//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Magyar-román, Magyarokról, Moldova Köztársaság, Politika, Régiók/autonómia

GAGAUZEXIT? Moldova Köztársaság leckéje autonómiáról, szeparatizmusról és önrendelkezésről – Romániának ajánlva – Neuer Weg

Hipotézis: Ha Besszarábia Románia részévé válik, Gagauzia többé nem lesz Besszarábia része…

A Székelyföld autonómiatervéről szóló, mesterségesen hisztérikus legutóbbi viták kapcsán beleolvasva az Európa Tanács (logikusan „etnikai kritériumok” alapján létrehozott!) területi autonómiáknak a különféle (egységes, régiókból álló, föderális) államtípusokban való létrehozásának gyakorlati módozatairól szóló hivatalos dokumentumaiba, a 361/2013. sz. határozat 72. cikkelyében találtam egy mondatot, melyben az úgynevezett Gagauzia (Gagauz Yeri) Autonóm Területi Egységnek (ATE) az 1994. december 23-i „különleges jogi státutumban” biztosított „külső önrendelkezési” záradékra (vagyis elszakadási jogra) utalnak. Az eredeti dokumentumot, pontosabban a 334/1994. sz. törvény 4. cikkelyét megvizsgálva a következő – meglepő és… nyugtalanító – rendelkezést találtam, idézem (1.4. cikkely):

(neuerweg.ro/www.foodperestroike.wordpress.com)

Moldova Köztársaság független állami jogállásának megváltozása esetén Gagauzia népének joga van a külső önrendelkezésre.”

Más szavakkal, Gagauzia ATE (bármilyen etnikumú) lakosának joga lesz eldönteni, hogy a jelenlegi Moldova Köztársaságban, illetve azon új állami entitásban marad-e, vagy sem, melynek Moldova részévé válik.

Ez nyilvánvalóan Moldova Romániával történő esetleges egyesülésére utal és azt hiszem, hogy a szomszédos köztársaság „állandó semlegességre” vonatkozó 11/1. cikkelye mellett a Gagauzia különleges jogállásáról szóló statútumnak ez az 1.4. számú cikkelye további, komoly jogi akadályát képezi az unionista projekteknek. Nehezen hiszem, hogy a feljogosítottak (a gagauzok), vagy az érdekeltek (unióellenesek/oroszbarátok/Oroszország) ne használnák fel ezt az „eszközt” az egyesülés megakadályozására, vagy maximálisan kedvező feltételek kialkudására az új államon (Nagy-Románián) belül. Amihez hozzáadódik még az EU és a NATO nagyon is explicit fenntartása azzal szemben, hogy területi vitákkal, vagy ilyen természetű konfliktuspotenciállal terhelt új tagállamokat vegyen fel.

Másrészről Románia, alkotmány, mint ahogy (az ENSZ, az EBESZ, az ET szerint amúgy tökéletesen törvényes) magyar autonomista projektek szemszögéből nézve a következő aspektusokat érdemes részletesebben kifejteni Gagauzia, (feltételes) elszakadási joga miatt rendkívül liberális különleges jogállását illetően:

  1. Gagauzia különleges statútumának 1.4. cikkelyét – nyilvánvalóan – ügyesen ki fel lehet használni – és valószínűleg meg is történik – az autonómiaellenes romániai párt- és állami propagandában, folyamatosan azt inszinuálva, hogy az autonómia egyenlő az elszakadással, vagy az ebbe az irányba tett első lépés – főleg ha számításba vesszük Gagauzia 1991 és 1994 közötti (deklaratív) függetlenedési precedenseit, valamint a 2014-es függetlenségpárti vitákat és propagandát, valamint oroszbarát népszavazást.

2. Másrészről Gagauzia autonómiáját külföldi történészek és főleg az Európa Tanács fórumai életképes megoldásnak tekintik egyes etnikumok belső önrendelkezési jogának érvényesítésére és bizonyos kelet-európai etnikumok közötti gondok tartós (?) megoldására.

3. Gagauzia esete, mint ahogy Dél-Tirolé is összességében rávilágít a nemzeti (nacionalista) állam és egy másik etnikum által uralt régió közötti kapcsolatok kényes, részben konfliktusos, de „pacifikálhat” természetére.

Ó, igen, ott lenne a (talán legfontosabb) 4. pont:

4. Hogyan lehetséges, hogy bár mind Románia, mind Moldova – szinte azonos módon – egyaránt „szuverén és független, egységes és oszthatatlan (nemzet-)állam”-ként határozza meg magát, Moldova alkotmánya KOMPATIBILIS a területi autonómiával, míg Romána alkotmánya látszólag EGYÁLTALÁN NEM? Bizarr, igaz? Hiszen azt lehetne gondolni, hogy a fentebbi – mindkét esetben román nyelven megfogalmazott – kifejezések lehető legegyértelműbbek, nem téve lehetővé egymással szögesen ellentétes értelmezéseket. Mivel, ahogy azt már más alkalmakkor leszögeztem, az Európa Tanács évek óta, folyamatosan azon az állásponton van, hogy a területi autonómia az egységes államokban is törvényes és jótékony hatású, teljesen máshol kell keresni a választ.

(neuerweg.ro)

Véleményem szerint, a két… román (!) alkotmányban jelentkező paradoxonra a válasz abban a restriktív, sőt retrográd-diszkriminatív értelmezésben található, mellyel Románia Alkotmánybírósága (CCR) hazánk alkotmányának 1. cikkelyét magyarázza, amit a botcsinálta ad-hoc értelmezések visszhangja is kiegészít, melyeket szintén a hivatalos értelmezés táplál – mint egy végtelenített szalagról játszott nóta. Meggyőződésem, hogy – minden jelek szerint – a CCR a fő gyanúsított, annál is inkább, hogy Franciaország (!), Olaszország, Spanyolország és Finnország alkotmánya szintén már az elején oszthatatlanként, egységesként/a nép egységén alapulóként határozza meg államát. Ennek ellenére – meglepő „meglepetésként” – a kérdéses alkotmányokba területi autonómiáknak szentelt cikkelyek is beleférnek anélkül, hogy bármelyik alkotmánybíróság közbelépett volna. Lásd a 72. (Franciaország/Korzika), a 116.3. (Olaszország/Dél-Tirol), 143-151. (Spanyolország/autonóm közösségek), 75. (Finnország/Aaland-szigetek) cikkelyeket… További részletek az ET 361/2014. sz. határozatában, a II.10. sz. ponttól kezdve.

Tehát nem marad számomra más hátra, mint levonni a következtetést, hogy a kisebbségi jogok és az autonómiával kapcsolatos általános vélekedések terén Románia Alkotmánybírósága és más befolyásolási tényezők (vagyis maroknyi ember) évek óta tájékozatlanságban és anakronisztikus identitárius fogságban tart több millió, különféle etnikumú romániai polgárt, kifinomult, de nagyon is valóságos módon hozzájárulva Erdélyben és Romániában az etnikumok közötti feszültségekhez, kognitív disszonanciákhoz és kollektív éretlenségi állapotokhoz. Talán most jobban megértjük ezt és azt is, hogy miként kerülhetünk ki ebből a zsákutcából… Moldova és Gagauzia segítségével. 🙂

Vă mulţumim! Saa olsun! Cпасибо! Danke! Köszönöm!

A szerző politológus.

Hans Hedrich

neuerweg.ro, 2018. január 18.

GĂGĂUEXIT? Lecția Republicii Moldova despre autonomie, separatism și autodeterminare – cu dedicație pentru România

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: