A romániai nyilvánosságban az utóbbi évben némileg tovább erősödött az antiszemitizmus, derül ki az Elie Wiesel Intézet 2021-es jelentéséből, amely több zsidóellenes incidensről számolt be.
transindex.ro
Az Elie Wiesel Országos Holokausztkutató Intézet a 2020. május és 2021. április közötti időszakban megfigyelt jelenségeket több tematikus csoportba bontva elemezte legújabb jelentésében. Elsőként a vandalizmust és verbális agressziót, másrészt a román parlamentben megjelent kisebbségellenes felszólalásokat, majd emlékezetpolitikát és a holokauszttal kapcsolatos oktatási-nevelési helyzetet tematizálja. Emellett kitér a kormányellenes tüntetéseken megjelent fasiszta és antiszemita szimbólumok megjelenésére, illetve az online térben elterjedté vált holokauszttagadásra és antiszemita diskurzusra.
A jelentés fő következtetése, hogy bár Romániában törvényhozás és a politikai deklaráció szintjén nincsenek nagy problémák, és a lakosság döntő többsége elfogadja és elismeri a zsidó személyeket, aggasztó az online térben terjedő antiszemitizmus, még inkább aggodalomra ad okot, hogy a parlamentbe bekerült egy kisebbségellenes szélsőjobboldali párt, az AUR, és vele együtt a gyűlöletbeszéd.
Zsidóellenes vandalizmus antiszemita verbális agresszió
A jelentés megemlíti, hogy 2020 szeptemberében Hadikfalván (Dornești, Suceava megye) egy önkormányzati pozícióra pályázó személy rokonságának a kapujára egy horogkeresztet festettek egy felirat kíséretében: „Furman, a hívő zsidnyák” (Furman, jidan pocăit). Egy másik, szeptemberi vandalizmusnak tekinthető tett a marosvásárhelyi holokauszt emlékmű megrongálása volt, a tetteseket nem találták meg. 2021 februárjában a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (IICCMER) hivatalos névtábláját rongálták meg, pontosabban egy Dávid-csillagot rajzoltak rá, és hozzátették: „voltak”. Emellett a vizsgált periódusban is jelen volt a zsidó temetők és zsinagógák megrongálása is. Sőt a vizsgált időszak után is történt temetőgyalázás.
A verbális agresszió legnagyobb visszhangot kiváltó esete az volt, amikor az AUR nevében halálos fenyegetést kapott Maia Morgenstern, a bukaresti Állami Zsidó Színház igazgatója. A fenyegetést a kulturális és a politikai szféra határozottan elítélte és kiállt Maia Morgenstern mellett. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az AUR társelnöke, George Simion elhatárolódott és elítélte az üzenetet, viszont a tettes kézre kerítése kapcsán egy sajtótájékoztatón a következőt mondta: „a vétkest megtalálták, azonosították, egyes értesülések szerint etnikailag zsidó”. Másrészt az eset kapcsán a közbeszédben több olyan hang is megjelent, ami szerint a halálos fenyegetés nem komoly ügy, sőt Maia Morgenstern tehet róla, mivel „átláthatatlan hatalmaknak” segítve Románia hírnevét szeretné lejáratni, azt terjesztve, hogy az ország antiszemita lenne: ami szintén egy zsidóellenes összeesküvés-elméletre épít áldozathibáztató módon.
A megrongált marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű. Fotó: Soós Zoltán Facebook-oldala
A vasgárdisták elismerése
A jelentés kitér arra, hogy az AUR politikai színpadra lépésével a kisebbségellenes és idegengyűlölő diskurzus megjelent a parlamentben. Péadául azon keresztül, hogy Sorin Lavric, AUR-os szenátor, a felszólalásai közben többször elismerőleg nyilatkozott Valeriu Gafencu, Radu Gyr, Mircea Vulcănescu tevékenységéről. Mindhárom személy a Vasgárda kiemelkedő személyiségei voltak, erőteljes zsidó-, roma- és magyarellenes politikával: mindhármukat háborús bűnökért elítélték. A jelentés rögzíti, hogy a szenátor további nyilvános kijelentései is számtalanszor burkolt vagy nyílt antiszemitizmust tartalmaztak, például a zsidókat okolta a romániai kommunista diktatúráért, vagy a zsidósághoz kapcsolata a „marxista bábokat”, éltetve „a zsidók világhatalomra törnek” régi összeesküvés-elméletet.
De nem csak AUR párttag dicsőítette a vasgárdistákat a parlament épületében, hanem például a PNL-s képviselő Daniel Gheorghe is, aki szintén elismerőleg nyilatkozott Mircea Vulcănescuról. Mi több, 2021-ben a holokauszt áldozatainak emléknapján a képviselő a közösségi médián egy ambivalens üzenetet fogalmazott meg, amely szerint a második világháború alatt zajló népirtásokért kizárólag a náci Németország lenne a hibás, letagadva, relativizálva a román állam felelősségét.
Illegális utca- és intézménynevek, szobrok
Helyhatóságok, törvénykezés egyértelműen tiltja a fasiszta, vasgárdista, rasszista vagy idegengyűlölő szimbólumok használatát és az ilyen jellegű eseményszervezést, illetve tiltja az olyan személyek kultuszának építését, akik vétkesnek bizonyultak népirtásban, emberiség ellen elkövetett bűntényben, vagy háborús bűnösök. Ezzel összefüggésben a törvény külön kitér az önkormányzatok és más helyhatóságok kötelességeire, amelyben meg van említve, hogy ilyen személyeknek tilos köztéren emlékművet állítani, utcát vagy közintézményt, szervezetet elnevezni róluk, illetve tilos őket nyilvános beszédben dicsőíteni és az ideológiáikat terjeszteni, megjeleníteni a közbeszédben.
Az Elie Wiesel Intézet jelentése megjegyzi, hogy „ezzel együtt úgy látszik léteznek olyan helyhatóságok, akik számára a törvény tiszteletben tartása nem kötelező”.
A Forward lap készített egy felmérést, ami szerint 16 országban 320 emlékmű, utca- és intézménynév van olyan személyekről, akik valamilyen módon hozzájárultak a szélsőjobboldali ideológiához, és közvetlenül vagy közvetetten felelősök a holokauszt miatt. A jelentés kiemeli, hogy ezek között 46 Románia területén található. Az itt is elérhető lista szerint a következő személyek érintettek: Ion Antonescu, Miron Cristea, Mircea Vulcănescu, Radu Gyr, Octavian Goga, Gheorghe Alexianu, Wass Albert, és Nyirő József. Az Elie Wiesel Intézet több feljelentést is tett ez ügyben, de a hatóságok mégsem nevezték át a közintézményeket, utcaneveket, és az emlékműveket sem tüntették el a közterekről.
Mindössze annyit értek el, hogy amikor 2021 áprilisában Iașiban egy újabb szobrot állítottak Octavian Gogának, akkor az intézmény jelzése után az emlékmű talapzatának oldalára egy tájékoztató táblát állítottak, miszerint „Sajnálatos módon a politikai tevékenysége megbocsájthatatlan a Romániai történelemben, amennyiben militáns fasiszta és antiszemita volt.” 2021 júniusában a székelyudvarhelyi A vándor székely hazatalál című szobor kapcsán a Hargita megyei prefektúra cáfolta az intézmény megkeresésére, hogy Wass Albertet ábrázolná, annak ellenére, hogy számos információ szerint őt. Szintén júniusban a konstancai helyi tanács ígéretet tett, hogy megváltoztatják az Antonescuról elnevezett utcát. A jelentés szerint miközben a helyhatóságok opcionálisként tekintenek a vonatkozó hatályban lévő törvényekre, van egy pozitív példa is: December 1. nevű község 2021-ben megváltoztatta az Antonescu marsall nevét viselő utca nevét.
Hasonló módon a romániai törvény arról is rendelkezik, hogy tilos a holokauszt nyilvános tagadása, és a fasiszta, vasgárdista, antiszemita, idegengyűlölő diskurzus művelése. A jelentés szerint ennek ellenére a feljelentések és panaszok 98 százaléka folyamatos kivizsgálás alatt van. Mióta a vonatkozó törvény 2002-ben hatályba lépett holokauszttagadás miatt az első vétkességet megállapító ítélet 2021-ben született. Bár a jelentés nem tér ki a konkrét esetre, 2021 júniusában több ortodox pap ellen büntetőeljárás indult, akik ünnepélyes keretek között megemlékeztek Ion Antonescuról.
Antiszemita rongálás a Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Országos Intézet (IICCMER) hivatalos névtábláján. Fotó: iiccmer.ro
Oktatás, kutatás
A szélsőséges, antiszemita attitűdök, a holokauszttagadás és -relativizálás, mint ahogyan a gyűlöletbeszéd elfogadása és támogatása összefüggésben állhat azzal, hogy nem ismerjük eléggé a történelmet – állítja a jelentés, amellett érvelve, hogy a romániai holokausztról való oktatási tananyag alapvetően fontos kellene legyen. Az erről való tudás problémás volta akkor lepleződik le, amikor köztiszteletnek örvendő személyek nyilvánulnak meg tudatlanságból antiszemita (vagy általában kisebbségellenes) módon. Pedig véleményformáló szerepük miatt elvárható lenne, hogy tájékozottak és tudatosak legyenek. A jelentés több ilyen megnyilvánulásról számol be.
A 2020-az választási kampányban Mandita Baias, nagybányai tanár, aki jelöltként indult a USR-PLUS színeiben, egy oktatásról zajló nyilvános vitában a „romák »szolgai« mentalitását” feszegette. Az USR-PLUS nyilvános bocsánatkérésben határolódott el a kijelentéstől, hangsúlyozva, hogy minden állampolgár egyenlő.
Szintén ebben a periódusban egy romániai kisebbségeket ünneplő videókonferencián Mina Maria Rusu, az oktatási tárca egyik kisebbségekkel foglalkozó tanfelügyelője rasszista káromkodással sértette meg a roma közösséget. Az incidens után azzal védekezett, hogy ő valójában nem rasszista, csak technikai problémák miatt ideges volt. Az esetet közfelháborodást váltott ki, ugyanis egy tanfelügyelőnek kellene a legjobban ismernie a roma gyerekek nehéz helyzetét, a diszkriminációt, a szegregálást, a társadalmi kirekesztést, és ő kellene a problémák megoldását javasolja.
2021 februárjában az Elie Wiesel Intézet magyarázatot kért a szebeni Lucian Blaga Egyetemtől, ugyanis egyik tanáruk, Corvin Lupu, egy online portálon közölt interjújában kisebbségellenes (zsidó, roma- és magyarellenes) kijelentéseket tett. Az egyetem rektorátusa annyit válaszolt, hogy az érintett interjúban felvetett gondolatok bonyolultak részletesebb elemzést igényelnek, viszont a tanár nem oktat a szóban forgó témákról, és senki nem jelentette, hogy oktatás közben is kisebbségellenes, vagy antiszemita dolgokat képviselne.
A jelentés kiemeli, hogy a 2020-ban megjelent nyolcadik osztályos történelem tankönyv a romániai Holokausztot esettanulmányként kezeli. Az EW Intézet által megvizsgált három tankönyv-típusban a Iași-i pogrom kapcsán átveszik Florin Costantiniu (akadémikus, történész) véleményét. E szerint a Iași-i pogrom abból álna, hogy a zsidók megtámadtak volna két katonai egységet, és a román hatóságok válaszként deportálták volna őket, aminek következtében néhány ezer zsidó meghalt. Ez viszont tényszerűen nem igaz.
A Román Tudományos Akadémia egyik recens kiadványa – amely az 1919 utáni száz évet vizsgálja kisebbségi szempontból – a romániai holokausztot nem kezeli központi témaként. Carol Iancu, a kötet szerkesztője (többszerzős tanulmánykötetről van szó) az előszóban arról ír, hogy a náci Németország nyomására javasolták több százezer zsidó eltüntetését, de szerencsére ennek a földrajzi térségnek a zsidó többsége túlélte! Azaz a romániai holokausztért kizárólag Németországot teszi felelőssé.
A jelentés következtetése az, hogy amíg a tanulmányok és tankönyvek nem kezdenek el egy aktualizáltabb, pontosabb szakirodalmat használni, addig a téma megmarad a közhelyek szintjén, így nem tud megvalósulni az a cél, hogy megismerjük, hogy ne ismételjük meg a múltbéli hibákat.
Az AUR-os tüntetéseken holokausztot relatiziváló üzenetetek. Képernyőmentés / via Elie Wiesel Intézet
Szólásszabadság és relativizálás
Az elmúlt másfél évben a pandémia megfékezésére korlátozó intézkedést vezettek be a kormányok, amellyel kapcsolatban a lakosság egy része tüntetésekkel fejezte ki az egyet nem értését. Az Elie Wiesel Intézet jelentése megjegyzi, hogy a tüntetésen számos olyan szimbólumot, hasonlatot és analógiát használtak a résztvevők, amelyek a holokausztot relativizálták. Például 2020-ban egy csoport a bukaresti Elie Wiesel szoborra egy maszkot tett, és egy a közösségi médiában terjesztett videóban magyarázták el, hogy Elie Wiesel egy sokkal veszélyesebb vírust terjesztett a román társadalomban, mint a koronavírus, ami ellen fel kell lépni. Azaz az antiszemitizmus elleni fellépés, az emberi jogok védelme, a holokausztról való megemlékezés, a kirekesztés elleni közdelem és a népirtások elítélése – ami mellett kiállt Elie Wiesel – komolyabb veszélyt jelentene a társadalomra, mint a Covid-19. Az résztvevőket az Országos Diszkriminációs Tanács megbírságolta.
A 2021-es márciusi korlátozás és oltásellenes tüntetéssorozat során számos olyan üzenet, felirat megjelent a nyilvános térben, ami szerint a Románia egy „náci láger” lenne, ahol „kötelező az oltás”. Ez nem csak relativizálja a Holokauszt súlyosságát, de nagyon durván megsérti minden áldozat emlékét. Az AUR által szervezett demonstrációk közül rendkívül problémás például a temesvári tüntetés, ahol a résztvevők éjszaka elmentek a polgármester, Dominic Fritz házához, és olyanokat kiabáltak, hogy „Ne felejtsd el Herr Fritz, Temesvár nem Auschwitz”, vagy „USR-ista, hitlerista fióka”.
Antiszemita összeesküvés-elméletet terjesztő weboldal. Képernyőmentés / Elie Wiesel Intézet
A szervezet folyamatosan követi az online térben jelenlévő antiszemita gyűlöletkampányok alakulását is, ami a jelentés szerint a 2020-as választások alkalmával, illetve az egészségügyi válság közepette felerősödött a közösségi médiában, különböző blogokon, impresszum nélküli médiafelületeken, vagy illiberális, politikai korrektséget elvető orgánumokban. A szerzők megjegyzik, hogy Romániában a legerőteljesebben az antiszemita és kisebbségellenes tartalmak a Facebookon terjednek, amelynek az egyik problémája, hogy az algoritmusok nem képesek kezelni: gyakran nem tudják beazonosítani, hogy egy az antiszemita és/vagy kisebbségellenes gyűlöletbeszédről van szó, máskor nem ilyen jellegű tartalmat is letiltanak.
szemlézte: Horváth-Kovács Szilárd
2021. július 26. 17:59, utolsó frissítés: 18:00
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.