//
most olvassa...
Gazdaság, Mezőgazdaság

Valós helyzetképet várnak a mezőgazdasági összeírástól – Szabadság

Május 10-én kezdődik és július 31-éig tart az általános mezőgazdasági összeírás, az agrárcenzus. Egy próbaösszeírást még tavaly októberben végeztek, de a járványhelyzet miatt kevés, körülbelül 4500 gazdaságról gyűjtöttek adatokat. Az érintettek, tehát a mezőgazdasággal és/vagy állattartással foglalkozók vagy mezőgazdasági területtel rendelkezők szempontjából is fontos az időszakosan elvégzett, ilyen jellegű felmérés, hiszen ennek alapján lehet majd kidolgozni egy távlati és reális, részletes agrárpolitikát. Romániában 2010-ben végeztek hasonló összeírást, ez a mostani azért is kiemelkedőbb, mivel európai uniós adatszolgáltatási kötelezettség is hárul a tagállamokra, amelyekben nagyjából hasonló időszakban zajlik agrárcenzus. A kolozs megyei gazdák egyesületének elnöke szerint a valós helyzetértékelésért is fontos az összeírás, remélve, hogy a politikum mihamarabb konkrét irányt lesz képes adni a mezőgazdaságnak.

Az általános mezőgazdasági összeírásra már tavaly, október 12–23. között igyekeztek felkészülni egy próbacenzussal: akkor azonban, a járványhelyzet miatt viszonylag kevés, alig 4500 gazdaságról gyűjtöttek adatokat, de a fő cél az volt, hogy teszteljék és jobban kidolgozzák a kérdéseket, egyáltalán a felmérés teljes folyamatát. Mind az európai, mezőgazdaságra vonatkozó jogszabályok, mind az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági politikákra tett ajánlása alapján tízévente kell elvégezni az agrárcenzust az egész világon – Romániában 2010-ben volt hasonló általános összeírás. Az idei felmérés tulajdonképpen a 2020-as szakasz, tehát tavalyra vonatkozó helyzetjelentésként készül (ezért is nevezik RGA2020-nak). Az Európai Unió tagállamaiban is 2019 ősze és 2021 tavasza között végzik a felmérést.

Mindent összeírnak…

Az Országos Statisztikai Intézet honlapján részletesen közöl adatokat és tudnivalókat az álatlános mezőgazdasági összeírásról: a statisztikai adatfelvétel és -feldolgozás általában a mezőgazdaságra, földterületekre valamint állatállományra vonatkozik. A földterületről használat és nem tulajdon szerint kell adatokat szolgáltatni, az állatállományról pedig a gazdasághoz kapcsolódóan, az istállózás helyétől függetlenül kell megadni a kért adatokat. Lényegesek az ebből az alkalomból szerzett adatok, hiszen felmérhetik a hazai mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetét és strukturális jellemzőit, továbbá az országos, teljes körű és általános felvételből nyert adatok alapján kidolgozható, majd a jövőre vonatkozóan egy reális agrárpolitika, de egyéb statisztikai felmérések és kutatások alapjául is szolgál. Az Európai Unió metodológiája szerint a mezőgazdasági területek esetében azok felhasználása, az állatállomány esetében pedig a tulajdonhelyzet a mérvadó, és lehetővé teszik a tagállamok adatainak összevetését. A felmérésben összeírják a teljes mezőgazdasági területet, adatokat kérnek majd többek között a növénytermesztési jellemzőkről, gyepgazdálkodásról, a mezőgazdaságban dolgozókról, épületekről, trágyázási módszerekről, biogazdálkodásról, mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelemről, állatállományról, számba veszik a főbb haszonállatokat (amelyekkel tavaly decemberig rendelkeztek), állati termékek termelését, állattartás helyét, a külföldi tulajdonban levő területeket, de foglalkoznak a mezőgazdasági tevékenység munkaerő-szükségletével, a beruházásokkal. A mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyről adatokat kérnek, lehet jogi személy minőség nélküli, vagy rendelkezhet ezzel a minőséggel.

Az agrárcenzus adatai révén felmérhetik majd azt is, milyen változások történtek 2010 óta a mezőgazdaságban, hogyan alakult a foglalkoztatottak köre, a vidékfejlesztési programoknak milyen eredménye volt, de hozzásegít a mezőgazdasági ágazat, valamint a mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásának jobb megértéséhez is – olvasható a statisztikai intézet honlapján. Cél továbbá olyan adatokat is gyűjteni, amelyek révén értékelhetik a közös uniós agrárpolitikát, amely 2018-ban közel 60 milliárd euróval támogatta az európai gazdálkodókat – ez az összeg szinte 40 százalékát tette ki az EU költségvetésének.

Egyébként uniós szinten Románia rendelkezik a legtöbb és legkisebb mezőgazdasági hasznosítású területtel – 33 százalékával, a területek átlagmérete 3,6 hektár/hasznosítás, miközben az uniós átlag 16,6 hektár.

Megbírságolhatják a nem együttműködő személyeket

Az adatfeldolgozást követően számos kérdéskörre próbálnak majd választ és megoldást találni, többek között ilyen jellegűekre: ki fog a jövőben mezőgazdasággal foglalkozni; hogyan oszlanak meg a mezőgazdaságban dolgozók életkor, nem, felkészültség szerint, illetve van-e helyük a nőknek a mezőgazdaságban; milyen jövője van a családi vállalkozásoknak; átveszik-e a nagyvállalkozók a mezőgazdaságot; teret nyert-e a biogazdálkodás; miként hat a környezetre a mezőgazdaság; hogyan változnak a termelési és feldolgozási feltételek és körülmények… Az adatok feldolgozását és elemzését 2022 májusa és decembere között végzik el. Arra is felhívják a figyelmet, hogy minden adatot az érvényes adatvédelmi és adatkezelési jogszabályoknak megfelelően kezelnek és kizárólag statisztikai célra használják fel. Ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy az adatszolgáltatóknak, a gazdálkodóknak is kötelezettségeik vannak: nem akadályozhatják az összeírók munkáját, sem az adatok ellenőrzését, továbbá nem tagadhatják meg az adatszolgáltatást, az adatok pedig teljesek és helyesek kell hogy legyenek. Ellenkező esetben ezer és ötezer lej közötti pénzbírságra számíthatnak. Az adatfelvétel személyes interjú formájában, kérdőív kitöltésével történik.

Legnagyobb gond a munkaerőhiány

Jó dolognak tartja az agrárcenzust Bakó Alpár, a Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, aki szerint, amint azt a Szabadság érdeklődésére kifejtette, időnként fontos felmérni a valós helyzetet a mezőgazdaságban, azt, hogy mi történik vidéken, hiszen ebben az ágazatban állandóan változik a helyzet. – A mezőgazdaság nem építőipar, hogy az ember beszerzi a szükséges anyagokat és fel is építi a házat… Itt évekre előre kell tervezni ahhoz, hogy majd egyszer megvalósulhasson valami – magyarázta. Mint mondta, a gazdákat a világjárvány elég súlyosan érintette, a már több mint egy éve tartó járványügyi intézkedések miatt főleg a kisgazdáknak alakult rosszul a helyzete, hiszen a piacok, vásárok működésének a korlátozásával a termékek eladása is nehezebb.

Kérdésünkre, hogy főleg milyen gondokkal szembesülnek ma a gazdálkodók, Bakó Alpár elmondta, hogy a munkaerőhiány az egyik legnagyobb problémájuk, és főleg azoknak, akik nem tudnak átállni a teljesen gépesített mezőgazdasági vagy állattartási munkára. Ilyen szempontból leginkább az állattartók vannak nehéz heyzetben, szinte hetente érdeklődik nála egy-egy gazda, hogy tudna-e ajánlani valakit, aki besegítsen a gazdaságban, „akár csak ránézzen az állatokra”. – És nem kevés pénzért – jegyezte meg az egyesület elnöke, azt is megállapítva, hiába reménykedtek tavaly, hogy majd a világjárvány miatt hazajönnek külföldről a munkavállalók. Az első adandó alkalommal visszatértek külföldre dolgozni a jobb élet reményében, pedig ez ma már nem garancia, hogy többet keresnének ott, mint itthon. De még mindig divat külföldön dolgozni – állapította meg Bakó Alpár. Szerinte tendencia, hogy amikor a világban valamilyen nehézség, baj történik, akkor az emberek hajlamosak visszatérni a gazdálkodáshoz, olyankor többen is abban látják a jövőt. Holott aki ezzel foglalkozik, tehát a mezőgazdaságban dolgozik, állandó bizonytalanságban él: sem az országos, sem a nemzetközi politika nem képes biztonságot adni.

A kis- és közepes gazdaságok esetében nagyon fontos, hogy az emberek értesüljenek az őket érintő információkról, elsősorban ebben próbálnak segíteni egyesületként a gazdáknak. Ugyanakkor pályázás nélkül nem is tudnának fennmaradni és működni, hiszen még a szükséges gépeket sem tudnák beszerezni – mondta az egyesület elnöke. Sok az idős tulajdonos, gazda, aki még bérbe sem akarja adni a földjét, mert úgy érzi, hogy azzal elveszítené. Úgy véli, aki egyénileg akarja megdolgozni a földjét, akkor a végtermékben kell gondolkoznia, a hasznosításban, hogy ne legyen veszteséges. Tud olyan jó példáról is a megyében, amikor kisgazdák szövetkeztek, most pedig sikeres zöldségtermesztők, nagyáruházaknak szállítanak. Kevésbé tartja jó módszernek, amikor például mindenki ugyanazt kezdi termelni, vagy adott állatot tartani, mert épp arra adnak támogatást, ellenben azzal már senki nem foglalkozik, mi lesz a sorsa a terméknek. A politikumnak végre konkrét irányt kellene adnia a mezőgazdaságnak – mondta Bakó Alpár.

Újvári Ildikó

2021. május 06., 07.14 Utoljára frissítve 2021. május 06.,13.59

http://szabadsag.ro/-/valos-helyzetkepet-varnak-a-mezogazdasagi-osszeirastol

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: