//
most olvassa...
Politika

Egy letűnt világ feltámasztása Szilágysomlyón – a 6. Báthory Festen ágyudörgés zaja törte meg a csendet – Erdélyi Napló

Kolozsvár felől érkezve, néhány kilométerrel Zilah után, a Meszes dombjairól lelátni egy völgybe, ahol súlyos vértekben függetlenségükért és megmaradásukért küzdöttek egykoron Báthory István csapatai. A fejedelem emlékét ma is hűen őrzik az ott élők.

Korabeli lovasparádé a Báthoryak várában • Fotó: Nánó Csaba

Zilahtól Szatmárnémeti irányába takaros falvak sorakoznak, itt található például Perecseny, amely a jó ízű hagyma birodalmaként ismert. Ám ha utazunk még egy keveset északi irányba, egy „valódi birodalom” kellős közepén kötünk ki. Ugyanis Báthory István, Erdély fejedelme és Lengyelország királya Somlyó várában született 1533. szeptember 25-én. Bölcsője itt ringott a Kraszna-parti településen, a Meszes aljában, ahol a 16. században már állt a Báthory család vára. Miután az 1600-as évek derekán Nagyvárad török kézre került, a somlyói vár végvárként működött, és a fejedelem zsoldosai laktak benne. A környéket a helybéliek ma is Báthory-birodalomként emlegetik.

A megyeszékhelytől 25 km-re fekvő Szilágysomlyót 770 éve, 1251-ben említik először az írott források. Száz évvel később, 1351-ben már a település Báthory-várként ismert.

A Szilágyság hegyei, fenyvesei között elterülő kisváros lakosainak a történelmi hagyaték megőrzése egyformán fontos nemzetiségtől függetlenül. Itt a gyerekeket arra nevelik, hogy mielőbb tisztában legyenek azzal, milyen örökséget kell felvállalniuk, ha nagyok lesznek. Báthory István emléke szinte kódolva van Szilágysomlyó lakosaiban. Bár a románoknak is fontos a fejedelem emlékének ápolása, a mi szempontunkból sajnálatos, hogy akárcsak a térség többi települése esetében, Szilágysomlyón is nagyon csökken a magyarok száma: a csaknem 15 ezres kisváros lakosságának már csak a 21 százalékát teszik ki. Pedig 1910-ben a város 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1992-ben társközségeivel együtt 17 642 lakosából 11 472 román, 4894 magyar, 1177 cigány és 24 német volt. Nagyot fordult itt is a nemzetiségi eloszlás kereke… Az idei év több szempontból is jelentős az itt élők számára, hiszen amellett, hogy 770 éves az első írásos emlék, 450 éve, 1571-ben választották Báthory Istvánt Erdély fejedelmévé, 445 éve, 1576-ban tette le a lengyel királyi esküt a Wawelben, és 440 éve, 1581-ben alapította akadémiáját Kolozsváron.

Harcosok a vár tövében. A hagyományőrzök kitettek magukért • Fotó: Nánó Csaba

Költöző turulmadár

A Báthory-vár és a várudvaron található melléképületek állaga a századok folyamán folyamatosan romlott, számos épület hiányzik már. A kommunizmus idején Szilágysomlyó legjelentősebb műemlékegyüttesének területén vendéglő és nyárikert működött, gyakorlatilag senkit sem érdekelt a vár és a birtok sorsa. A rendszerváltás után a helyi értelmiség által 1992-ben létesített Báthory István Alapítvány egyik céljának jelölte meg a vár megőrzését, és anyagilag, munkával is hozzájárult ahhoz, hogy 2006-ban elkezdődhettek az állagmegóvási munkálatok, illetve a várudvar és vár teljes régészeti feltárása.

A négy évszázados Báthory-vár felújítására már elkészültek a tervek, de pénzforrás még nem akadt ennek megvalósítására.

A Báthory István Alapítvány egyik céljának jelölte meg a vár megőrzését, és a befektetett munkának köszönhető, hogy a vár állaga nem romlik tovább. A kertbe állították fel annak idején a turulmadaras emlékoszlopot az első világháborúban hősi halált halt szilágysomlyóiak emlékére. Az emlékmű körülbelül öt méter magasságú volt. Tetején turulmadár állt. Négy oldalán, az első világháború 64 szilágysomlyói hősi halottjának emléktábláit helyezték el. Az 1950-es években az emlékmű szomorú sorsra jutott, eltüntették róla a turulszobrot. Az emléktáblákat is eltávolították, helyükre mások kerültek. 1990 után ismét átalakították, román függetlenségi emlékmű lett belőle, a turulmadarat pedig beépítették az egyik helybéli házának alapjába. Hatévnyi utánajárás után végre sikerült kiharcolni, hogy az emlékoszlop visszakapja eredeti formáját, lekerüljön róla a kereszt, és az a döntés született, hogy vár udvaráról áthelyezik a református templommal szemben kialakított díszhelyre. Erdei János tanár, helytörténész, az emlékoszlop helyreállításának kezdeményezője lapunknak elmondta: a költöztetés hatalmas munkát igényelt, a kőből rakott oszlopot a darabjaira bontották, majd új helyén ismét összerakták. Tetejére visszakerült a turulmadár, így ismét méltó emléket állít a hősöknek.

A történelmi játék főszereplői felvonulnak a nagy csatához • Fotó: Nánó Csaba

A műveletet közadakozásból sikerült véghezvinni, de a magyar államtól is kaptak támogatást. Mivel az eredeti turulmadaras szobor elpusztult, Zavadszky Walter székely­udvarhelyi képzőművészt kérték fel egy új kifaragására. Bizonyos munkálatokat még el kell végezni, utána kerül sor az ünnepélyes újraavatásra – tudtunk meg Erdei Jánostól.

A vár udvarán, az egyik bástya árnyékéban egy kőbe faragott Báthory-címer is található, rajta három sárkányfoggal. Szép legenda fűződik e szimbólumokhoz:

a város fölé magasodó hegyek egyik barlangjában élt egy sárkány, amelyet a fiatal Báthory István csalafinta módon megölt, majd kiszedte három hatalmas fogát. Somlyó lakosai végre nyugalomra leltek, a fejedelmi címer pedig sárkányfogakkal egészült ki.

Időutazás

A hagyományőrzők péntekre tervezett felvonulását elmosta a záporeső, a szervezők kénytelenek voltak módosítani a programot. Szombatra kisütött a nap, felhőtlen szórakozást biztosítottak az égiek a város lakosainak. Délelőtt már javában készülődtek a főszereplők, hiszen a várostrom minden évben a fesztivál leginkább várt eseménye: remek szórakozást, ugyanakkor történelmi leckét nyújt kicsinek és nagynak egyaránt. Ki is vonulnak ilyenkor szép számban a város lakói „szurkolni” Báthory hadainak, hogy legyőzzék a törököt. Ezúttal többségében Magyarországról érkeztek a hagyományőrző egyesületek, hogy újrajátsszák az egykori csatákat, amelyek a vár megmentését eredményezték.

A legkisebbek is megvívták a harcukat • Fotó: Nánó Csaba

Szeptember 18-án, szombaton ágyúdörgés verte fel a városka csendjét, a levegőben puskapor illata terjengett, a várban elkezdődött az időutazás, a történelem újraélése. A „harcoló felek” korhű ruhákban és fegyverekkel vonultak fel a vár udvarán,

hogy aztán „kegyetlenül” összecsapjanak az ősi épületek közötti füves részeken. A nézők pedig csak ámultak, hogy mennyire életszerűre sikeredett a harc. Nem csoda, hiszen az „előadók” tapasztalt hagyományőrzők, akik rendszeresen részt vesznek a történelmi csaták felidézésében. Például a Palotai Darabontok egy 16. századi magyar gyalogos, puskás végvári egységet testesítettek meg. Az Északi Szabad Hajdúk Hagyományőrző Egyesület pedig a 17. századi szabad hajdúk életmódjának bemutatását tűzte ki céljául. A tagok a történelmi Hont és Nógrád megyéből származnak, innen ered az északi elnevezés. A hajdúk a könnyűgyalogosok közé tartoztak, ugyanis semmilyen nehéz páncélzatot nem viseltek. Előszeretettel használták a szablyát, valamint a puskákat és pisztolyokat, de a szálfegyverek és a különböző fokosok használatát sem vetették el. A szabad hajdúk egyesülete 2015-ben alakult meg. Több tag más egyesületekben is dolgozott már. Évente több rendezvényen is részt vesznek, az életmód bemutatása mellett a hadászatra, valamint a korabeli kultúra bemutatására is törekednek. Ruházatuk és fegyvereik – ahogyan a többi hagyományőrző esetében is – a korhűség jegyében készültek. A Bakonyi poroszkálók egy 1997-ben létrejött egyesület. Célja a 16. századi végvári vitézi élet minél hitelesebb bemutatása haditornákon, hagyományőrző rendezvényeken, a török hódoltság korában a Thuri György kapitány vezette várpalotai huszárok életén keresztül. Iskolák számára is tartanak „élő történelemórákat” végvári vitézi öltözetben, fegyverzettel. A magyarok vitézségét külföldön is hirdetik, lóháton, vitézi viseletben bejárták már Európa számos országát. A lovasok Kalotaszegről érkeztek a fesztiválra. A Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai az évek során több helyen felléptek, és lovasbemutatókat tartottak, nomád játékokat és harcászati technikákat mutattak be, ahogyan tették ezt az idei Báthory Festen is.

Ágyúdörej. Az évszázados fegyverek most is megszólaltak • Fotó: Nánó Csaba

Máglyás, rockos búcsú

A kétnapos fesztiválról nem hiányozhatott a kürtőskalács, de a kézművesek is bemutatták portékáikat. Szombaton sötétedés után máglyák gyúltak a várudvaron. A Peregrinii és az Amor Flamis együttesek Báthory, a véreskezű grófnő címmel mutattak be egy lenyűgöző, fény- és hangeffektusokkal teletűzdelt érdekes előadást. Színház után koncert következett: a magyarországi AGE Zenekar szórakoztatta a jelenlevőket kiváló rockzenével.

A Báthory Fest vasárnap szentmisével és istentisztelettel folyatódott a római katolikus templomban, majd az ünneplők a hagyományhoz híven megkoszorúzták Báthory István szobrát.

A fesztivál ezúttal rendhagyó módon nem fejeződött be addig, amíg a keresztény csapatok nem mentették meg a töröktől a Báthoryak várát.

Az esemény szervezői a szi­lágysomlyói polgármesteri hivatal, a város Turisztikai és Információs központja és a Szilágy megyei Kulturális Központ voltak.

Nánó Csaba

2021. szeptember 23., 08:08

https://erdelyinaplo.ro/extra/egy-letunt-vilag-feltamasztasa-szilagysomlyon-n-a-6-bathory-festen-agyudorges-zaja-torte-meg-a-csendet

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: