//
most olvassa...
Befektetések, EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Gazdaság, Kárpát-medencei körkép, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Mezőgazdaság, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia

Koronavírus kontra autonómia? Csak külső „kényszerrel” valósítható meg a székely nemzeti eurorégió – Krónika

A Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének támogatását, az amúgy is megkésett aláírásgyűjtést, drámaian lelassította a világjárvány. Az európai nemzeti régiók létrehozásáért indított polgári kezdeményezés veszélybe került, de az online aláírásokat továbbra is várják. Az e havi Kilátóban az autonómiák európai helyzetét, történelmi hátterét, illetve az Európai Unió és Bizottság polgári kezdeményezésekre vonatkozó gyakorlatát járják körül. Nem biztatóak a jelek.

Csak uniós szabályozással lehetne elérni, hogy Székelyföld nemzeti régió lehessen – papíron is (kronika.ro/Veres Nándor)

Az Európai Unió jogrendszere lehetővé teszi a székely önrendelkezés kivívását a Regionális Autonómia Európai Chartája[1] alapelvei szerint (is). Ez az Európai Bizottság által kiadott, Az egyes tagállamok területein élő hagyományos vagy etnikai kisebbségek című dokumentumban (is) olvasható, a 45. és 46. cikkelyekben megfogalmazva.

45. cikkely: Úgy ítéli meg, hogy a hagyományos nemzeti kisebbségek problémái kezelésének a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvein alapuló döntéshozatalban történő hatékony részvétel az egyik leghatékonyabb módja, az Unión belüli legjobb gyakorlatot követve; ösztönzi azokat a tagállamokat, melyek még nem ratifikálták a nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló európai keretegyezményt, hogy ezt késedelem nélkül tegyék meg.

46. cikkely: Úgy ítéli meg, hogy ezeknek a hagyományos nemzeti kisebbségi közösségeknek olyan különleges szükségleteik vannak, amelyek eltérnek az egyéb nemzetiségi csoportokéitól, illetve, hogy magának az Uniónak megfelelőbb módon kell ezeket a szükségleteket figyelembe vennie, hiszen ezeknek a száma a bővítést követően jelentőssé vált.

Továbbá az Európa Tanácsnak több olyan rendelkezése, jogszabálya, keretegyezményekben foglalt rendelkezése van, amelyek az EU számos olyan régiójára, illetve közigazgatási hatáskörökkel nem rendelkező földrajzi körzetére vonatkoznak, amelyek nemzeti, nyelvi, kulturális sajátosságokkal rendelkeznek. Ilyen a nemzeti/etnikai kisebbségi régiók jogszabályának meghatározása, amelyről az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében lehet olvasni.

Az Európa Tanács 1811/2007 számú, „Régiósítás Európában” című ajánlásának 6. pontja fogalmaz így: az Európa Tanács legtöbb tagállamában olyan közösségek léteznek, amelyek erős kulturális, politikai és történelmi identitással rendelkeznek, és amelyek nem csupán régiók, de népek és társadalmak, ugyanakkor szembetűnő kollektív önazonossággal rendelkeznek attól függetlenül, hogy régióként, nemzetiségként, országként határozzák meg őket, ám nem alkották meg önálló államukat. Ennek ellenére látható megkülönböztető jegyekkel rendelkeznek, amelyek politikai akaratot jeleznek az önkormányzatiság elérésére.

A Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről több rendelkezésben a „nemzeti kisebbséghez tartozó személyek által hagyományosan, vagy jelentős számban lakott területekről” beszél.

Az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlásának 11. cikke kimondja: „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek joguk van ahhoz, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam belső törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatással, illetve különleges jogállással rendelkezzenek.”. A Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartája a regionális vagy kisebbségi nyelv használatának területét úgy határozza meg, mint azt a földrajzi körzetet, „ahol ez a nyelv olyan számú személy kifejezési eszköze, amely indokolja a jelen Charta által előírt különböző védelmi és ösztönző intézkedések meghozatalát.”

Létezik uniós jogértelmezési keret

Székelyföld, a fentiek alapján, lehet egy olyan gazdasági, történelmi régió, amely sajátos identitással, kultúrával, történelemmel rendelkezik, és amelynek – annak megőrzése érdekében – saját önrendelkezési törekvései vannak. Gazdasági, társadalmi vagy akár közigazgatási rendszerek kialakítására is alkalmas régió, mivel az önrendelkezési jogrendszere (amelynek bizonyos formái) máig fennmaradt, gondoljunk csak az önálló székely jogra[2], melynek alapja a „vér és föld” fogalmak határozták meg már az 1200-as évek előtt (is).

De Székelyföld, mint élő, területalapú régió jelen pillanatban hivatalosan sehol sem létezik.

Hogy érthetőbb legyen, nincs hivatalos definiálása sem az EU-ban, sem Romániában. Ha például Románia történelmi régióiról tárgyalunk hivatalosan, akkor Erdély, Havasalföld, Moldova és Dobrudzsa jelennek meg, mint múltbeli történelmi régiók. Székelyföldnek nincs hivatalosan leírt státusza. Ha más, hasonló helyzetben levő, az EU tagállamaiban létező régiókhoz hasonlítanánk, akkor az első példaként Dél-Tirolt, Baszkföldet és a frízeket lehetne említeni. Az említett régiók nem csak saját államaik által elismert önrendelkezéssel rendelkeznek, hanem az EU is elismerte azokat, mivel saját államuk úgy sorolta be őket, mint különálló státusszal rendelkező régiók. Lenne erre uniós keretrendszere Romániának is, mégpedig a NUTS rendszer alkalmazásával, csak akarnia kell(ene).

Szinte teljesen megszűnt a papíralapú aláírás lehetősége. De online változatlanul lehet (kronika.ro/Facebook – Székely Nemzeti Tanács)

Az EU jogszabályai szerint az ún. NUTS rendszer írja le a tagállamok közigazgatási rendszerét. Mindez annak alapján kerül összesítésre, ahogyan az egyes tagállamok azokat meghatározzák.

A NUTS rendszer három szintű közigazgatási egységet különböztet meg, hogy meghatározható legyen az EU kohéziós politikája, annak irányvonalait rögzíteni lehessen. Ennek értelmében olyan statisztikát állít össze, amely révén monitorizálhatja (többek között) az egyes államok, területek szociális és gazdasági változásait, demográfiai adatait. Ez által egy gazdasági-regionális térképet képes meghatározni, amely a kohéziós alapok politikájában lényegesen meghatározó szerepet játszik.

Például, ha Románia statisztikai adatai alapján bizonyos közigazgatási területeket már nem a mezőgazdasági szektorba sorol, akkor lehet kevesebb mezőgazdasági alapú támogatást igényelhet az uniós alapokból. De ugyanez a helyzet kulturális téren is az uniós alapokkal: annak függvényében, hogy milyen kulturális igényeket határoz meg Románia saját közigazgatási egységei számára, annak alapján igényelhet forrásokat az uniós kulturális alapjaiból. Ez alapján határozható meg az is, hogy mi az, ami kulturális örökség, hagyaték lehet, és kerülhet uniós védettség alá és mi nem.

Ilyen lehetne a Csíksomlyói búcsú például, de mégsem lehet kulturális örökség, mivel Romániában Székelyföld, mint közigazgatási régió, nem létezik, sőt, mint történelmi régió sem. Talán, mint romániai turisztikai régió, ahol többségében magyarok élnek.

Túl kevés az aláírás

Eddig több mint 242 ezer aláírás gyűlt össze az egymillióból [3]. Papíralapon jelenleg alig, de arra viszont bárkinek lehetősége van, hogy interneten, online itt aláírja. Tudni kell, hogy egy európai polgári kezdeményezés akkor sikeres, ha összegyűlt összesen legalább egymillió támogató nyilatkozat, azaz aláírás, és a támogató nyilatkozatok száma legalább hét tagállamban elérte az adott tagállamra vonatkozóan előírt küszöbértéket. A küszöbértékre vonatkozó feltételeket Magyarország és Románia érte el eddig.

Magyarországról eddig több mint 194 ezer aláírás gyűlt össze, míg Romániából csak 31 900, Székelyföld összlakosságának (több mint 800 ezer fő) még az öt százaléka sem.

A válsághelyzet kedvezhet

Ha sikerül az EU feltételeinek megfelelően összegyűjteni a minimum egy millió aláírást a megadott határidőig, 2020 május 7-ig, akkor Székelyföld számára kínálkozik egy lehetőség az önrendelkezés megvalósítására. Mindemellett ezen kezdeményezés által visszavonhatatlanul bizonyítani tudjuk EU szinten, hogy igen, kell és létfontosságú számunkra, Székelyföldnek az önrendelkezés, amit demokratikus eszközök révén szeretnénk ezt elérni.

Fel vagyunk készülve arra, hogy önmagunkat megszervezzük gazdasági, társadalmi és kulturális téren. Számottevő és értékes etnikai közössége lehetünk Európának, amely több, mint 1000 éves történelemmel, kultúrával, identitással rendelkezik. Saját himnusza, zászlója, hagyományai, sajátos önrendelkezési ősi rendszere van Székelyföldnek.

Elképzelhető, hogy történelmi jelentőségű pillanatot szalasztunk el most, a koronavírus okozta világjárvány idején, hiszen a román állam nagyobb elfogadásra és együttműködésre kényszerül(het) szomszédaival, így Magyarországgal is.

Talán 2020. lehetne az áttörés éve, amikor fogékonyabb lehet Románia arra is, hogy kezdjen valamit ezzel kérdéssel. Még ha ez spekuláció is, a minimum az lenne, hogy sikerül összegyűjteni ehhez az egymillió aláírást.

Itt lehet aláírni: https://nemzetiregiok.eu/.

[1] European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. sz. Határozata, https://www.sznt.org/hu/magunkrol/bemutato

[2] Erdély jogtörténete –  http://jog.sapientia.ro/data/digitalis/08676.pdf

[3] a cikk megjelenésekor https://eci.ec.europa.eu/010/public/#/initiative

KILÁTÓ – DOM

Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap havonta megjelenő oknyomozó, háttérinformációs kiadványában, a Kilátó legfrissebb számában látott napvilágot március 30-án. További kapcsolódó írások a kiadvány nyomtatott változatában olvashatók.

https://kronikaonline.ro/extra/koronavirus-kontra-autonomia-csak-kulso-bkenyszerrelr-valosithato-meg-a-szekely-nemzeti-euroregio

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: