//
most olvassa...
felsőoktatás (általános), Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Művelődés, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Több mint magyar? – Maszol

„Én székely ember vagyok, apám, anyám székely, Székelyföldön születtem, de magyarnak vallom magam népszámláláskor és magyarnak tartom magam. Ezek regionális identitások. A népszámláláskor majd az fog megjelenni, hogy magyar. Ezért mindenkit arra kérünk, hogy a regionális identitását ápolja, vállalja, erősítse, de ezt nem a népszámláláskor kell demonstrálni” – válaszolta Kelemen Hunor arra a kérdésre, hogy a népszámlálási íveken miért nem szerepel a székely, mint bejelölhető nemzeti hovatartozás.

Amint nyilvánosságra került válasza, felrobbant a Facebook.

Hogy ez fölháborító, ez lázító, ez sumákolás, ez pofátlanság. A székely autonómia aláásása. A székelyek jogainak eltiprása stb., stb.

Holott csak arra tett sikeres próbálkozás, hogy kezdeményezéseiben elnyomják annak a kommunista kísérletnek a folytatását, amely igyekezett megosztani az erdélyi magyarságot székelyekre és magyarokra. A statisztikákban rögzített fele annyi székely és fele annyi magyar könnyebben megfosztható jogaitól, ráadásul demokratikusnak tűnő, népességi adatokkal alátámasztható törvényekkel.

A székelység önjelölt nethuszárjai látszólag jogos kérdésként vetik fel azt, ha a romák választhatnak tucatnyi alidentitás közül, az erdélyi magyarok miért nem. Csakhogy a roma társadalmat felületesen ismerők is tudják, más nyelven beszél a beás és más nyelven a medvetáncoltatók. Így nyelvi jogaikért nekik külön kell küzdeniük. Míg a magyarok és a székelyek közös célja a magyar nyelv elismertetése hivatalos regionális nyelvként.

Az ősi törvényt emlegetők nemes egyszerűséggel elsétálnak a tény mellett, hogy a székely nemzet rendi nemzet volt, nem alkotott külön etnikumot. Ami egyébként a rendiség korában nem is volt mérvadó. Attól is eltekintenek, hogy rendi kiváltságairól a székelység 1848-ban önként mondott le, betagolódva a születendő magyar polgári nemzetbe.

Erre hivatkozott a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor elutasította a magyarországi székelyek külön etnikumként való meghatározását. Leszögezte: „Az uralkodó történettudományi, régészeti, néprajzi és nyelvészeti álláspontok a székelyeket az etnokulturális értelemben vett modern magyar nemzet szerves részének tekintik, amelyet a vonatkozó szociológiai és kulturális antropológiai kutatások, esettanulmányok is megerősítenek.”

Ezt az álláspontot viszont azzal utasítják el a székelyeket a magyaroktól megkülönböztetni kívánók, hogy a Magyar és nem a Székely Tudományos Akadémia fogalmazta meg.

Ilyen érvek ellen vitatkozni nem érdemes.

A magyar-e a székely kérdésről – a népszámlálás kapcsán – pedig egyenesen káros.

Szélyes (helyesen: Széllyes – E-RS) Sándor írta le Székely Karácsony című versében: „a székely is magyar csak egy kicsivel több”. Ismerjük fel, fogadjuk el, hogy a népszámlálás egyik tétje az, hogy megmutathatja: itt élünk, ennyien vagyunk, életképes közösségként képesek megtervezni és elérni a jövőt.

Többek, mint egyes magyarországi magyarok, akik magyarul beszélő románoknak neveznek. És többek azoknál, akik belekergetnének e parttalan vitába, megpróbálnak eltántorítani attól a bizonyosságtól, hogy a székelyek valójában derék magyar emberek. Nem kevesebbek, de többek sem.

Kép forrása: romkat.ro

Ambrus Attila

2022. január 18., 14:58

https://maszol.ro/velemeny/Tobb-mint-magyar

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: