//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Egyházak, Emberi jogok, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-román, Magyarokról, Magyarverések, Műemlékvédelem, Művelődés, Parlament, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, Titkosszolgálatok, XX. század

Így vette át a szélsőjobboldal a székelyföldi románok irányítását – Maszol

Futballhuligánok, ortodox pópák, neofasiszták: régi szövetségesek spontán koalíciójának „köszönhető” az úzvölgyi temető körüli helyzet eszkalálása.

(maszol.ro)

Noha a hírekben gyakran előfordul a Kovásznai, Hargitai és Marosi Románok Civil Fóruma (FCRCHM) – az utóbbi időszakban a leggyakrabban a közigazgatási kódex és az úzvölgyi hősi temető kapcsán –, nincs könnyű dolga annak, aki meg akarja tudni, ki áll a szervezet élén. A forumharghitacovasna.ro weboldal nem működik, egy guglizásra pedig a sokadik oldalon sem bukkan fel Ioan Marian Știopu neve. Pedig 2018 augusztusától ő a FCRCHM elnöke.

A médiában a leggyakrabban egy brassói fogorvos, Mihai Tîrnoveanu jelenik meg a székelyföldi románok képviselőjeként. Utóbbi két éve, 2017 júliusa óta foglalja el a posztot. A Mesagerul de Covasna korabeli cikke szerint Tîrnoveanu Calea Neamului nevű szervezete csatlakozott a székelyföldi románok ernyőszervezetéhez, így „nevezték ki alelnöknek” a brassói illetőségű orvost. Az alábbi videón Mihai Tîrnoveanu látható az úzvölgyi tememtőben, amint elkezdi a Vasgárda megemlékezéseire jellemző névsorolvasást:

A Calea Neamului az utóbbi években számos nagy visszhangot kiváltó megmozdulást szervezett saját nevében és a FCRCHM tagjaként, de Tîrnoveanunak minden esetben gondja volt rá, hogy a Calea Neamului név külön is bekerüljön a beszámolókba. Amúgy a megmozdulások minden esetben a magyarság ellen irányultak, lett légyen szó a közigazgatási törvény elleni tiltakozásokról, provokatív célú felvonulásokról színmagyar településeken, vagy Székely Csaba Nu chiar 1918 (Nem kimondottan 1918) című darabja ősbemutatójának megzavarásáról. A Calea Neamului nevéhez kötődik továbbá a székelyföldi települések elárasztása – a legtöbb esetben engedély nélküli – keresztekkel, az ortodoxia szimbolikus térfoglalásának részeként.

Egy szó, mint száz, a Calea Neamului csatlakozása aktívabbá, radikálisabbá és országos szinten láthatóbbá tette a székelyföldi románok szervezetét. Lényegében a Calea Neamului a FCRCHM „katonai szárnyaként” működik, egy neofasiszta irányítása alatt. Itt meg kell jegyezni, hogy a magyar médiában erre alig találni utalást. (A ritka kivételek egyike itt olvasható.)

Az Ogoranu alapítvány

Ion Gavrilă Ogoranu fiatal korában a Legionárius Mozgalom tagja volt, és ifjúkori eszméit ősz fejjel sem tagadta meg. 1990 után is aktívan részt vett a – hivatalosan be nem jegyzett – neofasiszta szervezetek tevékenységében, 1993-ban pedig alapító elnöke volt a Totul pentru Țară (Mindent a Hazáért – PTT) pártnak, amely a két világháború közötti, azonos nevű legionárius párt folytatója. A tömörülést a bíróság 2015-ben feloszlatta, de a tagság – többnyire földalatti szervezetekben – tovább munkálkodik, és háborítatlanul működik a párt hivatalos lapja is, a buciumul.ro.

A Buciumul a két világháború közötti, azonos nevű hetilap utódja, és a PTT betiltása óta a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány javára gyűjt adófelajánlásokat. A Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány adófelajánlást gyűjtő íve.

A bal felső sarokban látható ikon, Szent Mihály Arkangyal keresztje, a legionáriusok egyik jelképe (maszol.ro)

Az Igazságügyi Minisztérium nyilvántartásában a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány alapítójaként a Partidul Pentru Patrie szerepel. 2012-ig ezen a néven futott az 1993-ben újralapított legionárius párt. Az alapítvány kuratóriumában ugyanazokat a személyeket találjuk, akik egyéb neofasiszta projektek körül is bábáskodtak, kezdve a már említett PTT-vel, egészen az Új Jobboldalig (Noua Dreaptă): Grigore Coriolan Baciu, Florin Dobrescu, Cătălin Maghiar stb.

A buciumul.ro domainnevet szintén a PTT nevére jegyezték be. Mihai Tîrnoveanu, a székelyföldi románok szervezetének alelnöke a weboldal több mint 200 cikkében szerepel, köztük abban az írásban, amely beszámol Virgil Totoescu haláláról. Totoescu volt az, aki átvette a legionárius párt vezetését Ogoranutól, annak 2006-os halála után. A cikkbe illesztett fotón középen az akkor éppen gyászolt pártelnök áll, előtte utódja, Marcel Grijincu guggol, mellette pedig Mihai Tîrnoveanu (j. l.).

Az ő és társai jelenléte a pártelnök halálát bejelentő cikkben, a párt hivatalos lapjában, egyértelmű jelzés: ők azok, akik továbbviszik a fáklyát a „nagy öregek” halála után.

Egykori fasiszták, mai szélsőségesek

Mihai Tîrnoveanu rendszeres látogatója a Neamţ megyei Petru Vodă kolostornak, amelyet Justin Pârvu, a Vasgárda egykori tagja alapított 1991-ben. 2011-ben hatalmas botrány kerekedett, amikor az internetre felkerült egy videó, amelyen apácák egy legionárius himnusszal kedveskednek a szerzetesnek, 92. születésnapja alkalmából. Ugyanabban az évben megjelent egy interjú, amelyben a pap többek között azt nyilatkozta, hogy a Vasgárda-alapító Corneliu Zelea Codreanu, a Kapitány „isteni tervet” valósított meg.

A 2013-ban elhunyt Justin Pârvu szellemi utódjának Amfilohie Brânză-t  tartják, aki mentorának ösztönzésére kolostort épített a Bákó megyei Diaconeşti-en, ahol többek között legionárius irodalom kiadásával foglalkozik.

A szerzetest közrefogó két fiatalemberrel már találkozhattak a Maszol olvasói abban a cikkben, amelyben az úzvölgyi temetőfoglaláskor randalírozó drukkereket azonosítottuk (maszol.ro)

A vadászpilótából lett pap a román szélsőjobb kedvence, a „nemzet lelkipásztoraként” emlegetik, és lelkesen osztogatják a közösségi médiában beszédeit, amelyeken zsidó–szabadkőműves összeesküvés-elméletekről harsog, fröcsög belőle a rasszizmus és az idegengyűlölet, és szentírásként idézi „a Kapitányt”. (Például itt, itt vagy itt.)

Jobb oldalon Tirnoveanu, Grajdeanu, bal oldalon pedig Amfilohie Kézdivásárhelyen, 2018. december esején. Egy résztvevő (büszke) beszámolója szerint a pap autóbusznyi részvevővel érkezett a Bákó megyei Diaconeşti-ről (maszol.ro)

A fenti képen Mihai Tîrnoveanu jobbján álló férfi Dan Ciprian Grăjdeanu (a fotón jobbról a második), a ploieşti-i Ortodox Testvériség (teljes nevén: Frăţia Ortodoxă Sfântul Mare Mucenic Gheorghe, Purtătorul de Biruinţă) vezetője, egyike az úzvölgyi „megemlékezés” főszervezőinek. A Facebook-oldalán közzétett videóban többek között azzal lelkesítette a románokat: „meg kell mutatnunk, hogy ez Románia, nem Magyarország”.

A Frăţia a Calea Neamului legfontosabb partnere, Facebook-os bemutatkozó szövege szerint „Justin Pârvu áldásával” jött létre. A szervezet részt vett a már említett sepsiszentgyörgyi előadás megzavarásában, illetve még azelőtt kipróbálta magát egy LGBT-témájú mozielőadás ellehetetlenítésével a bukaresti parasztmúzeumban.

CARD = DRAC?

Bár első olvasatra alig tűnik hihetőnek, ezeknek a szervezetek a tagjai abban a meggyőződésben élnek, hogy a bukaresti hatóságok idegen hatalmakkal – elsősorban a zsidókkal – és gonosz természetfölötti erőkkel összejátszva próbálják megváltoztatni a személyi okmányokat, és azokon keresztül átvenni az irányítást a románok, illetve az emberiség lelke fölött. Minderre abból következtetnek, hogy a személyes adatok tárolására is alkalmas, biometrikus személyazonossági kártya (card) visszafelé olvasva ördögöt (drac) jelent. A legkevésbé sem zavarja őket, hogy a személyi hosszú évek óta kártya típusú.

A június 6-ai úzvölgyi “ostromban” résztvevő szervezetek részt vettek a biometrikus személyik elleni tiltakozásokban, úton-útfélen harcolnak a román ortodoxia kizárólagosságért, a homoszexuálisok jogainak kiterjesztése ellen, illetve a női emancipáció visszafordításáért.

Az úzvölgyi temetőben koszorúzó Cătălin Berenghi, volt idegenlégiós és Călin Mărincuş, egykori K-1 harcos vezette a bukaresti muszlim mecset építése elleni – gyakran a törvényesség határán túlmenő – megmozdulásokat, és egy héttel az úzvölgyi incidens után az első sorban vonult Kolozsvárott, az LGBT belvárosi felvonulása elleni homofób tüntetésen.

Călin Mărincuş és Dan Ciprian Grăjdeanu az úzvölgyi temetőben és „szabadidejében” (maszol.ro)

Kisajátították a kommunizmus áldozatainak emlékét

Az egykori legionáriusok és a mozgalom fiatalabb szimpatizánsai a rendszerváltás után igyekeztek „rátelepedni” a kommunizmus áldozatainak emlékezetére. Következetes és fáradhatatlan munkájuknak – nem utolsó sorban pedig a Román Ortodox Egyháznak (BOR) köszönhetően – mára csaknem teljesen elmosódott a határ egyfelől az egykori politikai foglyok emlékének ápolása, másfelől az egykori Legionárius Mozgalom nevű fasiszta szervezet előtti tisztelgés között.

A „börtönök szentjei” jelzőt paradox módon olyanokra aggatják fel, akik noha a kommunista börtönökben maguk is áldozatokká váltak, egy óvatos becslések szerint is több tízezer ember üldöztetéséért, megkínzásáért és haláláért felelős mozgalom tagjai, szimpatizánsai, ideológusai voltak. Adrian Cioflancă történész, a jelenség egyik legkitűnőbb kutatója szerint a legionarizmus a felelős – más antiszemita erőkkel és az Antonescu-rezsimmel együtt – a romániai Holokausztért. A mozgalom folytatói – neolegionáriusok és ortodox fundamentalisták – egyszerre használják paravánként és legitimációs eszközként a „börtönök szentjeit”.

Az Ogoranu alapítvány által szervezett egyik megemlékezés plakátja. Az évente ismétlődő rendezvény a neofasiszták egyik fontos gyülekezőhelye (maszol.ro)

Mérvadóak e tekintetben a reakciók, amelyek a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltásáról szóló 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet módosítását övezték 2015-ben. A 217-es törvény fő célja annak tisztázása volt, hogy a Legionárius Mozgalom a fasiszta szervezetek közé tartozik. A módosítás nyomán 2015 óta tilos a legionárius jelképek használata és a mozgalom képviselőinek kultusza, ám a törvény alkalmazása – mint annyi más jogszabályé – erősen hézagos.

A törvény bírálói „virtuális könyvégetéssel” vádolták a kezdeményezőket; azzal, hogy megfosztották a románokat a saját történelmük és kultúrájuk fontos részétől, hiszen számos jeles értelmiségi a két világháború közötti időszakban szimpatizált a Vasgárdával, vagy aktív tagja volt a mozgalomnak (például Mircea Eliade vagy Emil Cioran).

A törvény definíciója szerint a Legionárius Mozgalom alatt azt a fasiszta szervezetet kell érteni, amely az 1927-1941 közötti időszakban a «Mihály Arkangyal Légiója», «Vasgárda» és «Mindent a Házáért Párt» néven működött.

 

Akár pikánsnak is nevezhető, hogy a liberális párt több képviselője, köztük Crin Antonescu egykori pártelnök által kezdeményezett törvény egyik leghevesebb bírálója, Rareş Bogdan a liberálisok listavezetője volt a 2019. május végi európai parlamenti választásokon. Egy másik újságíró, aki szélsőjobboldali eszmék és személyiségek népszerűsítőjeként szerzett magának hírnevet, Oana Stănciulescu, a román közszolgálati televízió vezetőtanácsának volt tagja, szintén a PNL „színeiben”.

A neofasiszták nemcsak a kommunizmus áldozatainak emlékezetét sajátították ki, hanem egyre sikeresebben telepednek rá a közvéleményt megmozgató egyéb témákra is. (Jó példa erre a család alkotmánybeli definíciója, amelynek módosítása kapcsán nemcsak román szervezetek számára váltak hirtelen szalonképessé szélsőjobboldali mozgalmak, de a magyar egyházak is közösen vonulgattak velük.) A leírt tendencia érvényesül a székelyföldi magyarságot érintő kérdésekben is, mióta a székelyföldi románok fórumát – kommunikációs szinten legalábbis – a Calea Neamului dominálja.

Szőcs Levente

2019. július 17., 14:12

https://www.maszol.ro/index.php/hatter/114218-igy-vette-at-a-szels-jobboldal-a-szekelyfoldi-romanok-iranyitasat

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: