//
most olvassa...
felsőoktatás (általános), Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Művelődés, Oktatás és tudomány, Politika, Régiók/autonómia

Erdély népessége – Nyugati Jelen

Közel egymillióval csökkent a tágabb értelembe vett Erdély népessége a rendszerváltás utáni első két évtizedben. A 2011-es népszámlálás óta eltelt több mint egy évtized alatt a lakosság minden bizonnyal tovább csökkent, az idei évre tervezett népszámlálás ezt alighanem megerősíti. Évtizedek óta tartó tendenciáról van szó, amely cseppet sem változott az utóbbi időszakban, sőt, valószínűleg fokozódott, s a koronavírus-járvány még rátett egy lapáttal.

A rendszerváltás előtti években Erdély lakossága növekedett. Akkor is beleillett a tágabb tendenciába, hiszen nemcsak Románia, hanem szinte egész Európa népessége növekedett. 1966 és 1992 között Erdély lakossága 15%-kal nőtt, 2011-re viszont 12,1%-kal fogyott, a legutóbbi népszámlálásnál alig haladta meg az 1966-os szintet. Megyékre bontva a csökkenést, a következő táblázat mutatja az erdélyi népesség alakulását, vastag számokkal jelölve a maximumot:

Amint a táblázatból is kiderül, a tágabb értelemben vett Erdély valamennyi megyéjében csökken a lakosság a rendszerváltás óta, a kakukktojás Temes megye kivételével, ahol 2011-ben több lakost regisztráltak a népszámlálók, mint 2002-ben, noha az előző évtizedben ott is apadt a népesség. Ellenben Arad, Krassó-Szörény és Szeben megyékben a csökkenés már a rendszerváltás előtt indult be, lakosságuk már 1992-ben is kisebb volt, mint 1977-ben, ami az utóbbi két megye esetén mindenekelőtt a németek kivándorlására vezethető vissza.

Arad, Bihar, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény, Maros, Szatmár, Szeben és Szilágy megyék népessége már 2011-ben is alacsonyabb volt, mint 1966-ban. Akkor vezették be ugyanis a hírhedt abortusztilalmat, annak nyomán a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején (pontosabban 1967 és 1971 között) megugrott a születések száma („decreței”-nemzedék), de a természetes szaporulat további két évtizedig tartott. A szocialista rendszer második felében erőltetett népesedés demográfiai többlete jóformán már 2011-re eltűnt.

Minden valószínűséggel az idei népszámlálás további csökkenést mutat ki, a tágabb értelemben vett Erdély össznépessége 6,5 millió körüli szintre saccolható, vagy rosszabb esetben az alá is csökkenhet. Kolozs és Temes megyék talán kivételt képeznek, a dinamikusan fejlődő Kolozsvár és Temesvár esetén ugyanis jelentős a bevándorlás, ami ellensúlyozza némileg a természetes fogyást. Ellenben Krassó-Szörény és különösképpen Hunyad megyében a fogyatkozás jóval nagyobb méreteket ölt, ami a súlyos gazdasági helyzetre vezethető vissza, a nehézipar immár három évtizedes válsága nyomán egyre többen próbálnak máshol – részben külföldön – boldogulni.

Az elöregedés viszont általános, a lakosság átlagéletkora Erdélyben is növekszik, mint Európában mindenütt. Az egyik fővárosi hírportál által közölt adatok szerint az átlagéletkor minden megyében emelkedett az utóbbi évtizedben, a következők szerint.

Az átlagéletkor immár valamennyi megyében meghaladja a 40 évet, míg 2011-ben csupán a megyék felében. Szatmár (és Beszterce-Naszód) továbbra is a tágabb értelembe vett Erdély legfiatalabb megyéje, miközben Hunyad megtartotta elsőségét az elöregedés szempontjából.

Chirmiciu András

2022. január 10., 16:59

https://www.nyugatijelen.com/allaspont/erdely_nepessege.php

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: