Budapestre látogatott Emmanuel Macron francia államelnök, ahol Orbán Viktor kormányfővel, a magyar ellenzék vezetőivel és mindenekelőtt a V4-ek miniszterelnökeivel tárgyalt.
Macron kéttős politikai megfontolásból látogatott a magyar fővárosba. Személyesen szándékozott Orbán Viktorral találkozni, a jövő áprilisi államelnöki választáson ugyanis nem kevesebb, mint három jobboldali kihívóval szembesül. Eric Zemmour és Marine Le Pen nem sokkal korábban találkoztak Budapesten a magyar kormányfővel, Macron nyilván nem akart lemaradni mögöttük. A jövő évi választáson egyértelműen a jobboldali témák lesznek dominánsak, a magát centristaként meghatározó Macron a jobboldali beállítottságú potenciális szavazókat szándékszik megszólítani magyarországi látogatásával. Markánsan jobboldali politikájával Orbán Viktor ugyanis a hagyományos jobboldal nemzetközi kiemelkedő személyiségévé nőtte ki magát az utóbbi években, a következetes és hajthatatlan európai jobboldali politikus mintaképe sokak számára. Azért is folytat ellene médialincselést az európai baloldal. Orbán olyan vezető, aki külföldön is inspiráló lett. Macron ezen hangulatot próbálja meglovagolni, főleg, hogy baloldalról nincs jelentős kihívója, a balliberális szavazatokra eleve számíthat, a jobboldaliakért kell megküzdenie.
A személyes érdek mellett – vagy azzal összefonódva – Macron francia nemzeti megfontolásból is fontosnak tartotta a V4-k vezetőivel való egyeztetést. Párizsban ugyanis nem rajongnak az európai szuperállam létrehozásáért, amit az új berlini kormány erőltet, s amit Brüsszel lopakodó terjeszkedéssel valósít meg az országos hatáskörök kárára. Ezt nemcsak a V4-k, hanem a franciák sem nézik jó szemmel. Ráadásul a franciák nem hajlandók lemondani az atomenergiáról sem, amely az ország energiaellátásának több mint felét biztosítja. Brüsszel és különösképpen Berlin azonban annak felszámolását szorgalmazza az elszánt balos és zöld ideológiai gerilla-harcosok nyomására. A közös védelempolitika a franciák másik vesszőparipája, Párizsban szinte mindig is az USA-tól független, erős európai politikai és katonai hatalomról ábrándoznak, természetesen francia irányítás alatt. Macron már régóta szorgalmazza a közös EU-s hadsereg létrehozását, de eddig jóformán senki sem vette komolyan. Macron azonban úgy véli, hogy az utóbbi idők változásai – mindenekelőtt a Brexit és a berlini hatalomváltás – nyomán végre Franciaország válhat az EU első számú hatalmává, főleg, hogy január elsejétől Párizs veszi át az Unió soros féléves elnökségét. Párizsban sosem volt hiány nagyságra és dicsőségre (grandeur et gloire) vágyó politikusokból, noha az utóbbi évszázadban csupán Charles de Gaulle volt világszintű, nagy kaliberű politikus. Februárban EU–Afrika-csúcs lesz, a francia elnökség pedig az EU migránspolitikáját is meg akarná reformálni. Macron mindezekre keresett potenciális szövetségeseket budapesti látogatásán. A V4-k fontos, mondhatni megkerülhetetlen tényezők EU-s szinten, nélkülük nem lehet megreformálni az EU-t.
Marcon nagyon szeretne komoly előrelépést elérni, még ha csak egyes témákban is. A közös európai védelmi politika vagy a migráció kérdése például olyan tüskés témák, melyekben Párizs és a V4-k álláspontjai igen eltérőek, mondhatni szögesen ellentétesek. Szintén jelentős a nézeteltérés a jogállamiság értelmezése és a közös európai értékeket illetően, mindenekelőtt ideológiai okokból, noha Macron jóval mérsékeltebb, mint például a német vagy a skandináv politikusok. A zöld energiára való átállás, az európai szuperállam elutasításában, és a határozottabb uniós fellépés a világporondon szempontjából viszont Párizs szorosabb együttműködést építhet ki a V4-kel a budapesti találkozó nyomán. Nem hiába hangsúlyozta Macron és Orbán egyaránt, hogy az ideológiai riválisok partnerek lehetnek európaiként.
Chirmiciu András
2021. december 16., 17:00
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.