//
most olvassa...
Élő múlt/Securitate, Emberi jogok, Felsőoktatás, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kormányzás, Magyar szervezetek, Magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Oktatás és tudomány, Pártok, Politika, Régiók/autonómia, Történelem, Trianon, XX. század

Visszamenőleges államosítás?! – Nyugati Jelen

Büntetőeljárást kezdeményezett a zilahi ügyészség Csűry István, a Királyhágómelléki és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke ellen a nagy múltú zilahi Wesselényi Kollégium épületének visszaszolgáltatása ügyében, számolt be a Maszol erdélyi magyar hírportál.

illusztráció

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület 2003-ban igényelte vissza a zilahi Wesselényi Kollégiumot, melyet a román kommunista hatalom 1948-ban államosított. A restituciós bizottság azonban elutasította az iskolaépület visszaszolgáltatását, a határozatot az egyházkerület megtámadta a Kolozsvári Táblabíróságon, de első fokon elveszítette a pert. Fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság tárgyalta, amely elfogadta az egyház fellebbezését, és az igényt „mintegy elismerve” hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az ügyet visszaküldte újratárgyalásra.

Csűry István szerint a nyomozás nem kifejezetten a püspökök, hanem az egyházak ellen indult, s olyan nyomozásról van szó, amit hivatalból el kell végezni. Az ügyészek mindenekelőtt az 1911-ből származó okirat után érdeklődtek, amelyben az akkori magyar kormány kulturális minisztériuma az egyházi iskolák telekkönyvezését szabályozta. Hasonló okirat fontos szerepet játszott a Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosításában.

A román állam taktikát váltott, immár nem a kommunista hatalom államosította ingatlanok jogos tulajdonosának való visszaszolgáltatás létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem a tulajdonviszony jogi hátterének firtatásával igyekszik megakadályozni a visszaszolgáltatást. Különösképpen, ha erdélyi magyar ingatlanokról van szó. Lényegében a román álláspont szerint a magyar intézmények az 1948-os kommunista államosítás előtt is jogtalanul használták a visszaigényelt intézményeket, annak jogos tulajdonosa már azelőtt is a román állam volt. A gyulafehérvári híres Battyaneum Könyvtár esetében egyértelműen ezen elvet használták: Battyányi Ignác püspök tulajdonképpen nem az erdélyi római katolikus püspökségnek adományozta latin nyelvű levelében tekintélyes magánkönyvtárát, hanem az államalakulatnak, az Erdélyi Fejedelemségnek. Az 1867-es kiegyezés nyomán az Erdélyi Fejedelemség megszűnt, a tulajdonjog pedig úgymond a magyar államra szállt át, Trianon nyomán pedig a román államra. A római katolikus egyház által szintén visszaigényelt Félixfürdő esetében ugyanezt a módszert alkalmazzák, azt állítván, hogy korábban sem volt egyházi, hanem magyar állami tulajdon, amely Trianon nyomán a román államra szállt, s ezáltal a visszaszolgáltatás tárgytalanná válik. Vagyis a román fél visszamenőleg államosítaná el a magyar állammal az erdélyi magyar intézmények tekintélyes vagyonát, hogy ne keljen visszaszolgáltatni azokat.

Mindenekelőtt ingatlanokról, iskolákról, kulturális intézményekről, olyan patinás, impozáns épületekről van szó, amelyek Erdély szinte valamennyi városában megtalálhatók, sőt, többnyire a városok központjában. Erdély városainak szimbolikus épületei 1918 előtt épületek, s azok nagy többsége magyarokhoz – Szászföldön pedig a németekhez – kapcsolódnak. A román állam ezt nem képes elfogadni, mintahogyan Erdély magyar – és kisebb részt szász – történelmét sem. Hatalmas presztízsveszteségnek tekintené, ha az erdélyi városok szépséges központi épületei, iskolái, könyvtárai stb. ismét magyar vagy német tulajdonba kerülnének.

Eközben Bukarestben felháborodtak Áder János minapi kijevi beszéde miatt. Magyarország államelnöke ugyanis Trianonhoz hasonlította a Krím félsziget Oroszország általi 2014-es bekebelezését az ukrán függetlenség 30. évfordulója alkalmával szervezett ünnepségen. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Emiatt magyarok milliói találták magukat új államok keretében, anélkül, hogy ők ezt valaha is akarták volna, avagy bárki megkérdezte volna őket, hogy mely ország polgáraiként szeretnének élni. Az ekkor kisebbségi sorba jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást”. Az egyházi iskolák visszaszolgáltatásának kálváriája – mint legutóbb a zilahi Wesselényi Kollégiumé – az elnöki beszéd legjobb bizonyítéka.

Chirmiciu András

2021. augusztus 25., 16.24

https://www.nyugatijelen.com/allaspont/visszamenoleges_allamositas.php

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: