Lengyelország és Litvánia ismét megvédi Európát az iszlám inváziótól, a mai lengyelek és litvánok Jan Sobieski méltó utódjai. 1683. szeptember 12-én Jan Sobieski lengyel király és litván nagyfejedelem lengyel felmentő serege szinte az utolsó pillanatba mentette meg Bécset a hatalmas oszmán sereg két hónapos ostromától, s azáltal megmentette Európát az iszlám hódítástól.
Két hónap ostrom után a Bécset védő Habsburg birodalom csapatai, illetve a Német Birodalom más részeiről származó (főleg szász és bajor) seregek, nem egészen 50 000 katona már alig bírta fenntartani az olyan 150 000-es oszmán hadat. Kétségbeesett segítségért folyamodtak a Lengyel–Litván közös államhoz, Jan Sobieski király-nagyfejedelem pedig erőltetett menetelben indult a lengyel seregek élén, meg sem várva a litvániai haderőket. (A lengyel–litván államnak közös királya/nagyfejedelme, közös parlamentje, közös törvényei és közös pénzügyei voltak, de külön hadseregei). Bécs alá érkezve Sobieski rögtön harcba vetette a hosszú meneteléstől igen fáradt csapatait, kevesebb, mint 30 000 embert. Az oszmánok még így is olyan kétszeres emberfölényben voltak a keresztény csapatokkal szembe, a lengyelek beavatkozása azonban eldöntötte a csatát, korszakos vereséget mért a törökökre, akik visszavonulni kényszerültek, még mielőtt a csata végére megérkeztek a litván csapatok is.
Jan Sobieski huszonegyedik századi utódjai is ugyanolyan elszántan védik meg Európát – pontosabban annak német nyelvű magterületeit – a modernkori iszlám inváziótól. A belorusz–lengyel és a belorusz–litván határt ostromló migránsok ugyanis egytől egyig Németországot célozzák meg, annak nagyvonalú jóléti rendszeréhez szándékoznak hozzáférni, eszük ágában sincs Lengyelországban vagy Litvániában maradni. A két országot csupán átmeneti folyosónak tekintik, melyen keresztül átjuthatnak az áhított Németországba. Litvánia után Lengyelország is kerítést épít a belorusz határra, annak elkészüléséig pedig határőrei a fagyos időjárással és a belorusz hatóságok által kövekkel és könnygázzal felfegyverzett migránstámadásokkal dacolva éjjel-nappal bátran védik a határt.
Csupán azzal a különbséggel, hogy Sobieski kettős hazájától távol, Bécsben védte Európát, miközben mai utódjai az egykori közös állam kellős közepén, Grodno város közelében teszik ugyanazt. Hosszú évszázadokon keresztül a mai Belorusz Litvánia része volt, miközben Ukrajna Lengyelország keleti része. Grodno (belorusz nyelven Hrodna, litvánul Gardenas) hagyományosan a közös állam országgyűléseinek helyszíne volt, csupán Varsóban tartottak több országgyűlést, mint Grodnóban, a Báthori István lengyel király–litván nagyfejedelem által épített impozáns kastélyban. Közben a történelem viharai nyomán a lengyel–litván közös állam helyén manapság négy ország található, Grodno pedig Beloruszhoz került. A fehéroroszországi turisztikai kirándulásért személyenként több ezer eurót fizető muszlim migránsok azonban nem Grodno kastélyait látogatják meg, hanem a nyugatra mintegy 15 kilométerre lévő lengyel, vagy az északra olyan 40 kilométerre lévő litván határt ostromolják. Kevés sikerrel, a lengyelek és a litvánok állják a sarat. Sőt, az egykori közös nagy ország (Rzeczpospolita) harmadik utódállama, Ukrajna is jelezte, hogy ugyanolyan elszántan védi meg határait – akár éles lőszer bevetésével is –, ha a belorusz diktátor a fizikailag védetlen ukrán határra tereli a migránsokat.
A politikai határok változása mellett van azonban egy másik jelentős különbség is: Sobieski idején az Európa német nyelvű magterületein fekvő kisebb-nagyobb államok ugyanolyan elszántak voltak az iszlám invázió elleni védekezésben, mint a lengyelek. Sőt, eleinte önerőből harcoltak, s csak akkor fordultak segítségért, amikor jelentős emberi veszteségek után önmagukban erre már nem voltak képesek. Manapság viszont már nem hajlandók védekezni, éppen ellenkezőleg, tárt karokkal fogadjak be millió számra a hívatlan muszlim „vendégeket”. Ha Varsó nem állítaná meg őket az EU külső határán, Németország aligha tenné meg a német–lengyel határon.
Chirmiciu András
2021. november 22., 16:18
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.