//
most olvassa...
Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, EU, Gazdaság, Idegenforgalom, Infrastruktúra, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Külpolitika, Kormányzás, Magyarokról, Politika

A Bukarest és Budapest közötti utazás vasúton ma hosszabb ideig tart, mint 80 évvel ezelőtt – A vasúti elszigeteltségről és arról, hogy miért kínszenvedés vonattal menni külföldre – HotNews

A hosszú távú utazások esetében több mint egy évszázadon keresztül a vonat volt a legkézenfekvőbb közlekedési eszköz, mert kevés alternatíva volt. 80 évvel ezelőtt a vonat 15 óra alatt tette meg a Bukarest és Budapest közötti utat, ehhez most egy órával több kell. Sőt, Kisjenő (Chişinău) felé az út rendkívül hosszú, Bulgária felé korlátozott lehetőségek vannak, Szerbia és Ukrajna irányába nem is léteznek közvetlen járatok. Csak Magyarországgal van több összeköttetés. Tekintettel arra, hogy egyre többen gépkocsival mennek külföldre, a repülőjegyek ára pedig egyre elérhetőbb, csak a nagyon türelmesek mennek vonattal külföldre. Az alábbiakban arról lesz szó, hogy miért alakult ez így, mennyibe kerülnek és meddig tartanak a vonatutak.

Moldovai vasúti kocsik (hotnews.ro)

Röviden:

– Romániának a 30-as években, de még a kommunizmus alatt is olyan távoli úti célok felé is voltak nemzetközi vonatai, mint Párizs, Oostende vagy Berlin.

– A Bukarest és Budapest közötti vonatút 80 évvel ezelőtt rövidebb ideig tartott, mint most. Varsóba, Krakkóba, Kisjenőbe és Ilyvóba (Lvov) is gyorsabban lehetett eljutni, mint most.

– A IV. folyosón (Segesvár–Déva–Arad–Kürtös) érvényes sebességkorlátozások miatt tart Bukarestből az út 16 órát Budapestig, 19 órát Bécsig és 23 órát Prágáig.

– Míg nálunk számos szakaszon 40-50 km/h az átlagsebesség, Magyarország az átlagsebesség 75-90 km/h, Ausztriában pedig több mint 100-120 km/h.

– Budapestre megy a legtöbb nemzetközi szerelvény, naponta 10, egy pedig Bécsig is eljut. A CFR (állami vasúttársaság – E-RS) az utóbbi években csökkentette részvételét a nemzetközi forgalomban, részben pénzügyi nehézségek, részben a külföldi vasúttársaságok miatt.

– Az egyre jobb ajánlatok miatt sok úti cél esetében a repülés kitűnő megoldássá vált. Az utazás időtartama miatt a repülés még azokban az esetekben is győztesen kerül ki a versenyből, amikor a vonat olcsóbb.

– Bulgáriával kevés kapcsolat van, a calafati hídon naponta egy irányban egyetlen szerelvény halad át, Medgidia és Kardam között pedig már néhány év óta egyetlen szerelvény sem közlekedik.

– Szerbia felé már nincsenek közvetlen összeköttetések, Ukrajna felé pedig 2019-ben indulhatnak majd.

Elmúlt a Keletet a Nyugattal összekötő vonatok dicsőséges korszaka

A Bukarest–Bécs gyorsvonat több mint 130 évvel ezelőtt forradalmi dolog volt, hiszen az utat alig egy nap és néhány óra alatt meg lehetett tenni és nem két hét alatt és óriási kockázatokkal, ahogy a közvetlen vasúti összeköttetés létrehozása előtt történt.

A két világháború között közvetlen szerelvények voltak Bukarest és Párizs, Berlin, Velence vagy Oostende (Belgium) között, a romániai átlagsebesség pedig nem maradt el túlságosan a nyugatiaktól.

A Várna–Moszkva vonat az 1989-es menetrendben (hotnews.ro)

A Bukarest–Budapest út 80 évvel ezelőtt rövidebb ideig tartott, mint most és ennek a IV. folyosón végzett munkálatok elhúzódása az oka. A vonat 1939-ben 14 óra 50 perc alatt tette meg a Bukarest és Budapest közötti távolságot, most pedig egy órával hosszabb ideig tart, de ennek az is az oka, hogy a vonatok akár 40 percnél is többet várakoznak a magyar határ utáni településen, Lökösházán.

Az akkori geopolitikai helyzet, de amiatt is, hogy a vonat volt Európában a fő közlekedési eszköz, egy csomó nemzetközi útvonal Románián haladt át Európa déli, középső és északi része felé.

Bukarestről Oostende, az Északi-tenger partján elhelyezkedő belga fürdőváros felé is voltak vonatok Európa déli, középső és északi részén keresztül, az akkor jelentősen eltérő határoknak tulajdonítható módon közvetlen vasúti összeköttetés volt Lengyelország és Németország felé (a Romániához tartozó) Csarnócán (Cernăuţi), (a Lengyelországhoz tartozó) Ilyvón és (az akkor Poroszországhoz, most Lengyelországhoz tartozó) Boroszlón (Wroclaw) keresztül.

Idényjellegű vasúti összeköttetések az 1970-es menetrendben (hotnews.ro)

Hihetetlennek tűnik, hogy a 70-es években közvetlen szerelvények voltak Párizs vagy München felé, holott akkoriban szinte lehetetlen volt Nyugatra utazni. Ám nagyon intenzíven kihasználtak voltak a keleti irányba haladó vonatok és a 60-as, 70-es években nem kevés román látogatott meg olyan híres városokat a Szovjetunióban, mint Kijev, Moszkva, Leningrád (Szentpétervár – E-RS), Vilnius vagy Riga.

1989-ben több mint 15 nagytávolságú nemzetközi vonat haladt át Románián, főleg nyáron, amikor olyan Fekete-tengerhez vezető viszonylatok voltak, mint a Moszkva–Várna vagy a Prága–Mangália.

Még 8-9 évvel ezelőtt is voltak közvetlen szerelvények Prágába, vagy Krakkóba, de kevés román bírt ki egy egész napot egy standard másodosztályú kocsiban, de még egy fekvőhelyes fülkében is.

Néhány évvel ezelőtt nyaranta néhányszor közlekedett egy nagyon nagy távot bejáró szerelvény, mely a Volga régióban lévő Szaratovból indult és Várnáig jutott el. A 3000 kilométeres út összesen 60 órát tartott és Jászvásártól (Iaşi) Gyurgyevóig (Giurgiu) haladt át Románián.

Néhány személyes tapasztalat

2003-ban tettem meg az első hosszabb külföldi utamat vonaton, Brassótól Prágáig, 24 óra alatt. A vonat akkoriban olcsóbb volt a repülőnél és a menettérti jegy nagyjából 120 euróba került.

Nagyjából így nézett ki a fülke azon a vonaton, mellyel 2008-ban Krakkóba mentem (hotnews.ro)

2008-ban egy standard másodosztályú fülkében tettem meg a Brassó–Krakkó közvetlen utat. Az utazásnak 22 órát kellett volna tartania, de a késések miatt 25 lett belőle. A szerelvény Segesvárig tele volt, Déva után kiürült és Krakkóig csak jegykezelőket és vámosokat láttam. Egy menettérti jegynek kitűnő, 120 euró alatti ára volt, de a fülkék rendkívül kényelmetlenek voltak.

2013-ban újra kipróbáltam a Brassó–Krakkó utat és ezúttal fekvőhelyes fülkét választottam a Budapest–Krakkó szakaszon. A vonat újra három órát késett. A jegy csaknem 200 euróba került, az utazás pedig kényelmetlen volt, mert a CFR-kocsikban kevés hely volt a lábaknak, a lengyel fekvőhelyes fülke pedig nagyon ócska volt. Az odaúton a román kocsi légkondicionálása nem tudott megbirkózni a kánikulával, a lengyel fülkében pedig egyáltalán nem is működött.

Bécs–Bukarest kocsi (hotnews.ro)

Tanulság? A vonat egyre drágább és kényelmetlenebb lett, a fapados repülőjáratok pedig olcsóbbak lettek a vonatnál, ha a jegyet két-három hónappal előre megveszed.

A nemzetközi járatok hanyatlása

Közvetlen járatok Romániából és az utazás hossza

Brassó–Budapest                           13 óra

Bukarest–Budapest                        16 óra

Bukarest–Bécs                                19 óra

Királyi (Craiova)–Szófia                   8 óra 40 perc

Bukarest–Kisjenő                           14 óra

Kolozsvár–Budapest                       7 óra 30 perc

 

Idényjellegű közvetlen járatok

Bukarest–Szófia                             9 óra 30 perc

Bukarest–Isztambul                       19 óra

Bukarest–Szaloniki                        18 óra

 

Az utóbbi években csökkent a külföldi viszonylatok száma, alapként Budapest és Bécs maradva meg, míg nyáron létezik még Várna, Szófia, Szaloniki és Isztambul. Az utóbbi két esetben 18, illetve 19 órát tartott az út.

Miért van ilyen kevés nemzetközi összeköttetés? „Egyes külföldi vasúti hálózaton (SNCF, DB és mások) a nemzetközi vonatok közlekedése olyan kereskedelmi szerződések alapján történik, melyek minden üzemeltetési költséget tartalmaznak. Ilyen körülmények között a CFR Călători az utóbbi években – pénzügyi okokból – csökkentette tevékenységét a nemzetközi forgalomban”, magyarázta a HotNews.ro-nak adott válaszában a CFR Călători.

A CFR azonban hozzátette, hogy akik messzebbre akarnak utazni Európában, azok Bécsben átszállhatnak, ahonnan több irányba is vannak vonatok.

Egy nyugati irányú vonatutazás hosszú ideig tart, ha Bukarestről, Brassóból, Jászvásárból vagy Galacból (Galaţi) indulsz. Egy Bukarest és a Magyarország felé fő kijáratnak számító Arad közötti leggyorsabb vonatút 10 óra és 22 percet tart és azt egy magántársaság (Astra TransCarpatic) üzemelteti, míg a CFR egyetlen szerelvénye sem teszi meg ezt az utat 11 óra és 15 perc alatt. Ennek a IV. folyosón zajló munkálatok az okai, melyek hat éve kezdődtek el és nagy késést halmoztak fel.

Itt olvashatnak a rendkívül kis sebességeket okozó korlátozásokról.

Magyar vasúti kocsik (hotnews.ro)

A Bukarest–Bécs járat útvonalán látható a Románia és a térségbeli országok közötti sebességkülönbség.

A különböző szakaszok átlagsebessége:

Bukarest–Arad                            53 km/h

Lökösháza–Hegyeshalom           79 km/h

Hegyeshalom–Bécs                     110 km/h

A CFR hálózatán belüli kevés gyors szakaszról itt olvashatnak

Magyarországon az átlagsebességek magasabbak, mint nálunk, a 75-90 km/h-t is elérve, mint ahogy az ausztriai fővonalakon is meghaladja az átlagsebesség a 100-120 km/h-t és 230 km/h a maximum. Sőt, Csehországban és Lengyelországban néhány útvonalon Pendolino-vonatok közlekednek 90-100 km/h-s átlagsebességgel.

Ha a fővonalaikon több száz kilométeres szakaszokon lehetne 90-100 km/h-val közlekedni és nemcsak rövid szakaszokon, akkor a Bukarest–Kürtös út hat órát tartott volna és az egész sokkal jobban hangzana.

Az utazási időtartama más európai városok felé (zárójelben az átszállások száma):

Bukarest–Prága (1)                               23 óra

Bukarest–Krakkó (1)                             28 óra

Bukarest–Kijev (1)                                25 óra

Temesvár–Bécs (2)                               9 óra

Szőcsvásár (Suceava)–Csarnóca (1)     7 óra 30 perc

Bukarest–Ilyvó (1)                                14 óra

Bukarest–Várna                                    7 óra 25 perc

A CFR kocsiválságáról itt olvashatnak

Vasúti elszigeteltség néhány szomszéddal szemben

Bulgária felé kevés összeköttetés van. Nyáron naponta egy vonat van Szófiába, de az út hét órát tart, mert nem hozták helyre a Bukarest és Gyurgyevó közötti grădişteái hidat és a vonat Videle felé kerül. Ha most akar valaki Bukarestből Szófiába eljutni, akkor az út 9 és fél órát tart és Ruszéban át kell szállni.

Egy másik ígéretesnek tűnő összeköttetés a 2013-ban megnyitott Calafat–Vidin hídon vezetne keresztül. Ezen az útvonalon egyetlen vonat halad naponta, a Királyi és Vidin közötti 119 kilométert három óra tíz perc alatt téve meg.

Románia és Bulgária között van még egy összeköttetés, az M803-as a Medgidia–Negru Vodă–Kardam útvonalon. Ezen az útvonalon haladtak azok a vonatok, melyek hajdanán a Szovjetunióból érkeztek Várna felé. A CFR 2013-tól leállította a vonatok közlekedését ezen a szakaszon.

Szerbia felé is szinte teljesen leállt a forgalom, Bukarest és Belgrád között jó néhány éve már nincs közvetlen kapcsolat, de még Temesvár és Belgrád között sem. Tavalyig voltak vonatok Versec (Vrsac/Vârşeţ), a határ utáni első szerbiai város felé, de ezek a múlt nyár óta csak a romániai Temesmóráig járnak, ami 20 kilométerre van Versectől.

Mit mond a CFR a Szerbiával kialakult helyzetről?

A CFR Călători a Temesvár–Versec szakaszon biztosította az utasok szállítását, 2017. augusztus 1-étől pedig a temesmórai állomásra korlátozta a közlekedésüket, mert a szerbiai vasúttársaság nem rendezte a CFR Călători-ral szembeni adósságait. Jelenleg lépések történnek e helyzet megoldása, illetve a Temesvár és Versec közötti közlekedést lehetővé tévő lépések meghatározása érdekében. Becsléseink szerint, a következő időszakban újraindul a közlekedés ezen a szakaszon”.

Ukrajna felé sincsenek közvetlen járatok, még a határ közelében városokba sem, a heti egy Bukarest–Kijev járat kivételével. Szőcsvásár és Csarnóca között 5 óra 30 percet tart az út és Vadu Siretnél át kell szállni, Bukarest és Ilyvó (híres turisztikai város) között pedig csaknem 20 órát tart a legrövidebb utazás és Vadu Siretnél, valamint Csarnócán át kell szállni. 2019 elejétől napi két szerelvény indulhat majd Szőcsvásár és Csarnóca között, de Vadu Siret-i átszállással.

Ez a vasúti elszigeteltség nem tapasztalható Ukrajna és más szomszédai között: Záhony (Magyarország) és Csap (Ukrajna) között, például, irányonként nyolc járat van naponta.

Mennyibe kerülnek a vonatjegyek a legfontosabb úti célok felé?

A bukaresti Északi Pályaudvar és Bécs közötti közvetlen járatokon az árak irányonként 39 eurónál kezdődnek, pontosabban 185 lej egy klasszikus másodosztályú kocsiban és 230 lejnél kezdődnek a fekvőhelyes fülkék ára, Budapestre pedig 29 eurónál kezdődnek a jegyárak irányonként). De itt vannak kedvezmények, a közvetlenül az utazás előtt a jegypénztáraknál vett jegyek drágábbak.

A repülő életképes megoldás Budapest felé, mert akár 90 euróért is lehet menettérti jegyet kapni.

A nemzetközi szállítási kínálat napi közvetlen járatokat tartalmaz Budapest felé Temesvárról (15 eurótól irányonként), Kolozsvártól (15 eurótól irányonként) és Brassóból (19 eurótól irányonként). Bukarestről Kijevig egy jegy csaknem 340 lejbe kerül a hetente egyszer közlekedő vonaton (egyetlen közvetlen kocsi).

Kisjenő felé 19 euró az ár irányonként, idényben pedig Szófia és Szaloniki felé is közlekednek vonatok. Isztambul Halkaliig 54 euróba kerül az út a 4 fekvőhelyes fülkében. A vonat június 3-ától októberig közlekedik.

(hotnews.ro)

Repülővel 110 eurónál is olcsóbban el lehet jutni Kisjenőbe és 125 euró alatt Isztambulba.

Júniustól októberig hetente egyszer közlekedik majd a szaloniki járat is. Egy egyirányú Bukarest–Szaloniki jegy nagyjából 45 euróba kerül a másodosztályú kocsiban, 56 euróba a 6 fekvőhelyes fülkében és 62 euróba a 4 fekvőhelyes fülkében.

Közép- és Nyugat-Európába utazásokról szinte nem is lehet beszélni, hiszen akár egy napig is eltarthatnak és a menettérti jegyek ára könnyen meghaladhatja a 250–300 eurót.

További példák menettérti másodosztályú jegyárakra:

Bukarest–Szófia                 51 euró

Bukarest–München           226 euró

Nagyszeben–Frankfurt      210 euró

Arad–Budapest                 31 euró

Brassó–Budapest              63-67 euró

Konstanca-Salzburg         143 euró

Bukarest–Zürich               241 euró

 

Néhány példa a nagyon hosszú járatokra és az átszállások számára:

Bukarest–Prága                  23 óra (1)

Bukarest–Krakkó                28 óra (2)

Bukarest–München            23 óra (1)

Bukarest–Párizs                  31 óra (2)

Bukarest–Moszkva             44 óra (1)

Vlad Barză

hotnews.ro, 2018. május 29., 9:30

Călătoria cu trenul între București și Budapesta durează mai mult ca acum 80 de ani – Despre izolarea feroviară și de ce este un calvar să mergi cu trenul către străinătate

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: