//
most olvassa...
Befektetések, Energia, EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Gazdaság, Infrastruktúra, Külpolitika, Kormányzás, NATO/fegyveres ügyek, Pénzügyek, Politika

Partnerség és érdekellentét – Nyugati Jelen

Új világrend kialakítását célozza Joe Biden amerikai elnök európai körútja. Pontosabban széleskörű Kína-ellenes szövetséget, melyben az USA nemcsak hagyományos európai partnereire, hanem Oroszországra is számít.

illusztráció

Washington globális stratégiája már Obama ideje óta megváltozott, immár Ázsiára és nem Európára fordítja figyelmét, Kína jelenti számára a legnagyobb kihívást. Ez Trump elnöksége alatt tovább fokozódott és Biden is hasonlóan látja a dolgokat. A rohamosan fejlődő óriás ország ugyanis gazdaságilag, katonailag és tudományos téren is erősödik, egyre agresszívabban terjeszti ki befolyását a világban, Afrikát jóformán fel is vásárolta mindenestől. 1,4 milliárdos lakosságával és évtizedek óta töretlenül növekvő gazdaságával Kína néhány éven belül megelőzi az USA-t és a világ legnagyobb gazdaságává válik. Ennek alapján Kína katonailag is jelentősen megerősödött, s ami még aggasztóbb, a csúcstechnológiák terén (G5 kommunikációs rendszerek) is egyre inkább felzárkózik. Ez utóbbi a legnagyobb különbség a hidegháborús időkhöz képest, akkor az USA nagy ellensége, a Szovjetunió katonailag egyenlő kihívó volt, gazdasági és különösképpen technikai-tudományos téren viszont sosem tudta felvenni a versenyt. Kína viszont igen!

A nyugati országok – élen Franciaországgal és különösképpen Németországgal – viszont folyamatosan bővítették kínai kapcsolataikat, mindenekelőtt gazdasági megfontolásból, a hatalmas kínai piachoz való hozzáférhetőség fontosabb számukra, mint az amerikaiak stratégiai érdekei. A Fehér Házban bekövetkezett személyi változás ellenére Kína és Oroszország maradnak az USA legnagyobb ellenfelei (ebben a sorrendben), vagyis éppen azok, akiknek a nyugat-európaiak udvarolnak.

Nyugat-Európa balliberális politikai elitje ugyanis szembeszállt Trump elnökkel, az utóbbi években egyre több feszültség halmozódott fel a transzatlanti kapcsolatokban, olyannyira, hogy az 1945 óta tartó szoros partnerség megkérdőjeleződött. Biden engedményeket tett, a nyugat-európai nagyoknak és Oroszországnak egyaránt. Az USA visszatért a párizsi éghajlat-paktumhoz, akárcsak az ENSZ egészségügyi világszervezetébe, amit az ideológiailag túlfűtött nyugat-európaiak nagyra értékelnek. A legjelentősebb engedmény azonban az északi áramlat 2 közvetlen orosz–német földgázvezeték elleni amerikai szankciók feloldása. Biden ezzel akar egyszerre kedveskedni Németországnak és Oroszországnak is, még akkor is, ha a kelet-európaiak ezt árulásnak, sőt, hátba-döfésnek tekintik. Biden számítása szerint amerikai engedmények nélkül az európaiak nem fogják vissza kínai kapcsolataikat, Oroszország pedig még inkább az ázsiai óriás karjaiba kerül. Az amerikaiak szerint jelenleg Nyugat-Európa inkább semleges az USA–Kína versenyben, Oroszország pedig utóbbi szövetségese. Biden ezt úgy szándékszik átalakítani, hogy Nyugat-Európa az USA szoros szövetségessé váljon, Oroszország pedig lehetőleg semlegessé. Kérdéses azonban, hogy sikerül-e ezt keresztülvinnie, mivel a nyugati nagyok között nincsen konszenzus arról, hogy Kína partnert, versenytársat vagy biztonsági fenyegetést jelent-e. Az még kérdésesebb, hogy a szerdai kétoldalú találkozón Putyint is sikerül-e meggyőzni a radikális változás szükségességéről, s a Kreml hajlandó-e szakítani az utóbbi évek egyre szorosabb Kína kapcsolatairól.

Chirmiciu András

2021. június 14., 17.49

https://www.nyugatijelen.com/allaspont/partnerseg_es_erdekellentet.php

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: