//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Befektetések, Gazdaság, Infrastruktúra, Közösségi/kisebbségi jogok, Kormányzás, Magyar-román, Magyarokról, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia, Román-román, Történelem, XX. század

A centenárium alkalmából az a legkényelmesebb, ha a magyarokat gyalázzuk? Cuza, Maniu, Pan Halippa is autonómiát akartak – Glasul Hunedoarei

Ha egyes hazafias elvtársak a politikából és a sajtóból mást is olvasnának, nemcsak előszavakat, akkor nem okozna többé nekik álmatlanságot, hogy jönnek a magyarok elvinni Erdélyt. Az egyesülés századik évfordulóján a magyar pártok éppen az alapító okirat – a gyulafehérvári Nemzetgyűlés Határozata – tiszteletben tartását kérték, és tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezt az autonómiát csak a magyarok hangoztatták, vagy hangoztatják.

(glasul-hd.ro)

Ezen kívül tegyünk úgy, mintha nem tudnánk, hogy az egyesülés egy Brătianu-féle bunkósággal indult: mégsem tartunk semmiféle Alkotmányozó Gyűlést, írjátok alá és olyan alkotmány lesz, amilyet én akarok. Arról sem beszélünk, hogy Maniu miért tagadta meg a részvételt az 1922-es koronázáson, arról sem, hogy 1928-ban, Gyulafehérváron miért ítélte el határozott szavakkal Bukarest központosító őrületét.

Maniu, Vaida Voevod, Traian Vuia, Aurel Vlaicu, Romul Boilă – mind románok; vádolhatnád őket azzal, hogy eladták magukat? Sever Bocu, a Birodalom hatóságai által börtönnel büntetett újságíró-aktivista, egyike annak a 12 erdélyinek és bánságinak, akik 1917-ben szimbolikusan hadat üzentek Ausztria-Magyarországnak (amiért „távollétükben” halálra ítélték őket) – ő mi volt?

Mindezek a politikusok teljes erejükkel elítélték a központosítást; sőt, Romul Boilă, az Erdélyi Kormányzótanács volt minisztere új, föderalizmushoz közelálló alkotmányt javasol 1931-ben, az újdonsült állam modernizálásának szükségességére hivatkozva. Mindnyájan románellenesek voltak? Csak azért, mert nem úgy gondolkodtak, mint a Fanartól elkábult iskolaszolgák?

A tankönyvekben írnak Cuzáról és a Kis Egyesülésről (Havasalföld és Moldova 1859-es egyesüléséről van szó – E-RS), méghozzá olyan ünnepélyességgel, hogy azt hiszed, Isten könyörületessége szállt alá a románokra. Miközben nem egészen így történt – a jászvásáriak (Iaşi) alig három év múlva már utcára vonultak, Moldova metropolitájával az élen, és a szétválást követelték. Miért? A vlach rendszer DNS-ébe mélyen beivódott rendszer földhöz vágta a moldvaiakat.

Egyetlen ember sem képes cseppenként megreformálni a rendszert, egyszerűen muszáj az egészet kicserélni. Cuza 1862 januárjában hagyta ott Bukarestért Jászvásárt; alig két hónappal később, a Katonai Iskola avatásán nyilvánosan beismeri: „Aggasztanak a Moldva régi fővárosára a közszolgáltatások Bukarestre központosításával rákényszerített áldozatok”.

A Konzultatív Főtanács a következőt mondja 1863. november 28-án: „Jászvásár erkölcsi és anyagi állapotának közelgő jobbra fordulása akkor következik be, ha az egész Román Haza számára bekövetkezik a jobbra fordulás, haladás és javulás, vagyis megvalósul a modern tudomány három nagy elve:

  1. A közigazgatási decentralizálás,
  2. A teljes önkormányzati függetlenség,
  3. A bíróság függetlensége az elmozdíthatatlanság fokozatos bevezetésével”.

Az akkori jászvásáriak okosabbak voltak, mint napjaink Parlamentjének ez a slampos többsége. Kogălniceanu beszédei sem szerepelnek a tankönyvekben, a Kis Egyesülés egyik létrehozója volt és elsőként fogta a fejét, amikor látta, mi sült ki belőle… A moldvaiak folyamatosan azt remélték, hogy Jászvásár második főváros lesz, még I. Károly is megígérte ezt nekik 1866 augusztusában – az akkori alkotmány 131. cikkelye pedig elő is írta közigazgatási autonómiára vonatkozó különleges törvények megalkotását.

És? A Duna-menti bojárok győztek, az ő Moldvájuk tovább hanyatlott a mai napig, amikorra az Európai Unió legszegényebb régiója lett és úgy tűnik, erről egyetlen minisztérium sem tud.

Menjünk tovább: megtörténik az 1918-as egyesülés – és? Az erdélyi Vaida Voevod a Parlamentben átkozódik az észbontó központosítás ellen, a bukovinai Iancu cavaler de Flondor megundorodva visszavonul, a besszarábiai Pan Halippa aláírja a Pruton túli képviselők által Ferdinánd királyhoz intézett első memorandumot: „Őfelsége, az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat tartalmazta azokat az alapokat, melyekre az Egyesülést helyezni kell: a decentralizálásra és a közigazgatási autonómiára (…) Az 1918. március 27-i egyesülési nyilatkozat az a jogcím, melyen Besszarábia Romániával egyesülése alapszik. Besszarábiát az egyesülés óta olyan módon kormányozzák, ahogy még az afrikai fekete gyarmatokkal sem bánnak”.

Ez 1924-ben volt. A jászvásáriak három évvel korábban, 1919 januárjában aláírtak egy memorandumot, szintén Ferdinándnak címezve: „Közigazgatási decentralizálás és települési autonómia – ezeket a megoldásokat javasolták a jászvásáriak már 1863 óta. (…) A központosító rendszer az egyetlen oka annak, hogy mára nem csak Jászvásár, hanem egész Moldva szenved és mára mélyreható különbség lett a Milkó (Milcov) túlsó és innenső partja között, melyről azt lehetne mondani, hogy mintha nem is ehhez az országhoz tartozna”.

És mit kértek még a 8. cikkelyben?

„A vasúti hálózat fejlesztése, elsősorban a nemzetközi forgalom biztosításához Észak-Erdélyen keresztül és egy kikötő létrehozása Besszarábia fekete-tengeri partvidékén”.

Románellenesek voltak a moldvaiak? Tudod, hogy miért akarták ezt a politikai és sajtóbeli rettegők által annyira elítélt autonómiát? Tehát idézem: „Miként történt egyes bukaresti intézmények felszerelése a jászvásáriakkal szemben: Bukaresti Orvosi Egyetem – 106.400 lej, Jászvásári Orvosi Egyetem – 40.500 lej; Bukaresti Bakteriológiai Intézet – 52.830 lej, Jászvásár – 7.200; múzeumok és Bukaresti Füvészkert – 175.157 lej, múzeumok és Jászvásári Füvészkert – 500 lej”.

Az 1938-as memorandumában Iuliu Maniu is számokat sorol, Sever Bocu szintén. Az egész a bukaresti bojársághoz került. Tudod, hogy miként zárul a jászvásáriak 1919-es memoranduma? „Jászvásár nem könyöradományt kér, hanem igazságot”. Mindnyájan igazságot követeltek, a frissen egyesült összes tartományból, de az új Romániát továbbra is a fanarióta banda vezette – pont mint ma. És akkor most mondd meg: milyen kapcsolat lehet még az autonómia/decentralizálás/régiósítás és az egységes, nemzeti és a többi, és a többi állam között? Semmilyen. De – és ezt érdemes megjegyezni: ez a párosítás, autonómia/magyarság lett a legravaszabb búvóhely, amikor az emberek kérdőre vonnak – románul! –, hogy miért nem csináltál autópályákat, miért pusztult le az oktatás, vagy miért pusztulnak el az emberek a kórházakban. Plusz, lezárásképpen: gondolkodjanak el azok a „hazafiak”, akik még mindig a „nyereg alatt puhított húst evő hunokról” beszélnek, hogy a „hunok” vajon miért autópályákon közlekednek, míg mi, a világ közepe, még mindig szekérutakon vánszorgunk…

Ha Románia valóban jólétet akar, akkor majd hagynia kell, hogy az emberek a munkájuk, hagyományaik, vagy kultúrájuk szerint döntsenek – mert eddig még nem láttak gazdaság elől menekülő embert, de olyan Romániáról igen, ahonnan békeidőben eltávozott a lakosság 12 százaléka…

Sabin Gherman

glasul-hd.ro, 2018. január 11.

Cel mai comod, de Centenar, e să-njurăm maghiarimea? Autonomia au vrut-o și Cuza, și Maniu, și Pan Halippa

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: