//
most olvassa...
Politika

A nagy romániai csibe-botrány: egy sikerágazat tönkretételének rövid története – Erdély Online

Több mint egymillió elpusztított egészséges naposcsibe, ötszázezer eurót meghaladó anyagi kár, számos, tevékenységében felfüggesztett cég, egy egész iparág s a tőle függő hazai élelmiszeripari üzemek ellehetetlenítése, mindez egyetlen önkényes és törvénytelen döntés hozadéka. A román csibe-apokalipszis néven elhíresült, a nemzetközi közvélemény ingerküszöbét is elért iparági tornádó május 7-én tört ki. Váratlanul. Egy péntek este.

erdon.ro

Robert-Viorel Chioveanu, a országos állategészségügyi hatóság elnöke egy Maros megyei baromfiinfluenza-gócra hivatkozva betiltotta országos szinten a napos csibék értékesítését. Ez olyan helyzetbe hozta a hazai keltetőket, hogy kénytelenek voltak elpusztítani ezeket az egészséges csibéket. Az eredmény: napokon belül Románia egész területén sok százezer egészséges naposcsibe került leölésre. Ugyanakkor a Romániában is hatályban lévő uniós szabályozások értelmében, amennyiben egy gazdaságban megjelenik egy járványos betegség, a góc körül kialakított három kilométeres körön belül rendelhetik el az állatok kiirtását, valamint tíz kilométeres körön belül korlátozhatják az élő állatok és állati eredetű termékek szállítását. Tehát az uniós szabályozások tükrében teljesen fölösleges volt az egész ország területére kiterjeszteni a karantén-szabályozást. Ismerős a helyzet?

A csibe-apokalipszisnek Bihar megyei érintettjei is vannak, mégpedig a Nagy Mihály nevéhez köthető Vis Avis és Poultry Project cégek, illetve két, mások tulajdonában lévő keltető, a váradpósai PVM Trans és a szalontai Natiprem.

A jogtalan, érthetetlen és önkényes döntés hatalmas felháborodást váltott ki. Első körben ágazaton belül, később országos szinten a lakosság körében. A felháborodás hamarosan egy határozott és elszánt tiltakozási akcióvá változott, aminek az élére maga Nagy Mihály állt. A tiltakozás egyik része az online térbe került, ám ezzel egyidőben elkezdődött a hivatalosságokkal való szélmalomharc is. A felháborodás hangjai lépéskényszerbe hozták a hatóságokat. Mindeközben csibék százezrei pusztultak el, teljesen fölöslegesen. A rendelet kiadása utáni tizenegyedik napon – bár kényszerűségből és külső nyomás hatására –, de végre összeült a képviselőház mezőgazdasági bizottsága, ahol az ágazatot Nagy Mihály és kollégája, Teofil Tășădan állatorvos képviselte.

Nagy Mihály szerint a döntést már egy nap múlva kijavíthatták volna, amikor még semmilyen kár nem keletkezett. Ezt sikerült a belügyminiszter tudomására is hoznia, akinek a nevében az ominózus rendeletet aláírták. A tárcavezetőt meglepte(!) az a tény, hogy a rendelet Maros megye határain kívül is – az ország egész területén – érvényessé vált. Nagy felkérte Chioveanu főállatorvost a kialakult helyzet mielőbbi orvoslására, aki ígérete ellenére érthetetlen módon húzta-halasztotta a határozat módosítását. A határozat érvénybelépésétől számított ötödik napon a két bihari cégnek el kellett kezdenie az egészséges napos csibék leölését. Erre a főállatorvos reakciója az volt, hogy nem az állategészségügy utasította a termelőket a szárnyasok irtására. Ugyanakkor ezeket a csibéket az ő által aláírt határozat értelmében eladni az ország területén tilos volt. Ami ennél is drámaibb, hogy ebben az időszakban, ami amúgy a háztáji csibevásárlás legfőbb szezonja, a kisgazdák nem jutottak hozzá az általuk megrendelt több százezer naposcsibéhez. Jelzésértékű, hogy Romániában a háztáji gazdaságok idényenként harmincötmillió naposcsibét vásárolnak az engedélyezett takarmány- és csibeboltokból, illetve előnevelten a farmokról.

A parlamenti meghallgatást követően az állategészségügy első embere arra kényszerült, hogy megváltoztassa az eredeti rendeletet.

És amikor mindenki úgy gondolta, hogy ez az amúgy törvénytelen és kártékony rendelet végleg a feledésbe merült, következett a birodalom visszavágása. Jelenleg egy Bukarestből irányított ellenőrzés-cunami söpör végig Románia keltetőin, és persze a legmakacsabb ellenállók váltak ennek első áldozataivá. Nagy Mihály három keltetője közül kettőnek – a révinek és bélkalocsainak – a működési engedélyét felfüggesztették apró – vélt vagy valós – hibákra hivatkozva. Három teljes nap ellenőrzése után országosan már négy keltető tevékenységét függesztették fel, kisebb-nagyobb bírságokat is kiróva, melynek, Nagy Mihály szerint, az a jelentősége, hogy ezek alapján a kártérítési igényeket el lehet utasítani. Ez Nagy cégeinek esetében több mint 330.000 euró veszteséget jelent. A vállalkozó szakember szerint az intézkedések célja akár az is lehetett, hogy nagy mértékben csökkentsék a háztáji gazdaságokban lévő baromfiállományt, illetve zavart keltsenek a baromfi-feldolgozók ellátásában, mivel a legtöbb baromfihús Romániában július-augusztusban, a turisztikai szezon csúcsán kerül fogyasztásra. Ezzel párhuzamosan persze sarkig kitárulnak Románia kapui az import baromfihús előtt, tönkretéve ezzel a román állattenyésztés egyetlen sikeres ágazatát, amely exportra is termelt.

Történik mindez napjainkban a romániai politikai közélet, valamint a nyilvánosság szeme láttára, úgy, hogy a központi médiumokból özönvízszerűen áramlik felénk a fogyassz hazai terméket szlogen. Van még honnan?

Végh László

2021. május 31., 08:07

A nagy romániai csibe-botrány: egy sikerágazat tönkretételének rövid története

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: