//
most olvassa...
Politika

Eredeti pompájában ragyog Kalotaszeg egyik legszebb temploma – Krónika

Többéves restaurálási folyamat után befejeződött Kalotaszeg egyik legrégebbi templomának, a magyarvalkói református istenházának a felújítása. Az Árpád-kori műemlék helyreállítását az Európai Unió és a magyar kormány támogatta.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Kalotaszeg egyik legrégebbi és legértékesebb műemléktemplomát kívül-belül, várfalával együtt újították fel, a nem mindennapi munkáért vasárnap, július 25-én ünnepi istentiszteleten adott hálát a gyülekezet – számolt be a Református.ro.

Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja szerint az istenháza felújítására az Európai Uniótól 403 ezer eurós, míg a magyar kormánytól 90 ezer eurós támogatást kaptak, de adományaival a gyülekezet is hozzájárult a helyreállításhoz.

A magyarvalkói Kalotaszeg egyik legrégebbi és legszebb helyen fekvő temploma, Ferenc-rendi barátok alapították 1261-ben.

A vasárnapi ünnepi alkalmon Kató Béla püspök rámutatott: az Isten után vágyakozó ember nemcsak megáll, távolról nézegeti a templom szépségét, hanem be is megy, társaival együtt oltja szomját igével, mint a friss vízhez érkező, epekedő szarvas.

• Fotó: Kiss Gábor/MTI

„Ha Istenre szomjazunk, többé nem maradhatunk felszínesek, nem azt kérjük, hogy az Úr azonnal adjon meg nekünk mindent. Isten szeretete nem apad el, mindig elérhető, csak ki kell nyújtanunk a kezünket felé” – hangzott el.

Pap Ákos magyarvalkói lelkipásztor kijelentette: a hajlék a hit, szokások, népviselet évszázados bástyája volt a helyi közösség életében. „A templom legszebb éke, hogy minden vasárnap használják. Az épület megjavítása csak félút, folytatni kell az élő kövek építésével, az élet beszédének hirdetésével és megélésével. Amennyire uralja a dombon a templom a falut” – tette hozzá a lelkipásztor.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Vincze Minya István, a Kalotaszegi Református Egyházmegye esperese úgy vélte, amíg megmaradnak vigyázó templomaink, reménye, jövője is lesz a közösségnek, és a következő generációk is magyarul dicsérhetik Istent.

Vasile Tripon polgármester köszöntője után a tervező és kivitelező csapat nevében Maksay Ádám mérnök köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy a kalotaszegi református templomépítészet az erdélyi és a magyar kulturális örökség része.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelét Demeter Katalin konzul olvasta fel. „A megújított falak hívják a református közösség tagjait, hogy ők is újuljanak meg lélekben, erősödjenek hitben és magyarságukban” – hangzott az üzenet.

A Magyarvalkó feletti dombon Ferenc-rendi barátok alapítottak templomot 1261-ben, írja a Wikipédia. A román építészeti stílus jegyeit viselő kis kápolnát 1452-ben bővítették ki a gótikus stílusú, támpilléres, sokszögű szentéllyel. A Valkai család nevéhez fűződő átalakítás időpontját megörökítő évszámot – részben arab számjegyekkel (1.4.V.II) – a szentély délkeleti támpillérébe vésték be.

A szentélyhez 1550-ben építették a zömök, masszív tornyot, melynek fazsindelyes fióktornyos sisakja az 1773-as földrengés után 1774-ben készült el, megadva jellegzetes „kalotaszegi” alakját a templomnak.

• Fotó: Kiss Gábor/MTI

Miután 1582-re az egész falu áttért a kálvinista hitre a templom a református eklézsia tulajdonába került. Az újjáépített és kibővített templomban jól láthatók a reformáció előtti szentély nyomai és a gótikus boltozat. Északi falában arabeszkkel díszített szentségtartófülke van.

Értékes a gótikus stílusban készített sekrestyebejáró, a befalazott kövei közül pedig a Valkai család címerét. A templom szentélyének ablakai, keresztelőmedencéje valamint faragott kövei a középkor hangulatát idézik.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

A kék színben pompázó szentélybelső mennyezetének kazettáit, valamint a szószéket és a keleti karzatot élénk színezésű illusztrációk díszítik, melyek Umling Lőrinc és fia munkái 1745-ből illetve 1778-ból.

A magyarvalkói templom legénykarzatának alsó padozatát részben az Umlingok működését megelőző időkből származó festett kazetták és díszített pallók borítják. Az átfestés nélküli táblák a 17. század végén, XVIII. század elején keletkezhettek.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

Különös díszei a templomnak az orgona, a festett ajtók és a szószék, valamint a padokat, karzatot díszítő varrottas terítők. Az egyiket Valkai Miklósnak a felesége, Ördög Judit hímezte 1729-ben, a másikat 1776-ban báró Wesselényi Kata.

1805-ben készített orgonáját 1966-ban újította fel és alakította át domokos cs. Domokos. A festett ajtók virágmotívumai Kelemen Márton munkái 1807-ből. A harangok egyikét a református hívek adakozásából öntötte Klein Oszkár Cugiron 1884-ben.

• Fotó: Kiss Gábor/MTI

A templomot körülvevő kőkerítés falában elhelyezkedő tatárfej valószínűleg egy keleti szakállas férfifejet ábrázol, akaratlanul is megidézve az egykori tatárdúlás idejét. Rákóczi György fejedelem ugyanis a templomot védelmi célból kettős fallal vetette körül.

Az 1974–1975-ös általános felújításakor találták meg azt a csontkamrát, mely a Rákóczi György fejedelemsége idején bekövetkezett második tatárdúlás alkalmával a templomba menekült és itt pusztult több száz ember maradványait őrizte.

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

• Fotó: Kiss Gábor/Református.ro

2021. július 26., 14:34

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/eredeti-pompajaban-ragyog-kalotaszeg-egyik-legszebb-temploma

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: