//
most olvassa...
Felsőoktatás, Gazdaság, Közoktatás, Oktatás és tudomány

Szakmai szélhámosságok – Maszol

Az angol tudományos diskurzusban közismert a szólás: „Publish or perish”, azaz „Közölj, vagy el vagy veszve”. Az egyetemeken, a kutatóintézetekben, a szakmai szövetségekben az érvényesülés, elismerés – magyarán a szakmai egzisztencia – alapfeltétele a publikáció. Minél több és minél újszerűbb publikációt közölsz, annál jobbak az esélyeid a szakmai sikerre.

(Nyitókép: Queen’s Graduate History Student’s Association (GHSA) Facebook-oldal. Grafika: Linda Zachs)

Márpedig egy olyan világban, ahol a sikeresség a lét alaptörvénye, s a siker egyetlen útja a konkurencia, elkerülhetetlen, hogy a versengők között – főként, ha korábbi kísérleteik visszhangtalanok maradnak – mind többen lesznek, akik megpróbálják kijátszani a játékszabályokat.

Főleg, ha azt tapasztalják, hogy a politikában, a gazdaságban, művészetekben is ez történik. A szélhámosság világunkban fokozatosan egyetemes szabállyá válik. És nem csak a szerzők szélhámoskodnak, de a szaklapoknak és a kiadóknak is érdeke, hogy minél több „eredeti” publikációt tegyenek közzé. Még az olyan nagynevű kiadók esetében is mint az Elsevier, vagy a Springer.

Ilyen körülmények közt a szerkesztők sem törik magukat a szövegek hitelességének ellenőrzésével, a szövegek elbírálására felkért szakértőkre alapoznak, de mivel a „természetes kiválasztódás” az utóbbiak körében sem igazán működik, köztük is jócskán akadhatnak álszakértők, akik látszatokból ítélnek. Kérdés azonban, hogyan lehet – alapos szakismeretek és eredeti gondolatok nélkül – komolynak látszó szakközleményeket előállítani?

Bármennyire is különösnek hangzik, lehet” – állítja a kérdéskörnek szentelt írásában Stephanie Larz, a Neue Zürcher Zeitung újságírója. Legfeljebb a szóban forgó „szakszöveg” kissé homályosan hangzik, de a homály könnyen lehet a mélység jele is.

Közismert, hogy amikor Eddingtont, az einsteini relativitáselmélet első igazolóját 1919-ben megkérdezték, hogy a relativitáselmélet valóban olyan bonyolult-e, hogy csak három ember volt képes megérteni, Eddington azt válaszolta volna: „Igen, de ki a harmadik?” Az elmélet mégis igaznak bizonyult. Máig menően.

A mai komputertechnikának köszönhetően szinte minden lehetséges. Létezik egy Spinbot elnevezésű komputerprogram, mely bármely korábbi szöveget könnyedén átfogalmaz. Az eredeti szöveg terminusait szinonimáikkal helyettesíti. A hasonlóság gyakran még a szöveg eredeti fogalmazójának sem tűnik fel. Legfeljebb az a gyanú támad, hogy a szöveget nem angol anyanyelvű szerző „alkotta”.

Gyakorta elegendő egy szöveget a legdivatosabb (gyakran önmagukban is homályos jelentésű) szakszavakkal tűzdelni tele. (Egy szaklapban nyilván, hiszen a szaktudományoknak is megvannak a maguk divatjai.)

És természetesen a szövegeket is lehet illesztgetni. Az ügyeskedők számára a Spinboton kívül más szoftverek is rendelkezésre állnak, melyekre alapozva szorgalom és izzadtság nélkül új szövegek varázsolhatók. Egyes programok egész szövegrészeket, vagy akár teljes szövegeket képesek automatikusan generálni. Négy korábban közölt szakszövegből könnyűszerrel összehozható egy ötödik, három előszóból akár egy negyedik közlemény is. Ezekbe megfelelő grafikai módszerekkel újnak tűnő (és mások kutatásaiból származó adatokat reprodukáló) képek, grafikák, táblázatok iktathatók be.

Még a korábban minden gyanú fölött álló Nature című amerikai szaklapba is becsúsztak efféle anyagok.

Csak az idén a legkülönbözőbb kiadványok több mint 100 közleményéről sikerült bebizonyítani, hogy szélhámosság. Ezek listája a ma már a pubpeer.com plattformon is hozzáférhető.

A legtöbb, de korántsem minden hamisítvány Kínából és Indiából származik. A célországtól függetlenül azonban mindig a már említett tisztességtelen érvényesülési szándék áll a háttérben.

A legtöbb hamisítvány éppen a komputerszakmában terjeng. Ezért az érintettek kénytelenek voltak úgynevezett detektívszoftvereket is kidolgozni, melyek segítségével a szélhámosok lebuktathatók. De a hamisítást jóval nehezebb leleplezni, mint létrehozni. Sok időbe és pénzbe kerül.

A károsult nem csak a tudomány hitele, de a csalás gyakorta – főként az egészségtudományokban – emberéletekbe is kerülhet. A pénzéhség jegyében „felkutatott” gyógyszerekbe betegek halhatnak bele.

Magyarán: korántsem babra megy a játék.

Bíró Béla

2021. szeptember 6., 17:14

https://maszol.ro/velemeny/Szakmai-szelhamossagok

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: