//
most olvassa...
Politika

A trófeavadászat jelentheti az egyetlen esélyt a romániai medveállomány megmaradására? – Transindex

Birtalan István szerint ellenkező esetben a „húsvadászat” azaz az orvvadászat, a mérgezés, hurkozás következtében nálunk is eltűnhet a barnamedve.

transindex.ro

Amennyiben továbbra is fel lesznek függesztve a medvekilövési kvóták, annak az lehet a következménye, hogy az emberek saját kezükbe veszik a kérdés megoldását. Azaz hurkozással, mérgezéssel, kutyák segítségével irtják majd medvéket, ami hatalmas károkat okoz az állományban – mondta el portálunknak Birtalan István erdőmérnök, a Gyergyószentmiklósi Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója. Aki hozzátette: a folyamat már el is kezdődött.

Ezzel szemben a szakszerűen végzett vadászati tevékenység garancia lehet a faj fennmaradására. Emellett pedig a vadőrök a területükön a többi vadfajra is odafigyelnének, így nemcsak a medvepopuláció számára lenne előnyösebb a jelenlegi helyzetnél, ha ismét lehetne medvére vadászni.

Sürgősségi rendelettel teszi lehetővé a kormány, hogy az emberekre veszélyes, agresszív medvéket az engedélykéréstől számított 24 órán belül kilőjék – jelentette be csütörtökön a környezetvédelmi miniszter. Tánczos Barna szerint ezek a vadállatok nem azért okoznak egyre gyakrabban kárt a gazdaságokban, mert az ember kiszorította őket a természetes élőhelyükről.Éppen ezért a kormány úgy módosítaná a törvényt, hogy lehetségessé váljon az azonnali beavatkozás az emberi élet védelmében – mondta a miniszter. A tervezett új procedúra szerint, ha egy településen gondokat okoz egy medve, a probléma jelzésétől számított 24 órán belül a helyszínre megy egy csendőrökből és vadászokból álló csoport. Ők felmérik a helyzetet, és a fokozatosság elvét követve járnak el.

 

A trófeák értéke adja meg a vadállomány fizikai, anyagi értékét. A mai világban pedig, sajnos, csak ez számít. Ha értékesnek számít egy populáció, a vadászegyesületek megvédik, ha nem számít értékesnek, nem” – magyarázta az igazgató. Rámutatott: ahhoz, hogy egy trófea értékes legyen, két dolog szükséges. Az egyik, hogy jó állapotban legyen a populáció, a másik pedig, hogy a kilőtt egyed öreg legyen, hiszen az öreg példányok trófeája értékes igazán.

A jó hír a vadász szerint pedig az, hogy az értékes trófeák miatt a vadászegyesületek igyekeznek vigyázni az állományra. Odafigyelnek arra is, hogy a korfa, azaz az egyedek korösszetétele megmaradjon, biztosítják a kontinuitást. Lényegében a populáció egészségének megőrzése szükséges ahhoz, hogy az állatok meg tudjanak öregedni.

A Transindex kérdésére Birtalan elmondta: egy medvetrófea értéke 3.000 és 20.000 euró között váltakozik (átlagban, az esetek 90 százalékában, 5-7.000 euró), ennyit fizet egy vadász a vadászegyesületnek, melynek területén kilövi az állatot. Az egyesületek pedig a trófeákért fizetett összegekből fedezik a költségeik jelentős részét: a vadőrök bérét, azaz az orvvadászok távoltartását, az utazási költségeiket, a területbért, a menedzser fizetését, stb. Hozzátette: ha van fedezetük a vadőrök bérére, akkor nemcsak a medvéket védik meg a vadorzóktól, de a többi fajt is.

Hangsúlyozta: a külföldi vadászok átlagosan az itt elköltött pénz kb. 40 százalékát fordítják magára a vadászatra, a többi a szállásbérlésre, étkezésre, turisztikai látványosságok megtekintésére megy el. „Elég sok pénzt hagynak itt” – mondta, utalva arra, hogy a vadászegyesületeken kívül mások is profitálnak a látogatásokból.

„Szeretem a természetet, de az a helyzet, hogy ha nincs anyagi érdek, a vadfajok el vannak felejtve. Számos fajt, 2007-től pl. a siketfajdot, vadmacskát, hiúzt, a medvét védetté nyilvánították, azóta viszont senki nem foglalkozik ezekkel. Amelyik fajjal pedig nem foglalkoznak, mert nem hoz jövedelmet, az halálra van ítélve” – érvelt az igazgató, aki szerint az lenne a fontos, hogy a vadállománynak pénzbeli értéke legyen, így lehet megfékezni a húsvadászatot, azaz hogy egy vadat 10-20 kiló húsért az orvvadászok megöljenek.

Emlékeztetett: az 1930-as években a zerge szinte kipusztult Romániából, mert az emberek a húsukért vadászták őket. A helyzet pedig azt követően javult, amikortól a trófeáiknak értéke lett. Azóta kezdtek vigyázni arra, hogy öreg példányok fejlődjenek, és ezeket értékbe helyezték, kiszorítva ezáltal a húsvadaszatot és az orvvadaszatot.

„A vadállomány a második világháború óta napjainkig folyamatosan nő, ha a vadgazdálkodási menedzsment rossz lenne, ez fordítva történne” – tette hozzá.

Birtalan szerint két medve kilövetéséből származó bevétel fedezni tudja egy vadászegyesület éves költségeinek 25 százalékát. Ha viszont nem lesz változás a jogszabályokban, a vadászegyesületek tönkremehetnek.

A medvék számára pedig, magyarázta, egyáltalán nem jó megoldás a sportvadászat betiltása, mivel a lakosság félelmében, illetve az állatok által okozott károk miatt már el is kezdte az önbíráskodást. Mérgezik a medvéket: karbidot, gipszet etetnek velük, amit olyasmibe kevernek, amit az állatok szívesen fogyasztanak, majd kínok között pusztulnak el. Korábban az autókban használt fagyásgátlót is megitatták velük, azonban – mivel sok voltva baleset, gyerekek, háziállatok is gyakran ittak az édeskés folyadékból – ennek az összetételét megváltoztatták, így már nem életveszélyes a fogyasztása. És hurokkal is fogják a medvét, illetve bármilyen vadat, ami arra jár, hiszen a csapda nem válogat. „Van egy ismerősöm, aki többek között a medvék hurokból való kiszabadításával foglalkozik. Évente 80-100 alkalommal hívják, és ezek csak azok az esetek, melyek kiderülnek. Nem tudjuk, hány állat pusztul éhen a hurokban vagy hányat vernek agyon” – fejtette ki Birtalan.

Aki azt is elmondta: haragszik a „sötétzöldekre”, azaz egyes civil szervezetekre, melyek beleszólnak vadgazdálkodási kérdésekbe. Például az Agent Greenre, mely az Arthur kilövése körüli hírverést elindította. (Az ügyről itt, itt, itt és itt írtunk bővebben.) Úgy vélte, időnként felelőtlenül viselkednek, az Arthur névre keresztelt medve kapcsán pedig az volt céljuk, hogy elriasszák a külföldi vadászokat.

„Utánajártam a dolognak. Az ozsdolai vadászegyesület 2020 őszétől három alkalommal kért a minisztériumtól kilövési engedélyt medve által okozott károkra hivatkozva. Ebből egy kilövést engedélyeztek, az iratokban pedig nem volt szó arról, hogy a medve milyen nemű. (Ez abból a szempontból fontos, hogy a hírek szerint nőstény medvére kaptak engedélyt, de hímet lőttek – a szerk. megj.) Kerestek egy fizetőképes klienst, és az egyik esztenánál, ahol korábban kártétel történt, kilőttek egy medvét. Lehet, hogy ez a medve korábban nem csinált kárt, most viszont csinált volna” – magyarázta.

Hozzátette: rengeteg a medve által okozott károkról szóló bejelentés a Gyergyói-medencében, vasárnap pl. 7 értesítés érkezett hozzá, 4 Gyergyószentmiklós, 3 Vasláb, egy pedig Gyergyószárhegy környékéről. Az anyagi károkon túl pedig azzal is számolni kell, hogy az emberek félnek, ami szerinte nem csoda, hiszen Vaslábon pl. a medvék már bejárnak a temetőbe, ahol megeszik a gyertyákat is.

A média nagyon elvitte egy oldalra az egész medvetémát. Többnyire csak a zöldek oldaláról van megközelítve a probléma. Szinte nem is lehet hallani az igazi medvekárokról, vagy ha igen, csak elbagatellizált formában. Nevet adva a medvéknek, áldozatként állítva be, hőst csinálnak egy medvéből, olyan képet alakítva ki az emberekben hogy egy emberi élet lassan megközelítőleg sem ér annyit mint egy medve. Ennek eredményeként agymosott medveszakértő lett az ország kétharmada” – adott hangot elégedetlenségének Birtalan.

Aki szerint „a politikum számlájára is lehet írni elég sokmindent. Pl. Cioloșék öngólját ( a Cioloș-kormány idején függesztették fel a prevenciós kvótákat a medvék esetén – a szerk. megj.) és az utána következő 5 év politikai passzivitást. Mindenki úgy nyúlt a medvetémához, mint a 220 volthoz. Radikális fellépés egyik párt/szervezet részéről sem volt tapasztalható, kivéve a zöldek nyomását. Ezzel szemben azt láthattuk, hogy akiktől vártuk a segítséget, mindig csak vaktölténnyel tüzeltek az ellenséges tábor irányába.”

Butaság az is, ami a köztudatban él, hogy a medvék azért járnak be a településekre, mert kivágják az erdőket. Ha ez igaz, miért nem jön be a szarvas, a vaddisznó, az őz vagy a mókus? Aki ilyet mond, az nem rendelkezik alapvető ökológiai ismeretekkel sem. Ahol egy erdőt kivágnak, ott egy-két éven belül sűrű málnás, szedres alakul ki, ami a medvének alapvető táplálkozási területe, lényegében ily módon bővül az élőhelye” – mutatott rá.

Kifejtette ugyanakkor, hogy a legnagyobb gondot a vadállomány esetében az egyre terjeszkedő, intenzív mezőgazdaság jelenti.

Az agyonvegyszerezett monokultúrák, ahol az állat mérgezést kap, ha beleeszik. De arra is van példa, hogy a krumpli annyira bűzlik a vegyszertől, hogy a vaddisznó meg se kóstolja. Ide sorolta az állattartás által okozott gondokat is, melynek előmozdítója a tehenek, de főképp a juhok után járó aránylag nagy összegű támogatás. Ez esetben pl. a villanypásztorok is problémát okoznak, melyekkel felszabdalják a vadak élőhelyeit, megszűntetik azokat a zöld folyosókat, melyeket használnak.

És komoly gondként említette azt, hogy egyre több az erdőkben a hétvégi ház, a wellnessközpont, a különböző táborok, melyek elképesztő mértékben zavarják az állatokat.

„Arra kell törekednünk, hogy a vadállományt megőrizzük a jelenlegi állapotában” – összegzett Birtalan.

Felvetésünkre, miszerint a medve esetén a kilövési kvótákat azt követően tiltották be, hogy – szintén civil szervezetek – bebizonyították, hogy a vadászegyesületek által végzett állományfelmérésekben több egyedet jelentettek a meglévőknél, hogy nagyobb kvótát érjenek el, kifejtette: lehetségesnek tartja, hogy voltak ilyen esetek, azonban úgy vélte, többségében reális adatokat közöltek a felméréseket végzők.

Azt is szóba hoztuk, hogy a medvék esetén az EU hatóságai csak akkor engedélyeznék újból a vadászatot, azaz a megelőző kilövési kvótákat, amennyiben a kormány végre elkészíttetne egy tudományos igényű felmérést arról, hogy tulajdonképpen hány medve is él az országban. Birtalan István emiatt is a „sötétzöldeket” hibáztatta. Állítása szerint idén tavasszal a környezetvédelmi minisztérium meghirdetett egy pályázatot, melyre jelentkezett az ICAS nevű brassói kutatóintézet, mely a vadászegyesületekkel együttműködve elvégezte volna a felmérést. Ezt azonban megóvták egyes civil szervezetek, érdekkonfliktusra hivatkozva. Az igazgató úgy vélte, hogy „a sötétzöldek nem akarják a felmérést, mert ebből kiderülne, hogy túl sok a medve, és nem tudnának pénzekre pályázni védelmi célú tevékenységekre”. Hozzátette ugyanakkor: nem volna ellenére, ha a számlálásba másokat is bevonnának, pl. a környezetvédelmi hatóságokat.

Szakértők szerint valóban alapos és szakszerű felmérést genetikai vizsgálatok segítségével lehetne végezni. Birtalan szerint azonban egy ilyen munka időigényes, legalább 3 évbe telne, a problémák pedig sürgős megoldást igényelnének. Hozzátette: vannak fenntartásai is a módszerrel kapcsolatban, mivel nem lát garanciát arra, hogy sikerül minden egyes medvétől legalább egy ürülékmintát begyűjteni.

Fülöp Tihamér biológus, emlőskutató a Transindex érdeklődésére elmondta, úgy véli, lehet összefüggés a vadászat és a medveállományok között.

Nagyobb számban ugyanis ott élnek, ahol hagyománya van a medvevadászatnak.

„Például a Vaskapu környéke vagy a Keleti-kárpátok keleti lejtői kitűnő medveélőhelyek, de a faj csak ritkán jelenik meg és hamar el is tűnik innen. Több mint valószínű, hogy orvvadászat áldozatául esnek” – magyarázta.

Kifejtette, nem ért egyet a zöld civil szervezetek kapcsán felhozott vádakkal. A tavasszal kiírt felmérést pl. nem azért kifogásolták, mert félnének attól, hogy milyen eredmények születnének – egyszerűen szakmai szempontból nem találták megfelelőnek az eljárást.

„Azért léptek fel ellene, mert a kiírás nem volt kellőképpen megalapozva tudományos szempontból” – szögezte le. Úgy vélte, akár az előző felmérések, ezek is torz eredményeket adtak volna, mivel szintén kizárólag lábnyomok alapján folyt volna az állománybecslés. Hozzátette, a genetikai felmérés adna tudományos szempontból megfelelően megalapozott eredményt. Melyhez egyébként nem szükséges 3 év, ha a kormány szánna rá elegendő pénzt, egy év alatt be lehetne fejezni a genetikai felmérést. Mely nemcsak arra a kérdésre adna választ, hogy hány medve él az országban. Hanem kiderülne belőle az is, hogy az egyedek milyen rokoni viszonyban állnak egymással, azaz hogy az állomány egészséges-e.

Egy korábbi cikkünkben természetvédelmi szakembereket kérdeztünk arról, miként látják a medvékkel kapcsolatos problémákat. Elmondták: a szakszerű vadgazdálkodásban látják a megoldást, melynek része lehet a vadászat is. Azonban ennek tudományos alapon kellene történnie, melynek feltételei jelenleg nem adottak Romániában.

Az írást itt lehet elolvasni.

Címlapfotó: Daniel Eledut, Unsplash

Babos Krisztina

2021. június 18., 11:05, utolsó frissítés: 12:49

https://think.transindex.ro/?cikk=29088&vadasz_a_trofeavadaszat_jelenti_az_egyetlen_eselyt_a_romaniai_medveallomany_megmaradasara

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: