//
most olvassa...
EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Kárpát-medence, Kárpátalja/Ukrajna, Külpolitika, Kormányzás, NATO/fegyveres ügyek, Politika

Hidegháború vagy háború hidegben? – Nyugati Jelen

Folytatódnak ugyan, de semmilyen konkrét előrelépésre sem vezetnek az Oroszország és USA, illetve NATO közötti diplomáciai tárgyalások. Washington és európai szövetségesei számára teljesen elfogadhatatlan a december 17-én megfogalmazott moszkvai ultimátum, a Kreml viszont nem enged a huszonegyből.

Moszkva lényegében azt követeli az USA-tól, hogy a NATO vonuljon ki Kelet-Európából, sőt, atomfegyvereit vonja vissza Nyugat-Európából is, Ukrajnát pedig hivatalosan, írásban adja át tálcán az oroszoknak. Amolyan új Jaltát – 1945 februárjában Roosevelt, Churchill és Sztálin befolyási övezetekre osztották fel Európát, s annak keleti része utóbbinak jutott.

Közben nagyban zajlik a fegyverkezés is. Oroszország nagyméretű hadi átcsoportosítást folytat, egész hadtesteket szállít át Szibériából az ukrán határra, február középső harmadában pedig hadigyakorlatot tart Beloruszban. Vagyis bekeríti Ukrajnát, északról, keletről és délről. Eddig több mint százezer katonát és jelentős haditechnikát irányított az ukrán határra, amely alapján a nyugatiak nagyméretű inváziót említenek, holott Putyin hadi mozgósítása valósággal eltörpül Sztálinéhoz képest. 1941. június 22-én a szovjet diktátor titokban 5,5 milliós haderőt mozgósított, melyből majdnem 3 millió közvetlenül a német és a román határra került, s amelyek ebből kifolyólag meg is semmisültek a háború kezdeti idején a Wehrmacht támadása nyomán.

Az orosz agresszivitás azonban nem csak Ukrajna határainál jelentkezik, Moszkva hétfőn jelentette be, hogy az egész Atlanti-óceánban tartott hadigyakorlat során az Ír-tenger nemzetközi vizeiben, vagyis Nagy-Britannia és Írország közötti vizekbe is bevonul flottájával. A balti flotta hadihajóiból pedig a Fekete-tengerbe küldött jó néhányat.

A nyugatiak sem állnak ölbe tett kézzel, az USA és Nagy-Britannia fegyverszállítmányokat küld Ukrajnának a potenciális orosz támadás kivédésére, brit hadihajókat pedig a Fekete-tengerre. Elővigyázatosságból a két nyugati atomhatalom evakuálja diplomáciai személyzetének jelentős részét Ukrajnából. Washington különféle támogatást nyújt Ukrajnának (információkat, kibernetikai támadások kivédése, hadi felszerelések stb.), katonákat azonban nem hajlandó bevetni. Az EU további anyagi segítséget nyújt, az orosz invázió esetén bevezetendő szankciók tekintetében azonban megosztott: Ausztria és Németország nem szakítaná meg a földgáz-együttműködést, ahogy a többiek szorgalmazzák, hiszen azzal gazdaságuk és lakosságuk is szenvedne, sőt, az EU többi tagországa is. Berlin kényesen kerüli a konfrontációt Moszkvával, nem hajlandó német fegyvereket küldeni Ukrajnának, s másoknak sem engedélyezi, hogy német gyártmányú fegyvereket küldjenek Kijevnek. Sőt, a német légteret is lezárta az Ukrajnába irányuló brit fegyverszállítmányok számára.

Mi lehet Putyin szándéka? Lerohanja-e Ukrajnát vagy sem? S ha lerohanja, mikor teszi, és meddig megy? Kína állítólag arra kérte a Kreml urát, hogy a február 4. és 20. között Bejingben rendezendő téli olimpia idején ne indítson hadműveletet, hadd figyeljen a világ Kínára. Ha mégis támad, mi lenne a célpontja? Meg elégedne Ukrajna dél-keleti részével, vagyis a szárazföldi híddal a Krím-félszigetig vagy tovább menne a Duna torkolatáig, a román határig, s útközben megszereznék Odesszát és elvágnák Ukrajnát a Fekete-tengertől? Netán a kelet-ukrajnai Harkiv (oroszul Harkov) és Dnipro (oroszul Dnyepropetrovszk) városokat is elfoglalná?  Mindkét milliós lakosságú nagyváros kiemelkedő jelentőségű hadipari központ, előbbiben katonai repülőgépeket, radarokat, helikoptereket, tankokat és hasonlókat gyártanak, utóbbi pedig az atomtöltésű interkontinentális rakéták első számú központja volt a szovjet időkben. Vagy ha már lúd, legyen kövér alapon Kijevet és az egész országot is elfoglalná – Putyin ugyanis tudja, hogy ugyanúgy szankciókra számíthat, ha csak tenyérnyi ukrán területeket foglal el, vagy az egész országot.

A másik nagy ismeretlen maga Ukrajna, pontosabban az, hogy mennyire képes és hajlandó ellenállni az orosz hadseregnek. Az ország keleti és déli részeinek orosz nyelvű lakossága testvérnemzetnek tekinti az oroszokat, nem túl valószínű, hogy fegyvert ragadna ellenük. Moszkva hosszú keze rá is segítene, beépített emberei alighanem ott vannak az ukrán hadseregben is. Legalábbis 2014-ben a Krímben ez történt, a félszigeten állomásozó jelentős ukrán hadtestek nem álltak ellen a sokkal kisebb méretű bevonuló orosz kontingensnek, sőt, számos tiszt egyszerűen átállt az oroszokhoz. Nem kizárt, hogy ez megismétlődhet, ha nem is a teljes ukrán hadsereggel, de annak jelentős részével. Közép- és Nyugat-Ukrajna – beleértve Kijev fővárost – már keményebb dió lenne, az ottani lakosság nagymértékben elszántan oroszellenes, fegyverrel is megvédené hazáját, akár fagypont alatti hidegben is.

Chirmiciu András

2022. január 24., 16:38

https://www.nyugatijelen.com/allaspont/hideghaboru_vagy_haboru_hidegben.php

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: