Előadóterem, galéria, stúdióterem is lesz abban az új nagyváradi kultúrházban, amelynek munkálatait ezen a héten kezdik el. A kulturális központot a város Váradvelence elnevezésű részén létesíti a Bihar Megyei Tanács és a Várad kulturális folyóirat – mondta el a Krónikának Szűcs László, a lap igazgatója.
Az új váradi kulturális tér multifunkcionális lesz, különböző jellegű rendezvényeknek adna otthont (kronika.ro/biharmegye.ro)
Korszerű kulturális központot hoz létre Nagyváradon uniós pénzből a Bihar Megyei Tanács és a Várad kulturális folyóirat. A központ a város Váradvelence elnevezésű részén létesül:
átalakítják a római katolikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, ezen a héten kezdi el a munkát a kivitelező.
A megyei önkormányzat által fenntartott Várad kulturális folyóirat a román–magyar határ menti együttműködési program keretében nyert uniós támogatást a kultúrház felújítására.
Civil kulturális terekre van szükség
Szűcs László, a Várad folyóirat igazgatója megkeresésünkre elmondta, a ház a múlt század harmincas éveiben épült a külvárosban, amely mindig is inkább ipari övezet volt. Ezért eleve kihívást jelent odavinni kulturális intézményt, amit mindig a belvárosban szokás működtetni, de ez a helyszín sincs túlságosan messze: a Vártól ötpercnyi sétára található. 1956 után, a megtorlások idején itt tartották az úgynevezett érmihályfalvi csoport perét, amikor halálos ítélet is született, Sas Kálmán református papot is itt ítélték el. Van emléktábla is, amit természetesen megőrzünk – mutatott rá Szűcs.
„Az épület, amelyben az 1990-es évek elején elkezdett működni az Ady Endre Sajtókollégium, elhanyagolt állapotba került. Az új kulturális tér multifunkcionális lesz, hogy különböző jellegű rendezvényeknek adhasson otthont.
“Lesz előadóterem, ahol színházi előadás, zenés, táncos produkciók kaphatnak helyet, korszerűsítjük a színpadot, színpadtechnikát, hangosítást. Körülbelül 160 fő fér majd el ebben a teremben”
– részletezte Szűcs László. Kifejtette azt is, a magyarországi partnereikkel való kapcsolat azt is jelenti, hogy Debrecenből érkeznek majd előadások. Lesz a központban egy kisebb stúdióterem 35-40 hellyel, itt tartanának könyvbemutatókat, író-olvasó találkozókat, ezenkívül kiállítótermet is terveznek, ahol majd képzőművészeti tárlatokat tartanak.
“Tekintettel vagyunk arra, hogy a környék etnikailag vegyes: magyarok, románok, romák lakják, így a kulturális sokszínűséget próbáljuk megjeleníteni”
– mondta el Szűcs László. Felvetettük, hogy Váradnak számos kulturális tere működik, lesz vajon létjogosultsága egy újabbnak? Az igazgató példaként a Törzsasztal elnevezésű beszélgetősorozatukat hozta fel, amelyet évek óta ide-oda költöztetnek, mert nem volt számára ideális helyszín. Az Illyés Gyula könyvesboltban tartották az utóbbi időben, és bár szerették a helyszínt, egy könyvesbolt mégsem megfelelő tér erre, hiszen mégiscsak egy üzlet.
„Civil kulturális terekre van szükség, remélem, ez azzá tud válni. A kiállítótérre is mindenképp szükség van, hiszen Várad mindig is gondban volt galériák tekintetében. Ez nem pótol majd egy professzionális galériát, hiszen nem vagyunk képzőművészeti egyesület, de meg tudjuk találni a szerepét” – mutatott rá Szűcs. Hozzátette,
ezen a héten végre elindul az építkezés, hiszen az adminisztratív előkészítés lassan három éve folyik, nagyon bürokratikusak ezek a projektek, hiszen gyűlnek a vastag dossziék, de még egy kapavágás nem történt.
Látványterv (kronika.ro/biharmegye.ro)
Szilágyi Aladárról, Péter I. Zoltánról neveznek el termet „Az építkezés, remélem, egy jó éven belül elkészül, legtöbb 15 hónapunk van rá. Óvatos bizakodással azt mondhatom, remélhetőleg jövőre már meg is lehet nyitni” – mondta Szűcs László. Azt is elárulta, az épület különböző termeit a közelmúltban elhunyt jeles váradiakról szeretnék elnevezni: ilyen Szilágyi Aladár helytörténész, publicista, Péter I. Zoltán helytörténész, író, újságíró – ebben egyeztetni fog a katolikus egyházzal, hiszen ők a tulajdonosok.
A debreceni Csokonai Színházzal közösen benyújtott több mint 8 millió eurós pályázatból a nagyváradi partnerintézmény mintegy 570 ezer eurót fordíthat a kulturális központ kialakítására, melynek teljes költsége megközelítőleg 750 ezer euróra rúg.
A különbözetet a pályázat önrészeként a megyei költségvetésből finanszírozzák. A román–magyar határon átnyúló képzési központ és értéktár a kulturális és történelmi örökség számára című pályázatból Debrecenben a legnagyobb beruházást a korábban megkezdett Latinovits-színház építésének befejezése jelenti.
Szűcs László azt mondta, a Debrecennel való együttműködés tükröződni fog a kultúrház majdani programjában. „A projekt értelmében Debrecenben a Csokonai Színház befejezi tervét, a második színházat, ami a nagy színház intézményén belül fog működni. Beszéltünk arról, hogy a két város nemcsak az építkezési projektekben működik együtt, hanem programokban is. Amúgy is jók a kapcsolataink az ottani színházzal, megyei könyvtárral, az Alföld folyóirattal.
Amikor kiderült, hogy nem Debrecen lesz Európa kulturális fővárosa 2023-ban, akkor a debreceni polgármester azt mondta, hogy ennek ellenére minden tervezett kulturális programot meg fognak tartani, és ennek mi is úgymond haszonélvezői lehetünk”
– fogalmazott Szűcs László. Amint a Biharmegye.ro-n olvasható, Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács RMDSZ-es elnöke kiemelte, Bihar és Hajdú-Bihar megye nagyon jó együttműködésének egyik kézzel fogható eredménye ez a pályázat is. A tanácselnök hozzátette, a magyar közösség számára kulturális bölcsőt jelenthet ez az új központ, amely csupán álomnak tűnt a mandátuma elején, de eljutottak oda, hogy most már pénzügyi fedezet is van rá.
Kiss Judit
2020. május 12., 11:40 • utolsó módosítás: 2020. május 12., 11:44
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.