//
most olvassa...
Politika

A kommunizmus áldozataira emlékeznek – Papp Annamária történész szerint fontos megismertetni, mi történt 1944-45-ben – Krónika

Sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba – hívta fel a figyelmet a Krónikának Papp Annamária történész annak kapcsán, hogy a héten kétnapos online nemzetközi konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából.

Közel 700 ezer magyar foglyot regisztráltak a szovjet munkatáborokban, ezreket hurcoltak el Erdélyből is (kronika.ro)

Kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát tartanak a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából csütörtökön és pénteken. A Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága (GKNT), a Károli Gáspár Református Egyetem, valamint a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában című rendezvényén 12 magyarországi, határon-, illetve tengerentúli kutatóhely 23 történésze osztja meg legújabb kutatásainak eredményeit, többek közt Papp Annamária, Benkő Levente és Murádin János Kristóf Kolozsvárról. A rendezvény keretében mutatják be online M. Lovász Noémi kincses városbeli festőművész Rekviem című kiállítását.

Akiket elhurcoltak a szovjet lágerekbe

„Sajnos több mint három évtizeddel a kommunizmus bukása után a köztudatban még mindig nem tudatosodott eléggé a magyar, illetve a német ajkú lakosságnak az 1944-es szovjet bevonulást követő meghurcoltatása. A kommunista diktatúra alatt mindez tabu volt, nem lehetett beszélni a Gulag–Gupvi táborok világáról, az itt elkövetett szörnyűségekről, borzalmakról” – mondta el megkeresésünkre Papp Annamária történész, újságíró. Hozzátette, az 1989-es rendszerváltás után lassan kezdtek-mertek megszólalni a túlélők, kezdtek felszínre kerülni az emlékek, a dokumentumok, az iratok, a fogságból hazahozott tárgyak.

Egyre több kiadvány és interjúkötet, illetve emlékirat látott napvilágot az elmúlt években, immár játékfilm is született a témakörben, lásd az Örök tél vagy a Sátán fattya című alkotásokat.

Rámutatott, ennek ellenére

sokaknak még mindig nincs tudomása arról, hogy például Kolozsvárról és Tordáról 1944 októberében több ezer civil férfit hurcoltak el a szovjet kényszermunkatáborokba, ahonnan csupán a szerencsésebbek térhettek haza, a többiek pedig mind odavesztek az elviselhetetlen körülmények (hideg, éhínség, betegségek, nehéz munka stb.) miatt.

„Ezért is nagyon fontos, hogy minden lehetséges eszközt megragadva, minél szélesebb körben megismerjük, illetve megismertessük a közvéleménnyel mindazt, amin elődeink, szüleink és nagyszüleink keresztülmentek, hiszen kevés az a család, amelyet az akkor történtek valamilyen formában nem érintettek” – hívta fel a figyelmet Papp Annamária.

Azt is elmondta, a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága ezzel a céllal jött létre, eddig számos konferenciát és rendezvényt tudhat maga mögött. Mindezek alkalmat szolgáltatnak arra, hogy a társaság kutatói – Magyarországról, Kárpátaljáról, Erdélyből stb. – megoszthassák egymással, illetve a nagyközönséggel kutatásaik legújabb eredményeit, valamint felhívják a figyelmet a téma fontosságára.

(kronika.ro/magyarokagulagon.hu)

Kevés szemtanú van már életben

Az esemény fővédnöke és egyben a konferenciát megnyitja: dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára. Amint a szervezők fogalmaznak, a címválasztás – „Közösség és egyén” – arra utal, hogy az elmúlt években még inkább előtérbe kerültek a Gupvi- és Gulág-táborokat megjárt személyek történetei. Számos család kér segítséget a kutatóktól, hogy megismerhessék felmenőik sorsát.

Egyre több település közössége tartja fontosnak feltárni, hogy mi történt elődeikkel az 1944–1945-ös időszakban. Az idő sürget, mert a szemtanúk közül már csak nagyon kevesen vannak életben.

A szervezők a konferenciával arra is fel szeretnék hívni a figyelmet, milyen nagy szükség lenne egy önálló Gulág- és Gupvi-kutató intézet felállítására, vagy akár egy már meglévő intézet speciális részlegeként létrehozandó Gulág- és Gupvi-kutató csoportra. E műhely feladatkörébe tartozhatna többek között annak a közel 700 ezer, a szovjet lágerekben regisztrált magyar fogoly személyi kartonján szereplő több mint 13,5 millió adat feldolgozása, amelyet 2019-ben a Magyar Nemzeti Levéltár vásárolt meg az Orosz Állami Hadilevéltártól. És e feladathoz tartozna annak a további mintegy 300 ezer honfitársunk sorsának a feltárása, akiket vagy szabadon bocsátottak, vagy meghaltak a szovjetunióbeli regisztrálás előtt.

A rendezvényen ismertetik Kis József és Kunt Gergely Málenkij robot Nagy-Miskolcon című könyvét. A konferencia részletes programja a GKNT honlapján, a http://www.gulag.hu-n olvasható. Az érdeklődők a Gulág- és Gupvi-kutatók Nemzetközi Társasága YouTube-csatornáján, illetve Facebook-oldalán követhetik élőben a konferenciát.

Kiss Judit

2021. február 24., 20:54

https://kronikaonline.ro/kultura/a-kommunizmus-aldozataira-emlekeznek-papp-annamaria-tortenesz-szerint-fontos-megismertetni-mi-tortent-1944-45-ben

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: