//
most olvassa...
Emberi jogok, EU, felsőoktatás (általános), Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Média, Nemzeti ünnepek, Oktatás és tudomány, Parlament, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Benkő Erika: az etnikai másság elutasítása megnehezíti a kisebbségbarát törvények elfogadását – Maszol

Azokat a nehézségeket és problémákat ismertette Benkő Erika az Európai Bizottság Emberi Jogokat Vizsgáló testületével, amelyekkel a magyar közösség képviselői a román törvényhozásban szembesülnek.

(maszol.ro/Facebook – Benkő Erika)

Az ECRI képviselői a román parlament emberjogi bizottságának tagjaival találkoztak romániai terepszemléjükön szerdán. Az emberjogi bizottság RMDSZ-es tagja, Benkő Erika felszólalásában a Kovászna megyei törvényhozó példaként említette, hogy tavaly azért nem sikerült a román parlamentben a nyelvi jogok bővítésével kapcsolatosan törvénymódosításokat elfogadtatni, mert a román média uszítása során a közvéleményt a tervezet ellen fordították, holott a közösségek nyelvi jogainak bővítése a normalitás jele és az európai gyakorlat része.

„Számomra teljesen megdöbbentő volt az, ahogyan a kisebbségi nyelvi jogok bővítésének szándéka teljes hisztériát váltott ki a központi sajtóban, arról nem is beszélve, hogy rövid idő alatt a magyar közösség a román közvélemény céltáblájává vált. Mélységesen kiábrándító volt, hogy az ország elnöke, holott maximálisan tisztában volt a tervezet nyelvi jogi vonatkozásaival, ahelyett hogy a kedélyek megnyugtatását célzó üzenetet fogalmazott volna meg, a közvéleményt etnikai alapú autonómia bevezetésével riogatta, holott az egyszerűen nem felelt meg a valóságnak” – fogalmazott felszólalásában Benkő.

 

Ugyanez a helyzet állt fenn a parlamentben az erdélyi magyarság nemzeti ünnepének, március 15-nek a hivatalos ünnepnappá nyilvánítását célzó tervezettel is. Amikor egy olyan ünnepről van szó, amelyet az erdélyi magyarság évente rendszerint civilizáltan és méltósággal ünnepel meg, a román törvényhozás egyes ikonikus alakjai, beleértve az ország volt elnökét, nemhogy nem támogatták a kezdeményezést, hanem jó alkalomnak tekintették arra nézve, hogy sikeresen uszítsanak a magyar közösséggel szemben.

„Sajnos, azt kell mondanunk, hogy rendszerszintű jelenség az, hogy a román pártok képviselői a magyar kártyát rendszerint felhasználják a törvényhozási procedúrában, és sajnos az is tény, hogy legtöbbször az etnikai másság zsigeri elutasítása és az intolerancia sokkal jellemzőbb, mint a kisebbségekkel szembeni jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát törvények lényegében az országban élő nemzetiségek komfortját szeretnék javítani, és ezzel együtt a kisebbségi és többségi társadalom közötti viszony javítását is célozzák” – mondta Benkő.

A parlament döntése sem garancia

Benkő Erika arra is kitért, hogy a magyar közösség egyes ügyeinek a képviselete a román parlamentben akkor se válik valósággá, ha a parlament szuverén döntést hozott róla. A képviselő a marosvásárhelyi katolikus iskola esetét említette, melynek a jövőbeli sorsa továbbra sem tisztázott, annak ellenére, hogy a parlament döntése lehetővé tette volna az iskola zavartalan működését.

„De sajnos ezzel a kisebbségeket korlátozni kívánó jelenséggel találkoztunk akkor is, amikor azt tettük lehetővé, hogy azok a magyar kisgyermekek, akik még nem beszélnek jól románul, magyar szinkronnal nézhessenek mozifilmeket, amikor is az ellenzék egy része súrolta a magyarellenesség határát azzal, hogy azt üzente a magyar kisgyermekeknek, hogy akkor menjenek moziba rajzfilmet nézni, amikor megtanulnak románul. Mi nem a román nyelvtudás szükségességét vitatjuk, de azt igenis fontosnak tartjuk, hogy a nyelvi jogainkkal minden körülmények között élni tudjunk, és nem tartjuk normálisnak azt, hogy ezért hátrány érje közösségünk legkisebb tagjait. Szerencsére ebben az esetben a józan ész és a jóindulat mégis erősebbnek bizonyult.”

Benkő arról is beszélt, hogy az ellenzék az Alkotmánybíróságon támadta meg többek között azt a parlament által elfogadott törvényt, amely lehetővé teszi azt, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben a betegek és az ellátottak használhassák anyanyelvüket, és ez a példa is illusztrálja, hogy a magyar kártya kijátszása az ellenzék egyik bevett eszköze.

„Én azt gondolom, hogy az egyik legnagyobb probléma abból adódik, hogy a román törvényhozás elutasítóan viszonyul a kisebbségi kollektív jogokhoz. Holott az tény, hogy bizonyos egyéni jogok gyakorlását, és ebbe a kategóriába tartoznak a nyelvi jogok is, egyszerűen nem lehet lehetővé tenni egy kiegyensúlyozott és bővíthető kollektív jogi keret nélkül. Mi azt szeretnénk, ha a jövőben mégis lehetne változtatni ezen” – összegezte a képviselő.

http://www.maszol.ro/index.php/belfold/95180-benk-erika-az-etnikai-massag-elutasitasa-megneheziti-a-kisebbsegbarat-torvenyek-elfogadasat

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: