//
most olvassa...
Befektetések, Délvidék/Horvátország-Szerbia-Szlovénia, Egyházak, Emberi jogok, EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, felsőoktatás (általános), Felvidék/Szlovákia, Film/fotó, Gazdaság, Infrastruktúra, Irodalom, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Képzőművészet, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Külpolitika, Kettős állampolgárság/Magyarországi választások, Kormányzás, Magyar szervezetek, magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Média, Mezőgazdaság, Műemlékvédelem, Művelődés, Oktatás és tudomány, Parlament, Pártok, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség - RMDSZ, Színház, Zene/tánc

„A baloldalnak nincs mondanivalója a külhoniak számára” – Potápi Árpád támogatásokról, az RMDSZ-ről, kampányról – Krónika

A baloldalnak az fáj, hogy mi megadtuk a magyar állampolgárság lehetőségét a határon túli magyaroknak – jelentette ki a Krónikának Potápi Árpád János, aki szerint az anyaországi ellenzék megpróbálja összeugrasztani a határ egyik és másik oldalán élő magyarokat. A magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról is beszélt, hogy a járványhelyzet alatt is zajlottak az idei támogatási programok Erdélyben.

Potápi Árpád szerint a külhoni magyarok örülnek annak, hogy Magyarország az utóbbi bő tíz évben jelentősen fejlődött • Fotó: Haáz Vince

 

– 2021 a nemzeti újrakezdés éve volt a nemzetpolitikában, ennek keretében futottak a különböző programok. Milyen volt a támogatások, az együttműködés szempontjából az idei esztendő?

– Ezt az évet sajnos nem tudtuk elkülöníteni a 2020-as esztendőtől. Mindkét évre rányomta bélyegét a járvány, annak időszaki alakulása.

Ennek ellenére a nemzetpolitikai programjaink nem álltak le, és több nagy pályázatot is kiírtunk.

A Nemzeti Újrakezdés Program keretében az első felhívásunk a fejlesztésekre, felújításokra vonatkozott, a második a programok, rendezvények szervezésére. Emellett meghirdettük a testvértelepülési pályázatunkat is. Jól haladt tovább a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program, illetve azok a fejlesztések, amelyekben közvetett vagy közvetlen módon a nemzetpolitikai államtitkárság is szerepet játszott, így az iskolafejlesztések, egyetemi, egészségügyi, a történelmi egyházakhoz kapcsolódó beruházások. Ezek egyike sem szünetelt, talán még lendületesebben is zajlottak, mint eddig.

Itt jegyezném meg, hogy amikor teljes lezárás, kijárási tilalom volt éppen Magyarországon a járványhelyzet miatt, akkor is zajlottak a programok. Az online világ egyébként olykor még jobban összehozta az embereket, elsősorban a fiatalokat. Ahova pedig humanitárius segítség kellett a járvány kapcsán, azt a magyar kormány igyekezett megadni.

„A magyar kormány nyújtotta segítség megegyezik a külhoni magyarok akaratával” • Fotó: Haáz Vince

 

– A kisebb erdélyi magyar közösségek számára a legfontosabb, legszimbolikusabb támogatások a templomfelújítások, illetve az óvoda-, iskolaépítések, az oktatási intézmények felújításai. Mennyire van szerepe a nemzeti identitás erősítésében ezeknek a támogatásoknak?

– Az egyházi fejlesztések látványosak és szükségesek, hiszen az egyház a legtöbb helyen nemcsak egy szakrális feladatot lát el, hanem a magyar nemzeti eszme megtartását is segíti.

A szórványban nem is lehetne magyar megmaradásról beszélni az egyház jelenléte nélkül.

Az elmúlt száz évben az egyházaknak kiemelkedő szerepük van abban, hogy a magyarok ilyen létszámban megmaradtak a Kárpát-medencében. Ezért is bonyolítjuk nagyobb programjainkat a történelmi egyházakkal együttműködésben. Egy-egy felújított templomra a közösség minden tagja büszke, azok is, akik nem is vallásosak. Az átadáskor ott vannak egymás mellett a reformátusok, katolikusok, mert mindannyian a magukénak érzik a megszépült templomot.

Ugyanez mondható el a történelmi épületekről, iskolákról. Ezek mind teljesítik a kor elvárásait, a legmodernebb szinten készültek el. A nemzetpolitikának az elmúlt években kiemelt szerepe volt a gyerekek, fiatalok megszólítása. Ezt is jelképezi az óvodaépítési program.

Erdélyben összesen 103 óvoda építését kezdtük el, ezek egy részét már befejeztük, emellett 376-ot újítottunk fel.

Azt szeretnénk, hogy minden magyar gyerek tudjon magyar óvodába járni. Örömmel tapasztaljuk, hogy vegyes lakosságú vidékeken más nemzetiségűeket is beíratnak a magyar óvodába, mert azt látják, hogy szebb, korszerűbb, mint a többi, esetleg úgy gondolják, nem árt, ha a gyerekük egy másik nyelvvel, kultúrával gazdagodik.

• Fotó: Haáz Vince

 

– Hangsúlyos program volt idén a vállalkozói mentorprogram. Mi a célja ennek: üzletkötés, Kárpát-medencei magyar kapcsolattartás, vagy esetleg ösztönzés arra, hogy minél többen kezdjenek vállalkozásokba?

– Ezek mind célok. A 2010-es évek közepén fordult a nemzetpolitika a gazdaság felé. Meggyőződésünk – és a kutatásaink is igazolják –, hogy

a vállalkozók támogatása a magyar családokat segíti, hisz a vállalkozások által alkalmazott magyar emberek könnyebben tudnak így a szülőföldjükön boldogulni, gyereket vállalni, családot alapítani, jövőt teremteni. Nem beszélve arról, hogy a magyar tulajdont próbáljuk erősíteni, ami fontos nemzeti cél.

Ezért kezdtük a vállalkozásokat kisebb pályázatokkal támogatni. Aztán a pályázati rendszert, a gazdaságfejlesztési programokat átvette a Külgazdasági és Külügyminisztérium, s ma már több száz milliárd forint támogatásról beszélhetünk az egész Kárpát-medencére kivetítve. Ezek a forintok egyébként nem vesznek el a magyar költségvetés számára, mivel egy részük adóforintokként tér vissza oda, a Kárpát-medencei vállalkozások ugyanis olyan kapcsolatrendszerrel bírnak, amellyel egymást erősítik. Ezt a kapcsolati hálót próbáljuk mi is erősíteni.

A mentorprogram keretében a már régóta működő, tapasztalt vállalkozások, vállalkozók mentorálnak most induló vállalkozókat. Nyilván a mentoroknak is jó ez, hiszen ők a gazdasági hátterüket erősíthetik meg ezáltal, ráadásul jó ötletek is érkezhetnek a fiatalok részéről. Hozzáteszem, a mentorok semmilyen pénzt, juttatást nem kapnak.

• Fotó: Haáz Vince

 

– Egyes román politikusoknak, publicistáknak, de erdélyi magyar liberális értelmiségieknek is az egyik kedvenc vádjuk az RMDSZ irányába, hogy Orbán Viktor, a magyar kormány, a Fidesz követelményei szerint politizál. Kormánytagként hogyan jellemezné az RMDSZ-szel való együttműködést?

– Lassan nyolc éve vagyok államtitkár, ezalatt az idő alatt igyekeztem mindvégig pragmatikus maradni, holott nyilván mindenről szilárd ideológiai véleményem van. A különböző magyarlakta régiókban a magyar pártok nem ideológiai alapúak, amit el kell fogadni. Nincs arra mód, hogy egy külhoni magyar közösség különböző ideológiákra épülő pártrendszert el tudjon tartani.

Éppen ezért ezeknek a pártoknak néppárti, nemzeti jellegűeknek kell lenniük. Az ott élő embereknek elsősorban a magyar pártot kell látniuk bennük.

Nem tartottam soha jónak a pártstruktúra szétfejlődését a határon túli magyar közösségekben. Annak voltam és vagyok a híve, hogy mindenhol az összefogást kell megerősíteni. Erdély vonatkozásában azt mondhatjuk, hogy a tavalyi választások óta a romániai kormánystruktúrában az egyetlen biztos pont az RMDSZ, amely a két ország és a két nemzet között is közvetítő szerepet tölt be. Fontos pozíciókat szerzett a bukaresti kormányban. Akik ezt kifogásolják – hiszen ilyen hangok is vannak –, azok nincsenek tisztában a realitásokkal.

Ha az RMDSZ nem lenne kormányon, jóval kevesebb fejlesztés, beruházás valósulna meg Erdély-szerte, a Székelyföldön.

Sikerült romániai kormányzati szintre emelni olyan RMDSZ-programokat, mint az óvoda-, illetve bölcsődeépítés, vagy a családvédelmi intézkedések, amelyek Magyarországon évek óta működnek. Ennek kapcsán azt mondani, hogy a Fidesz diktál az RMDSZ-nek, teljesen abszurd. Amikor magyarországi támogatású külhoni fejlesztésekről beszélünk, elengedhetetlenül fontos a határon túli politikai intézményrendszer léte, annak erősítése. Hiszen a magyarlakta régiókban, a megyékben, településeken lévő önkormányzatokban megszerzett pozíciók révén lehet a nemzeti, közösségi érdeket képviselni. És ez országos szinten is így van.

• Fotó: Haáz Vince

 

– Míg a bukaresti politikum többnyire elfogadó, a közösségi oldalakon pedig a román hozzászólók többsége követendőnek tartja Magyarország támogatáspolitikáját, s hasonló hozzáállást sürget Románia vezetésétől a külföldön élő románokkal kapcsolatban, addig a magyar ellenzék hevesen támadja a határon túliak irányába megnyilvánuló kormányzati politikát. A jövő tavaszi választási kampány része lesz ez a kérdés?

– A baloldal célja soha nem a magyar nemzet megerősítése volt, ma sem az. Ők egészen más érdekeket, más urakat szolgálnak, akiknek az a célja, hogy a nemzetállamokat, a nemzeti identitást, a nemzeti szuverenitást meggyengítsék, előbb telepítenék be az országot afrikai migránsokkal, minthogy segítsék a külhoni magyarokat.

A baloldalnak az fáj, hogy mi megadtuk a magyar állampolgárság lehetőségét a határon túli magyaroknak.

Mindig előhúzzák a határon túli kártyát, miszerint azért nyer a Fidesz, mert a külhoniak támogatják. Miközben ez mindössze egy vagy két mandátumot befolyásol. A nemzetegyesítésben ugyanakkor nagy jelentősége van az állampolgárságnak, illetve a szavazásnak, hiszen a külhoniak is kifejezhetik politikai véleményüket. Azoknak a pártoknak, amelyek ezt nehezményezik, annak tudatában kellene politizálniuk, hogy a külhoni állampolgárok is szavaznak.

Azt kifogásolják, hogy mi a határon túli magyarlakta régiókban kampányolunk. Menjenek ők is, kampányoljanak. Csakhogy nincs külhoniaknak szóló mondanivalójuk. Megpróbálják összeugrasztani a határ egyik és másik oldalán élő magyarokat. Ez a kérdés jelenleg hangsúlyosabban van jelen a baloldali retorikában, aminek az oka, hogy radikálisan liberális erőké a főszerep, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció fogja össze a baloldalt. Abban bízom, hogy erre a hecckampányra a magyar közvélemény már nem vevő.

• Fotó: Haáz Vince

 

– A Bálványos Intézet nemrég közölt kutatásában egy kérdés azt firtatta, szükséges-e a magyar állampolgárság, hogy valaki „igaz magyar” legyen. Ezt a kérdést 2016-ban is feltették. Akkor a válaszadók mindössze 26 százaléka mondott igent, most viszont a megkérdezettek 52 százaléka. Megnőtt a magyar állampolgárság presztízse?

– Tovább emelkedett a külhoni magyar állampolgárok száma. Miután közülük sokan szavaztak is, s több mint kilencven százalékuk a Fideszre voksolt,

joggal érzik úgy, hogy Magyarország elért eredményei az ő eredményeik is. A mi segítségünk megegyezik az ő akaratukkal.

Örülnek annak, hogy Magyarország az utóbbi bő tíz évben jelentősen fejlődött. Amikor átjön valaki a határon, azt tapasztalja, hogy autópályán tud haladni akár Párizsig vagy Madridig. Büszke lehet magyarságára, mert érzékeli, hogy Magyarország gazdaságilag megerősödött.

– Ugyanez a kutatás megerősítette a négy évvel ezelőtti külhoni politikai preferenciákat, több mint kilencven százalék most is a Fideszre szavazna, Orbán Viktor a legnépszerűbb politikus körükben. Ugyanakkor csak 42 százalékuk venne részt a megmérettetésen. Mit üzen azoknak, akik egyelőre még nem döntöttek a voksolás mellett?

– A regisztráció jelentősége továbbra is fontos annak, aki eddig még nem vett részt magyarországi szavazáson, vagy esetleg megváltozott a lakcíme. Aki magyar állampolgár, élhet az egyik alapvető jogával, a választás lehetőségével, hogy bele tudjon szólni a nemzet sorsának alakításába. Ezek nagy szavaknak tűnnek, de mondok egyszerűbb indokot. Aki rászán egy félórát az életéből a voksolásra, annak a választás napján, vasárnap este jó eséllyel lesz mit megünnepelnie, megbonthat egy pezsgőt barátai körében. Jó érzés ugyanis egy győzelemhez hozzájárulni, annak részese lenni.

Pataky István

2021. december 22., 19:32 • utolsó módosítás: 2021. december 22., 20:54

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/bnincs-ellenzeki-mondanivalo-a-kulhoniaknakr-n-potapi-arpad-a-tamogatasokrol-az-rmdsz-rol-es-a-magyarorszagi-kampanyrol

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: