//
most olvassa...
Politika

Folytatódik a munka a gyulakutai templomnál – Népújság

Sok az érték, de messze még a vége

Hat és fél hónapi távollét után a tervezett dátumra, az augusztus 22-i konfirmációra a református gyülekezet visszatérhetett a templomba, amelyet a tervezett felújítási és ásatási munkálatok miatt az év első részében el kellett hagynia. Mindenki örül ennek, bár a tervezett felújítások korántsem értek véget.

e-nepujsag.ro

Jelenleg fűtőpaneleket szerelnek a padok hátára, és hamarosan visszakerülnek a pad- és lábfűtő vezetékek is – mutatja Kulcsár Rabocskai Levente lelkipásztor, amikor a templom javítási és helyreállításai munkálatairól érdeklődve betérünk az évszázados falak közé. Ki kellett találni egy más fűtési megoldást, miután a kályhát eltávolították a templomból, és megszűnt a gázfűtés. Erre azért volt szükség, mert a feltárt falfestményeket és a festett kazettás mennyezetet a felújítás után az eddigi fűtési módszer károsította volna. Padlófűtéssel sem próbálkozhattak, miután az ásatási munkálatokat követő helyreállítás után a padlót téglából alakították ki. Nemrég a magyar kormánytól kaptak támogatást a Bethlen Gábor Alap révén, ebből megoldják a fűtés kérdését és az ablakcseréket is. Ugyanis néhány éve kicserélték ugyan a régi ablakokat, de a jelenlegiek sem megfelelőek, ezért olyanokat kell szerelni, amelyeknek szárnyai nyithatók, miután kiderült, hogy a templomban igen nagy a levegő páratartalma és biztosítani kell a szellőzést. Erre a felújítás alatt álló orgonának is szüksége lesz a következőkben. Mindezekre a következő napokban-hetekben fog sor kerülni, addig Pozsár Róbert mester is befejezi a teljesen kiürített orgona síprendszerének visszaszerelését.

Szép eredményeket értek el az elmúlt fél évben, de még sok a tennivaló a templomnál

A tiszteletes az idén feltárt Szövérdi-Bethlen-kriptát is megmutatja: kialakították a lejárólépcsőt, hogy a jövőben látogathatóvá tegyék a föld alatti építményt is. Az elmúlt időben gondot okozott számukra a feltörő talajvíz, amely a kripta koporsótartó szerkezetét is tönkretette a múltban, és amiért valószínűleg kénytelenek voltak őseik a kriptát is lezárni és befalazni. Most sokat javult a helyzet, miután egy vízpumpát helyeztek el a kripta egyik sarkában, amely rögtön eltávolítja a vizet. Az aljzat sokat száradt már, és ha a jelenség megszűnik, a terepet visszarendezik, valószínűleg az is téglaborítást kap. A kriptát nemcsak megmutatni szeretnék másoknak, hanem a művészettörténészek javaslatára animációs megoldással ki is lehetne vetíteni az egykori temetkezéseket.

A templomban végzett eddigi régészeti kutatásokat és feltárásokat, valamint a kriptalejáró kialakítását az önkéntesek adományából végeztették el. Örömmel mondta el a lelkész: már meghaladták a százezer lejt a gyülekezeti tagok, az elszármazottak és a külföldiek adományai, miközben a gyülekezetnek csupán fele adományozott az elmúlt időszakban.

Hamarosan felveszik a kapcsolatot azzal a szakemberrel, aki a kazettás mennyezet felújítását végzi. Ígéretük van a Teleki Alapítványtól, hogy az erdélyi műemlék templomok felújítását, restaurálását segítő Rómer Flóris Terv keretében támogatni fogják a freskók és a deszkamennyezet felújítását, konzerválását. Erre a következő évben kerülne sor, idén rendezni kell az engedélyeztetést.

Kialakították a kriptalejárót, látogathatóvá tennék a kriptát

Még felénél sem tartanak

A templom külső felújítása még hátravan, pontosabban a toronyban volna szükség külső-belső felújításra, továbbá a toronyablakok kicserélésére, a templomhajó lemeszelésére és a villámhárító megoldására. Az épület alsó részéről leverték a vakolatot, hogy száradjanak a falak, a szakemberek majd megmondják, hogy így marad-e a fal, amit esetleg lemeszelnek. Utolsó lépésben az udvaron felbontják a betonjárdákat, helyettük térköves járófelületeket alakítanak ki, majd következik az udvar füvesítése. Mindehhez a pénzt a román államtól remélik, pályázatot nyújtottak be a vallásügyi államtitkársághoz, várják annak döntését. Ha az pozitív is lesz, a költségvetés 40 százalékát a gyülekezetnek kell biztosítania. Egyelőre a tervezett munkálatoknak kevesebb mint felével végeztek, a teljes felújítást az 1625-ben épült kazettás mennyezet felújítása fogja megkoronázni. Már jelenleg is igen nagy értékekkel dicsekedhetnek, hiszen a feltárások leletei, a kripta és Bethlen Zsófia megmaradt gyűrűje, valamint a falakon kívül talált honfoglalás kori ház maradványai és egy hajkarika mind emelik a műemlék értékét. Próbálnak lépést tartani a technikai fejlődéssel is, amennyire egy ilyen templom esetében lehetséges, felszereltek egy olyan berendezést is, amely egy órára biztosít áramot, ha megszakadna a villanyszolgáltatás, hogy ilyen esetben is be tudják fejezni az istentiszteletet.

Még hátravan a költséges rész: a kazettás mennyezet és a freskók felújítása, megóvása Fotó: Gligor Róbert László

Harc az ingatlanokért

Végre az idén az egyházközségnek sikerült háromévnyi munka után telekeltetni a templomot és az 1896-ban épült parókiát, illetve a hozzájuk tartozó területet. Azonban az államosított ingatlanok vissza-szerzéséért is meg kell küzdeniük. A református iskolát egy „ügybuzgó” magyar személy okán még nem sikerült visszaszerezni, egyelőre az önkormányzat tulajdonában van. Hallgatólagosan az egyház használja gyülekezeti teremként, ezt megelőzően ravatalozó működött benne, sőt egyesek halottasházzá szerették volna átalakítani, de a megyei múzeum figyelmeztetést küldött, miszerint a műemlék templom környezetében tilos az új építkezés, így elálltak a tervtől, s végül a ravatalozó a temető aljában épült meg, igencsak szép, tágas és praktikus lett. Ahhoz, hogy az egyház ténylegesen visszakapja az épületet, szükség van a bukaresti visszaszolgáltatási bizottság döntésére is. Van esély a kedvező ítéletre, ugyanis a levéltárból előkerült az államosításkor készült jegyzőkönyv, amely egyértelmű bizonyítékot nyújt az akkori tulajdonost illetően. Az épületet 1934-ben építette az egyház annak a kehelynek az árából, amelyet Orbán Balázs is látott, s amelyet a gyülekezet eladott (ma a budapesti Nemzeti Múzeumban található).

Azt sem felejtette el megemlíteni a lelkész, hogy a volt tanítói lakás, a mai rendőrségi épület esetében bonyolultabb a helyzet: 1989 tavaszán a belügyminisztérium betelekeltette az ingatlant, ezért visszaszolgáltatásra nemigen számíthatnak, legfennebb kárpótlásra. Ha viszont ezt sem kapják meg, készek akár pert is indítani. Ha pedig mégis visszakapják az épületet, múzeumként hasznosítanák, ahol kiállítanák a templomban feltárt leleteket.

Gligor Róbert László

2021. szeptember 21., 15:28:23

https://e-nepujsag.ro/articles/folytatodik-a-munka-a-gyulakutai-templomnal

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: