, az elgázosítás működne-e az esetetekben?” Másvalaki azt ígérte, hogy vér fog folyni (bár ez a felhasználó kamunak tűnt). Többen következetesen „magyar etnikumú románként” emlegették a romániai magyarokat, a beszélgetésben pedig megjelentek békítő hangok is.

A DCNews cikkének Facebook-posztja alatt hasonló hangnemben írtak az olvasók. Volt aki ágyútölteléknek nevezte a magyarokat, akik jobb ha nem játszanak a tűzzel, más nemkívánatos személynek kiáltaná ki Kelement, akit nem is szabadna visszaengedni majd az országba.

Székely István: a kérdés, hogy sikerül-e pozitív tartalommal feltölteni a centenáriumot

A román politikában, ahogyan több kelet-európai országban is, nehéz olyan témákat találni, amelyekben konszenzus van, Romániában általában csak külpolitikai kérdésekben volt ez jellemző – a NATO, az EU-kapcsán és geopolitikai érdekekben is. Mivel pedig a politikai pártok érdeke nagyobb támogatottságú ügyeket keresni, az egyesülés századik évfordulóján az a kérdés, hogy lehet-e kialakítani konszenzust erről – tette fel a kérdést Székely István.

(maszol.ro/rmdsz.ro)

A Maszol által megkeresett politológus szerint erre a kérdésre a rövid válasz, hogy az erdélyi magyaroknak soha nem fogja azt jelenteni 2018, amit a románoknak, így tehát egy törésvonal máris megjelenik a kérdésben.

Székely szerint a kérdés az, hogy sikerül-e pozitív tartalommal feltölteni a centenáriumot, vagy a magyarok lojalitása kerül terítékre. Emellett ugyanakkor egy törésvonal máris is megjelenik a román politikában, annak a kérdésnek a mentén, hogy az egyesülés az Ókirályság-beli román csapatok eredménye volt, vagy az erdélyi románok több évtizedes törekvése vezetett ide? „A két álláspontból más-más következik: az elsőből az, hogy 1918 bukaresti központú rendezvénysorozattal egy gyulafehérvári fesztív eseménnyel, a második pedig a liberálisok által vezetett erdélyi nagyvárosokról szólna” – mutatott rá.

Ha tehát a centenárium tartalom nélküli forma, akkor óhatatlanul a magyarokról fog szólni a következő év, miközben a magyarok részéről jogos az elképzelés, hogy szükség volna egy román-magyar paktumra az ország jövőjéről, a régmúlt sérelmeinek felemlegetése helyett – fogalmazott a politológus.

Forrás: Magyarellenes hisztériát váltottak ki Kelemen Hunor őszinte szavai

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Advertisements

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: