A romániai közoktatás a méltánytalanságok rendszere, ez pedig mindenfajta különbözőség felzárkóztatása terén kimutatható, többek között a többség-kisebbség viszonyában is – jelentette ki a Krónikának Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke megerősítette egy újabb kutatás következtetéseit, miszerint nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára.
Így hová jutunk? A romániai közoktatásban a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani (kronika.ro/Haáz Vince – illusztráció)
Nem kapnak esélyt a felzárkózásra a hátrányos helyzetből induló gyerekek a romániai közoktatási rendszerben – állapítják meg a Társadalmi Szolidaritásért Intézet jelentésében. A diákok kompetenciáját mérő nemzetközi PISA-teszt 2018-as eredményeit vizsgálva a nonprofit romániai szervezet munkatársai arra jutottak, hogy nem biztosított az esélyegyenlőség az oktatásban a diákok számára, ez pedig a vidéken élőket érinti leginkább. Ferencz S. Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) alelnöke a Krónikának kifejtette,
a romániai közoktatás a méltánytalanságok rendszere, ez pedig mindenfajta különbözőség felzárkóztatása terén kimutatható, többek között a többség-kisebbség viszonyrendszerében is.
Bár Romániában kidolgoztak programokat a felzárkóztatásra, a közoktatási rendszer még mindig túl kevés esélyt biztosít a hátrányos helyzetű diákoknak, ezt leginkább a városi és a vidéki gyerekek országos vizsgákon elért eredményei, valamint az iskolaelhagyás mértéke bizonyítja – szögezik le a jelentésben. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet kutatói azt elemezték, hogy milyen hatást gyakorol a diákok eredményeire a lakhely, a nemzetiség, valamint a család társadalmi-gazdasági helyzete. Az adatokat a nemzetközi PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) eredményei alapján vizsgálták, mert véleményük szerint
országos szinten nem gyűjtenek a közoktatásban olyan adatokat, melyek lehetővé teszik az esélyegyenlőtlenségek elemzését.
A PISA monitorozó jellegű felméréssorozat, amely három területen (alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés) vizsgálja a 15 éves tanulók képességét. A Társadalmi Szolidaritásért Intézet munkatársai a romániai eredményeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy mind a három általuk vizsgált tényező – a lakhely, a nemzetiség, és a társadalmi-gazdasági háttér – befolyásolja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, tehát a gyerekek nem kapnak egyenlő esélyt.
A vidéken élők azért indulnak hátrányos helyzetből, mert a falvakon általában csak nyolc osztályig biztosított az oktatási infrastruktúra, tehát nincs lehetőségük arra, hogy a lakhelyükön elvégezzék a kötelező tíz osztályt, vagy éppen elméleti középiskolában folytassák a tanulmányaikat.
Az országban összesen 263 középiskola működik falvakon, ötször kevesebb, mint városon. Rámutatnak a jelentésben, hogy a tavalyi érettségi vizsgára beiratkozók mindössze 5 százaléka végzett valamelyik vidéki középiskolában. Ugyanakkor a nyolcadik osztály elvégzése után vidéken hatszor nagyobb a lemorzsolódás, mint a városon, tehát míg a falvakon átlagban 25,4 százalék nem folytatja a nyolcadik osztály után a tanulmányait, városon ez az arány 4,2 százalék.
A nemzetiség szintén hátrányosan befolyásolja a diák eredményeit, különösképpen a roma etnikum esetében.
Azokon a településeken, ahol a legutóbbi népszámláláson a lakosság legalább 10 százaléka roma nemzetiségűnek vallotta magát, az iskolaelhagyók körében 77 százalékos a roma nemzetiségűek aránya. A családi háttér szintén meghatározó lehet: a PISA-mérés eredményei szerint szövegértés terén 50 százalékkal növekedett azoknak a gyerekeknek a teljesítménye, akik kedvező társadalmi-gazdasági és kulturális családi háttérrel rendelkeztek.
Javaslatok a méltányosságért
A jelentésben az intézet munkatársai a vidéki oktatási infrastruktúra fejlesztését jelölték meg a prioritások között. Ugyanakkor több konkrét javaslatot is megfogalmaztak: például a középiskolás korú vidéki diákoknak ingyenes ingázást kellene biztosítani a városi iskolába. Ugyanakkor a finanszírozási rendszer módosítását is szükségesnek tartják:
szerintük le kellene mondani arról a módszerről, hogy fejkvóta alapján számolják ki a tanintézetek költségeit.
Éppen ellenkezőleg, egy kiegyensúlyozott, méltányos finanszírozási rendszerre lenne szükség, hangsúlyt fektetve a pedagógusok kezdeti, majd folyamatos képzésére. A szakértők szerint újra kellene gondolni a diákok képességének felmérését, a standard, országosan egységes vizsgák tétjét: le kellene mondani a nyolcadik osztály végén szervezett képességvizsgáról és az elméleti középiskolák hierarchizálásáról.
Rosszul értelmezett egyenlőség
A romániai közoktatási rendszer halmozottan méltánytalanságokra épül, az esélyegyenlőtlenség majdnem minden területen, minden fejezetnél, minden perspektívából beazonosítható – szögezte le lapunk megkeresésére Ferencz S. Alpár. Az RMPSZ alelnöke kifejtette, rengeteg területen pozitív diszkriminációra lenne szükség, ám ez hiányzik. Erre pontosan fény derült a koronavírus-járvány során is, hiszen a március 16. és június 2. között meghozott valamennyi közoktatás-politikai intézkedés a nagyvárosi feltételekből indult ki.
“Feltételeztük, hogy van internet, vannak okoseszközök, az iskolának van módszere az online oktatásra, az önkormányzatnak pedig költségvetése, hogy ezt megoldja. Ebből indultak ki, és ez egyértelműen esélyegyenlőtlenséget teremtett”
– mutatott rá a pedagógusszövetség alelnöke. Hozzátette, az egységes központosított receptek, megoldások mindig méltánytalanságot eredményeznek. Ez minden területen tetten érhető, például abban is, hogy a fogyatékkal élő gyerekek bevonása a közoktatásba vidéken nem valósulhat meg: a falusi iskolák erre a kérdésre nem adnak választ, mert nincs rá lehetőségük, kompetenciájuk, ráadásul még mindig erősek az előítéletek – sorolta Ferencz S. Alpár.
Hátrányban a magyar vizsgaközpontok is
Számtalan példával illusztrálható az esélyegyenlőtlenség a kisebbségi oktatásban is. Például nagyon sok, magyarra fordított tankönyvnek még mindig nincs digitális változata. De a nyolcadikosok képességvizsgáján is hátrányos helyzetbe kerültek a magyar tannyelvű vizsgaközpontok, hiszen
míg a román- és a matematikafelmérő között volt egy szabadnap, amikor nyugodtan lehetett fertőtleníteni, addig a matematika- és a magyarvizsga már egymás utáni napokon következett.
Az oktatási szakember szerint a közoktatási rendszerben nem arra törekednek a döntéshozók, hogy a méltánytalanságokat áthidalják, hanem inkább a rosszul értelmezett egyenlőséget próbálják fenntartani. „Erre egyértelmű példa az elterjedt karikatúra, amikor különböző magasságú gyerekek ugyanakkora dobozt kapnak, hogy átlássanak a kerítésen. A legalacsonyabbnak ezzel a megoldással nem segítünk. Nem is lesz változás, amíg ezt a rendszert tartjuk fenn” – mondta az RMPSZ alelnöke.
Szerinte további gondot jelent, hogy mindent hirtelen nekibuzdulással próbálnak orvosolni, előtanulmányok, hatástanulmányok, költségtanulmányok nélkül próbálják megreformálni a közoktatási rendszert – így ha akadnak is jó megoldások, azok hosszú távon nem maradnak fenn, nem tudnak beágyazódni.
Bíró Blanka
2020. június 25., 14:50
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.