//
most olvassa...
Politika

Van visszaút Nyugat-Európából Erdélybe: Szathmáry Zsolt, a St. Georgius Manager Club elnöke az egyre égetőbb munkaerőhiányról – Krónika

A munkaerőhiány miatt már egyre több kis- és közepes vállalkozó is külföldiek, többnyire távol-keletiek alkalmazására kényszerül – mondta a Krónikának Szathmáry Zsolt, a vállalkozókat és a gazdasági élet szempontjából fontos vezetőket tömörítő marosvásárhelyi St. Georgius Manager Club elnöke. Arról is beszélt ugyanakkor, ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a Nyugat-Európát megjárt erdélyi magyarok vállalkozói céllal térnek haza.

Szathmáry Zsolt maga is próbál külföldön dolgozókat hazacsábítani • Fotó: Haáz Vince

– Az elhúzódó járványhelyzet kellős közepén milyen állapotban vannak az erdélyi, székelyföldi kis- és közepes vállalatok?

– Ami az elmúlt másfél, közel két évre jellemző, az a bizonytalanság. Az üzleti életben természetesen mindig van egyfajta bizonytalanság, de az egy részben kiszámítható, a kockázatokat megsaccolható bizonytalanság. A mostani járványhelyzetben viszont még azt sem lehet tudni, mi lesz egy-két hét múlva. Ami a magyar vállalkozókat illeti, sajátosságként a nyelvi helyzet jelentkezik időnként. Ez lehet hátrány, de sok esetben előny is.

– Milyen szempontból lehet hátrány, illetve előny?

– A hátrány főleg a román nyelv tudásának hiánya a magyar ajkú munkaerő esetében. Előny, hogy nemcsak Erdélyben és Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében találhatnak magyar vállalkozókat, akikkel partnerségeket köthetnek.

– Egy vegyes nemzetiségű régióban működő erdélyi magyar vállalkozó törekszik arra, hogy inkább magyarokat alkalmazzon, vagy az ön által említett nyelvi hiányosságok miatt a román munkaerőt részesíti előnyben?

– Főleg a Székelyföldön fontos szempont, hogy beszéljék, de legalább értsék a magyar nyelvet. Az alkalmazásnál ugyanakkor nehezítő körülmény lehet a román nyelv ismerete, amely szintén lényeges. A jelenleg munkába álló magyar fiatalok közül magas azoknak az aránya, akik gyengén beszélnek románul.

– A munkaerő általános hiánya mennyire jelent problémát? Kis- és közepes vállalkozások esetében is gyakori a külföldi, mondjuk ázsiai alkalmazott?

– Határozottan igen a válaszom erre a kérdésre. Egyre nagyobb gondot jelent a helyi lakosok alkalmazása, és egyre többen kényszerülnek külföldi munkaerőre. Én a vállalkozók személyzeti ügyeivel foglalkozom tanácsadóként. Az utóbbi hónapban négy ügyfelem hívott fel azzal, hogy honnan tudnának munkaerőt szerezni.

Brassóban tevékenykedő építőipari vállalkozó ügyfeleim már nagyobb számban alkalmaznak távol-keleti munkásokat. Az utóbbi időben kisvállalkozók, főleg a vendéglátóiparban szolgáltatásokat nyújtó cégek körében is súlyos problémát jelent a személyzethiány.

Orvost könnyebb lesz találni, mint építőmunkást: több százezer munkavállalóra lenne szükség a tervezett beruházásokhoz

 

– A bérezés kérdése sem mellékes az alkalmazások esetében. Sok fiatal a jobb fizetésért, vagy annak reményében távozik Nyugat-Európába. Mennyire törekednek az itthoni vállalkozók a megfelelő szintű bérezésre? Nálunk köztudottan divatos a minimálbéres alkalmazás.

– Kétségtelenül létezik egy szintkülönbség a hazai és a nyugat-európai bérek között. De ha közép-európai szinten nézzük, a romániai – és főleg az erdélyi – bérek nem a legrosszabbak. Az a tapasztalat, hogy a bérezés valóban fontos dolog, de emellett még számos más szempont is van, ami befolyásolhatja a munkavállaló döntését. Sokat nyom a latban a munkahelyi kultúra, a hangulat. Ha valaki jól érzi magát a munkahelyén, olyan közösségben tud dolgozni, eredményes lenni, ahol megbecsülik őt, pozitív visszajelzéseket kap a cégvezetéstől, akkor nagyon meggondolja, hogy csak a nagyobb fizetésért érdemes-e továbbállni.

A járványt közvetlenül megelőző időszakban szinte tendenciává kezdett válni a külföldet megjárt fiatalok hazatérése. Egyfajta szakmai hobbim is, hogy hány fiatalt tudok évente visszacsalogatni Erdélybe. Azt látom, hogy ez a jelenség, amely régebben egyáltalán nem létezett, most kezd megjelenni.

Éves szinten sikerül tíz-tizenöt személyt hazahozni. Mindannyiuknak van valamilyen kis problémája, például nem bírja a távollétet, az itthoni barátok hiányát. De az is ok lehet például, hogy egy-egy vállalkozásötletet az adott nyugat-európai országban jelenleg sokkal nehezebben tudnak megvalósítani, mint Romániában.

Kivándorol a munkaerő, számos ágazatban ázsiai, afrikai dolgozókkal pótolják az űrt

 

– Nemrég zajlott Marosvásárhelyen a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciája. Mi a hozadéka egy ilyen találkozónak?

– Szeptemberben második alkalommal szerveztük meg a Kárpát-medencei magyar vállalkozók konferenciáját a CED Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. marosvásárhelyi irodájával közösen.

A hagyományteremtő konferenciasorozat célja az, hogy lehetőséget teremtsen a Kárpát-medencei vállalkozók közötti kapcsolatok létrehozására. Rájöttünk, hogy van egy nagy földrajzi terület, ahol vagy ugyanazt a nyelvet beszéljük, vagy pedig ugyanabban a kultúrában nőttünk fel.

Nincsenek eléggé kihasználva a vállalkozások, vállalkozók közös vonásai. Erre építve igyekszünk Marosvásárhelyt visszahelyezni a gazdasági élet egy kisebb központjába, s elérni azt, hogy különböző régiókból, országokból származó vállalkozók itt találkozzanak, üzleti kapcsolatokat hozzanak létre. Az első, 2020. februári konferencián – a résztvevők bevonásával készített felméréseink alapján – közel másfél millió eurós üzletek jöttek létre csak abból, hogy a vállalkozók találkoztak Marosvásárhelyen.

Pataky István

2021. október 12., 08:01 • utolsó módosítás: 2021. október 12., 11:07

https://kronikaonline.ro/gazdasag/van-visszaut-erdelybe-szathmary-zsolt-az-egyre-egetobb-munkaerohianyrol

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: