//
most olvassa...
Befektetések, EU, Gazdaság, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Mezőgazdaság, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ

Miként avatkozik be Magyarország masszívan, a MAE figyelmeztetése ellenére, az erdélyi magyar gazdák támogatása érdekében. A román államnak semmilyen nyilvános reakciója sincs, Budapest pedig köszönetet mond ezért Liviu Dragneának – G4Media

Egy magyarországi alapítvány több millió eurót irányít az erdélyi gazdák felé egy olyan program keretében, mely gyakorlatilag elérhetetlen a magyar nyelvet nem ismerő potenciális kedvezményezettek számára. A mezőségi lakosoknak szánt projekt – többek között – földvásárlást támogat (a telekkönyvezés finanszírozásával). A kedvezményezetteknek csak kb. 8-10 százaléka román, a többi magyar, de a Maros megyei PSD (Szociáldemokrata Párt – E-RS) elnöke, Vasile Gliga is a Budapest által finanszírozott románok között van.

(g4media.ro/személyes Facebook-oldalak)

A Külügyminisztérium (MAE) azt állítja, hogy figyelmeztette Budapestet, de eddig a román állam semmilyen hatósága sem nyilatkozott erről a témáról. Emlékeztetünk arra, hogy a magyar kormány egyre nagyobb szerepet vállal Erdélyben, óriási összegeket fordítva a magyar nyelvű sajtó ellenőrzésére, a magyar etnikumú román állampolgárok gazdasági, kulturális, társadalmi és vallási projektjeire. Sőt: Magyarország bukaresti nagykövetségének egyik hivatalossága 2014-ben felfedte az Orbán-kormány egyik tervét, melynek keretében mezőgazdasági területeket vásárolnának Erdélyben.

* A projektet Romániában a Pro Economica Alapítvány kezeli, melyet – a saját honlapja szerint – Magyarország finanszírozza. Az alapítványt Kozma Mónika vezeti, aki 2016-ban az RMDSZ részéről indult egy szenátusi mandátumért és aki Maros Megye Tanácsa elnökének, Péter Ferencnek a tanácsadója és a Maros Megyei Kórház Igazgatótanácsának a tagja.

* Megemlítendő, hogy Magyarország egyre erőteljesebb szerepvállalása Erdélyben erősen ellentétes Orbán Viktor saját hazájában folytatott politikájával. Magyarország tavaly ugyanis drasztikus ellenőrzést vezetett be a külföldről finanszírozott civil szervezetek esetében (további részletek itt).

A magyar kormány programja kérdéseket vet fel az állami támogatásokra vonatkozó európai és nemzeti törvények betartását illetően, tekintettel arra, hogy a hivatalos honlapon szereplő információk szinte teljes mértékben elérhetetlenek a magyar nyelvet nem beszélők számára, a releváns információk többsége ugyanis csak magyar nyelven találhatók meg.

A román hatóságok e pillanatig nem reagáltak hivatalosan arra, amit a projektet irányító magyar alapítvány honlapja szerint, „fenntartható gazdasági fejlődés és munkahelyek hosszútávra történő létrehozásához szükséges alapok létrehozása, ami a legfőbb feltétele annak, hogy a romániai magyarok otthon maradjanak és létbiztonságnak örvendjenek”.

Sőt, Magyarország hivatalosan mondott köszönetet Liviu Dragneának a projekt támogatásáért. Ennek megfelelően a magyar MTI hírügynökség azt írja, hogy „Magyar Levente, a magyarországi Külügyi és Külkereskedelmi Minisztérium parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkára fontosnak tartotta, hogy a román kormány pozitívan fogadta a programot és továbbra is pozitív hozzáállást tanúsít. Külön köszönetet mondott Liviu Dragneának, a PSD elnökének, azt mondva, hogy a projekt az ő támogatása nélkül nem jutott volna el a jelenlegi szakaszába (forrás).

A bukaresti Külügyminisztérium (MAE) a G4Media.ro-nak küldött hivatalos válaszában rámutat arra, hogy „nem született semmilyen kétoldalú megállapodás, semmilyen szinten Románia és Magyarország között a ProEconomica Alapítványon keresztül kezelt gazdasági fejlesztési programról és a román fél semmilyen más módon nem jelezte beleegyezését ennek lefolytatásába”.

A MAE rámutat még, hogy „ismételten lépéseket tett a magyar félnél, úgy diplomáciai levelezésen, mint ahogy a kétoldalú találkozókon és kapcsolatfelvételeken keresztül is a programmal kapcsolatosan”, mely lépések során a román diplomaták azt kérték, hogy „a projektet csak a román hatóságok bevonásával folytassák, átlátható és nem diszkriminatív módon”. Ennek ellenére Magyarország továbbra is a román hatóságok formális bevonása nélkül folytatja a projektet. De nincs semmilyen nyilvános állásfoglalás a román állam részéről, melyben Bukarest kéréseinek teljesítésére szólítanák fel Budapestet.

Arra a kérdésre, hogy miért nem teszik közzé román nyelven is az információkat, a Pro Economica Alapítvány hivatalosságai azt válaszolták a G4Media.ro-nak, hogy „mivel a Finanszírozó a magyar nyelvet használja a kommunikációra az Alapítvánnyal, úgy vélekedtünk, hogy úgy az együttműködés, mint ahogy az Alapítvány tevékenységének ellenőrzése is egyszerűbb és hatékonyabb, ha magyar nyelven zajlanak az eljárások és a kommunikálások. Az Alapítvány és Kedvezményezettek között létrejövő hivatalos dokumentumok vagy kétoldalú iratok román nyelven is készülnek, kollégáink pedig román nyelven adnak meg minden román nyelven írásban, vagy személyesen kért információt”.

(g4media.ro)

Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány jogi tanácsadója a G4Media.ro-nak elmondta még, hogy „ami a kedvezményezettek listáját illeti, arról tájékoztatjuk, hogy a finanszírozás megítélési folyamata még nem zárult le, mert most a kedvezményezettek által benyújtott végső jelentés dokumentációjának ellenőrzése zajlik. E jelentések elfogadása után készül el a kedvezményezettek végleges listája, mely lista a honlapunkon úgy magyar, mint ahogy román nyelven is elérhető lesz”.

Ezzel szemben a Külügyminisztérium a G4Media.ro számára rámutatott arra, hogy Magyarországnak „felhívta a figyelmét” arra, hogy „a gazdasági támogatás nyújtása túllépi annak a preferenciális bánásmódnak a szféráját, melyet egy állam a más állam területén élő rokonkisebbségnek a nemzetközi szinten elfogadott standardok szerint nyújthat és hogy ebből következően az ilyenfajta lépéseket csak a román fél beleegyezésével és bármiféle etnikai kritérium szerinti diszkrimináció nélkül lehet megtenni”.

Magyarország újra anélkül vette semmibe Románia figyelmeztetéseit, hogy a román állam képviselői nyilvánosan elítélték volna ezt a viselkedést.

A G4Media.ro azon kérdésére, hogy Magyarország projektje megsérti-e az EU állami támogatásokra vonatkozó törvényeit, a MAE képviselői rámutatnak arra, hogy „a jelen pillanatig rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé a MAE számára, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a Program alapján nyújtott támogatás megsérti-e az EU-s jogot; ezen kívül megemlítjük, hogy a Versenytanács az illetékes annak biztosításában, hogy Románia területén teljesüljenek az EUMSZ (Európai Unió Működéséről szóló Szerződés – E-RS) állami támogatásra vonatkozó rendelkezései”.

A Versenytanács a G4Media.ro-nak küldött válaszában szintén arra mutat rá, hogy „nem rendelkezik konkrét információkkal e program megvalósításról, de úgy tudjuk, hogy a magyar állam által nyújtott olyan támogatási lépésekről van szó, melyekben többek között romániai gazdasági egységek is részesülhetnek (ha erre a hivatkozásra kattintanak, akkor megfigyelhető, hogy azoknak a régióknak a döntő többsége, melyekre a sémát alkalmazzák magyarok, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy ez a segítség a magyar kormánytól származik)” (a Versenytanács hazudik, a szerző pedig vagy nem nézett utána, vagy tudatosan elhallgatja, hogy a hivatkozott táblázatban 174 település szerepel, ezek lakossága pedig kb. 45 ezer románból és 15 ezer magyarból áll – a többi etnikai közösséget nem számolva – és azt is elhallgatják, hogy csak 26 (!) településen van magyar többség, míg 111 településen 10 vagy annál kevesebb, illetve ezeken belül 76 településen egy magyar él, vagy egy sem! – E-RS)

Miről szól pontosan a projekt

A Budapest által a magyar Külügyminisztériumon keresztül (forrás) finanszírozott projekt 2018 februárjában indult egy 22.434.000 lej értékű finanszírozási ütemmel. A finanszírozási szerződéseket Marosvásárhelyen, a Sapientia Tudományegyetem épületében írták alá, amikor 521 vállalkozás és magánszemély kapott összesen 1,5 milliárd forint (nagyjából 22.434.000 lej) támogatást mezőgazdasági eszközök vagy tenyészállatok, illetve termőterületek telekkönyvezésére, derül ki az MTI egyik cikkéből, melyet a Punctul kiadvány vett át.

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány vezetője azt mondta a magyar MTI hírügynökségnek, hogy 570 pályázóból választották ki az 521 nyertest. Az MTI kérdésére Kozma Mónika elmondta, hogy nem lehet megmondani a román etnikumú pályázók pontos számát, de arányuk 8-10 százalék volt (forrás).

Magyarország kormányának az erdélyi magyarok támogatására indított projektjét Hargita és Kovászna megyékre is ki fogják terjeszteni, Kozma Mónika elmondása szerint. Erről már megszületett a politikai döntés, vagyis mindenki egyetért abban, hogy a program jó és folytatni kell, de nagyon sok függ az itteni, mezőségi végrehajtásától”, mondta a Határok Nélkül oldalnak.

A MAE teljes válasza:

Megjegyezzük, hogy nem született semmilyen kétoldalú megállapodás, semmilyen szinten Románia és Magyarország között a ProEconomica Alapítványon keresztül kezelt gazdaságfejlesztési programról és a román fél semmilyen más módon nem fejezte ki beleegyezését ennek lefolytatásába. Ezen kívül megemlítjük, hogy a Külügyminisztérium ismételten lépéseket tett a magyar félnél a programmal kapcsolatosan, úgy diplomáciai levelezésen keresztül, mint ahogy a kétoldalú találkozókon és kapcsolatfelvételeken.

E lépések keretében az a követelés hangzott el, hogy ezt a projektet csak a román hatóságok bevonásával folytassák, átlátható és nem diszkriminatív módon, valamint a román jogrend és az EU belső piacára vonatkozóan alkalmazandó szabályok, valamint a regionális fejlesztésre vonatkozó nemzeti stratégiák és programok tiszteletben tartásával. Ezen kívül felhívták a magyar fél figyelmét arra, hogy a gazdasági támogatás nyújtása túllépi annak a preferenciális bánásmódnak a szféráját, melyben egy állam egy másik állam területén élő rokonkisebbségét részesítheti és ebből következően az ilyenfajta lépéseket csak a román fél beleegyezésével és bármiféle etnikai kritériumtól függő diszkrimináció nélkül lehet folytatni.

Ami az EUMSZ 107. cikkelyének megsértését illeti, megjegyezzük, hogy összeférhetetlenek a belső piaccal azok az állam által, vagy az állami forrásokon keresztül nyújtott azon segélyek, melyek eltorzítják, vagy eltorzítással fenyegetik a versenyt. A jelen pillanatig rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé a MAE számára, hogy állást foglaljon abban a kérdésben, hogy a Program alapján nyújtott támogatás milyen mértékben sérti az EU-s jogot; ezen kívül megjegyezzük, hogy a Versenytanács az illetékes annak biztosításában, hogy Románia területén teljesüljenek az EUMSZ állami támogatásra vonatkozó rendelkezései.

A Versenytanács (CC) teljes válasza:

A Versenytanácsnak nincsenek konkrét információi e program végrehajtásáról, de úgy tudjuk, hogy olyan támogató eszközöknek a magyar állam általi biztosításáról van szó, melyekhez többek között romániai gazdasági egységek is hozzáférhetnek (ha felkeresik a http://www.proeconomicaalapitvany.ro/uploads/adocs/1_sz_melleklet_telepulesek_listaja.xls hivatkozást, akkor megfigyelhető, hogy a régiók döntő többsége, ahol ezt a sémát alkalmazzák magyarok (a cáfolatot ld. fentebb – E-RS), ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy ez a támogatás a magyar kormánytól származik (?! – E-RS).

Ugyanakkor egy fordítóalgoritmus használatával a http://www.proeconomicaalapitvany.ro/palyazatok/T-01_2017-I oldalról elérhető információkból az derül ki, hogy úgy a mezőgazdaság területén nyújtott beruházási támogatás, mint ahogy a kkv-knak nyújtott támogatás olyan de minimis támogatások formáját ölti, melyeket gazdasági tevékenységet folytató magánszemélyeknek vagy vállalatoknak nyújtanak az ezzel a területtel kapcsolatos európai jogszabályok, nevezetesen az EB 1408/2013. és az EB. 1407/2013. sz. Szabályzatának a tiszteletben tartásával.

Megemlítjük, hogy az EUMSZ 107. cikkelye, mint ahogy az európai szabályok is képezik azt a jogalapot, melyekre támaszkodva állami támogatás nyújtható általában véve. Elviekben, ha egy támogatási eszközt a területtel kapcsolatos európai szabályokkal összhangban nyújtanak, akkor feltételezhetően megfelel az EUMSZ 107. cikkelyének. Ami a „lefolytatást” illeti, meg kell említeni, hogy a támogatói eszköz kezelője/nyújtója (jelen esetben valószínűleg a magyar kormány/más közhatóság) felelősek a végrehajtásért és az átláthatósági és a hatályos európai jogrend szabályainak alkalmazásáért.

A honlapon szereplő információkból nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a „Pro Economica Alapítvány közvetlenül nyújt finanszírozást”, ahogy azt önök jelezték, ugyanis fennáll az a lehetőség is, hogy a szóban forgó alapítványnak konzultánsi/közvetítői szerepe van a finanszírozás elérésében, de – mint említettük – ezzel kapcsolatosan nincsenek információink.

Cristian Pantazi

g4media.ro, 2018. augusztus 1.

Cum intervine Ungaria masiv în sprijinul fermierilor maghiari din Transilvania, în ciuda ”atenționărilor” de la MAE. Statul român nu are nici o reacție publică, iar Budapesta îi mulțumește lui Liviu Dragnea pentru sprijin

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Interakció

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt kedveli: