//
most olvassa...
Gazdaság, Idegenforgalom, Kormányzás, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia, Szociálpolitika - Egészségügy

Nem túl fényesek a belföldi turizmus kilátásai – Krónika

Ha lazítanak a külföldi utazások lehetőségén, bevezetik az oltási igazolást, az alternatív szabályozásokat, látványosan megnő a külföldre utazók száma, ami a belföldi turizmust gyengítheti – értékelt egy, az idegenforgalom témában megszervezett csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón László Endre, a székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) klaszter elnöke.

A járvány ellenére is jól teljesített. A bálványosi szálloda kihasználtsága meghaladta tavaly a 90 százalékot (kronika.ro/facebook – Bálványos Resort)

Mint részletezte, jelenleg is korábban soha nem tapasztalt mértékű az érdeklődés a külföldi utakkal kapcsolatban, Egyiptom vagy az egzotikus helyszínek iránt is hatalmas a kereslet. „Akik tavaly kényszerből itthon nyaraltak, ha lehetőség lesz rá, idén külföldre mennek, ami visszavetheti a belföldi turizmust” – húzta alá a klaszter elnöke.

Godra Árpád, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója eközben attól tart, hogy

jövő év első felében lesz egy nagy törés a belföldi turizmusban az üdülési csekkek elmaradása miatt.

„Idén még piacon van a tavaly kiadott vakációs utalványok 22,5 százaléka, ám ezeket az év végéig fel kell használni. Jövőre már nem lesz meg ez a biztonság, hiszen ha még úgyis döntenek, hogy a közalkalmazottak újra kaphatnak üdülési csekket, hónapokba telhet, amíg elfogadják a költségvetést, elindul a kibocsátás, és a támogatás eljut a kedvezményezettekhez. Emiatt jövő év első felében nagy gondban lesznek a hazai turisztikai vállalkozók, erre időben, kreatívan, vonzó ajánlatokkal kell felkészülni” – fejtette ki Godra Árpád.

Kevesen érkeztek a Székelyföldre

Országos szinten 2020-ban 52,25 százalékkal csökkent a turisták száma 2019-hez viszonyítva. A három székely megyében ennél is nagyobb – 56,3 százalékos – volt a visszaesés, ám megyénként eltérőek az adatok – hangzott el a sajtótájékoztatón. Kovászna megyében a legkisebb a turisták száma, és itt volt arányosan a legkisebb – 42,39 százalékos – a csökkenés, 136 ezerről 78 ezerre. Hargita megyében 231 ezerről 99 ezerre esett vissza a turisták száma, ami 57,05 százalékos csökkenés.

Maros megyében 596 ezerről 234 ezerre esett vissza a turisták száma, ami 2020-ban 2019-hez képest 59,19 százalékos visszaesést jelent.

A szakemberek szerint a három megyében a visszaesés okai is különböznek, Hargita megyében például elsősorban az okozta a rossz mutatókat, hogy a térség erőteljesebben rendezkedett be a magyarországi vendégek fogadására, az utazási korlátozások viszont e téren nagy kiesést okoztak.

Kovászna megyében Kovászna város forgalma csökkent drasztikusan, az államilag támogatott kezelési jegyek elmaradása miatt. Ez okozta azt is, hogy meredeken zuhant az átlagos tartózkodási idő, hiszen sokkal kevesebb volt a kéthetes gyógykezelés.

Ugyanakkor Kovászna megyében Bálványos átlagon felül teljesített, voltak hónapok, amikor a szálloda kihasználtsága meghaladta a 90 százalékot.

A Kovászna megyébe érkező turisták 22,8 százaléka Bálványoson szállt meg. Godra Árpád az elmúlt évet összegezve kifejtette, a forgalom a második fél évre összpontosult, gyakorlatilag áprilisban nulláról indultak, onnan álltak fel, augusztustól novemberig volt a nagyobb turistaforgalom.

Állami pénzek: aki időben lépett, jól járt

„Azok a vállalkozók jártak jól, akik időben léptek, és éltek az állam által felkínált lehetőségekkel” – emelte ki eközben László Endre. Példaként említette, hogy aki nem vette igénybe a kényszerszabadság intézményét, és próbálta másként megoldani a lezárások alatt az alkalmazottak helyzetét – például elküldte őket pihenőszabadságra –, utána már nem élhetett azzal a lehetőséggel, hogy az állam három hónapig átvállalta a fizetési járulékok 41,5 százalékát. Továbbá

sokan nem éltek az IMM Invest programban felkínált kedvezményes, állam által garantált hitel lehetőségével, inkább a vissza nem térítendő támogatásokra vártak,

viszont a kedvezményes hitelkonstrukció kisebb döccenőkkel ugyan, de működött.

A mikrohitelprogramban, amelynek keretében  2 ezer eurós vissza nem térítendő támogatásra lehetett pályázni, 29 ezer kérés futott be, 19 ezret hagytak jóvá, és 11 ezret fizettek ki. A forgótőkére adott 2–150 ezer euró közötti támogatásra 22 ezer kérésből 16 ezret fogadtak el, de csak 3171-et fizettek ki. A harmadik támogatási program keretében 15 százalékos önrésszel lehetett 50–200 ezer eurós befektetési támogatást igényelni, erre 27 ezer kérés érkezett, de eddig még egyet sem fizettek ki. „Az idegenforgalom és vendéglátás (HoReCa) területén működő vállalkozásoknak nyújtott támogatást is kérni kell még akkor is, ha a pénzt csak jövő év közepéig fizetik ki” – tanácsolta az ágazatban vállalkozóknak László Endre.

Bíró Blanka

2021. március 12., 07:43

https://kronikaonline.ro/gazdasag/nem-tul-fenyesek-a-belfoldi-turizmus-kilatasai

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: