//
most olvassa...
Bérek/munkaügy, felsőoktatás (általános), Gazdaság, Közösségi/kisebbségi jogok, Közoktatás, Kormányzás, Magyar szervezetek, magyar-magyar, Magyar-román, Magyarokról, Művelődés, Oktatás és tudomány, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia

Tévhitek – Szabadság

Semmi új a nap alatt. Bő tíz évvel ezelőtt is a népszámlálást megelőzően kemény viták folytak arról, hogy a székelyek magyaroknak vallják-e magukat. Talán akkor keményebbek voltak a véleményütköztetések, egy illúzióval azonban azóta sem sikerült leszámolnia a romániai magyar közéletnek, ugyanis egyesek továbbra is hamisan azt állítják: a székelyek autonómiája függ majd attól, hogy a román népszámlálási lajstromokban hányan vallották magukat székelynek. Sajnos ez téves megközelítés.

Érthető, hogy a székelyek büszkék sajátos kultúrájukra. Valóban számos értéket hoztak létre, és a magyar kultúrában sajátos helyet foglal el a székely népi kultúra, nyelvjárás és gondolkodásmód. Nem szabad kinevetni azt, aki ragaszkodik a lokális identitásához, támogatni kell azt, aki az uniformizálódó világ ellenére nem akar beletörődni a regionális és lokális sajátosságok, önazonosságok eltörlésébe. Csakhogy a székelyeknek ebben az esetben azt kell megérteniük, hogy ha csak a lokális érdekeket és értékeket látják, akkor megfosztják magukat attól, hogy szélesebb kitekintéssel mérlegeljék a népszámlálás tétjét, és a helyi partikularitás túlértékelésének lehetséges kedvezőtlen következményeit.

A romániai magyarságot számtalanszor megkísérelték megosztani a történelem során. A csángókat nagymértékben sikerült már leválasztani a magyar nemzet testéről, jó lenne megelőzni, hogy a székelyek esetében is hasonló történjen. Természetesen, a csángók és a székelyek helyzete között hatalmas különbség van, ezért ez a hasonlat is sántít, de ha véletlenül eszébe jut majd egy román pártnak, csoportosulásnak, netalán az államnak, hogy egy egyszerű törvénymódosítással a székelyek leválaszthatók a magyarokról, akkor ezt könnyen megtehetik, hiszen ha sok székely székelynek és nem magyarnak vallja magát a népszámláláson, akkor a lehetőség eleve adott lesz. A törvények mifelénk rendkívül rugalmasak, gumicsontként csűrhetők-csavarhatók, így nem nehéz kitalálni, hogy valaki kezdeményezheti a székelyek külön nemzetiségként való elismerését. Sajnos magyarok is tettek erre már javaslatot… Ezt a románok akár egy tollvonással elérhetik, így a magyarok száma nagyot zuhanhat, ami lehetetlenné teszi a nyelvi és kisebbségi jogok gyakorlását. A székely nemzetiség annyira abszurd lenne, mintha az oltyánok nem románnak, hanem oltyán nemzetiségűnek vallanák magukat.

Lett székely zászló, van székely himnusz, de a székelyek is magyarul beszélnek és magyarul éreznek. Azt hiszem, most is elenyésző lesz azok száma, akik elhiszik, hogy a regionális identitásuk vállalásával hozzájárulhatnak a székely autonómia ügyének előmozdításához. Ezt csak olyan amatőr hordószónokok állíthatják, akik talán idegen hatalmaknak dolgoznak vagy egyszerűen annyira belegabalyodtak a lokális identitásuk szövevényeibe, hogy képtelenek látni a fától az erdőt. Mint ahogy 2011-es népszámlálás után sem a székely identitás megvallásától függött a székely autonómia sikere, úgy a 2022-es cenzus után sem ezen fog múlni. Jó lenne már leszámolni ezzel a tévhittel, ami azért még mindig sokakat megtéveszthet.

A székely autonómia elsősorban a Hargita, Kovászna és Maros egyében élők anyagi lehetőségeitől függ, attól, hogy mennyire jól élnek és mennyire érzik jól magukat szülőföldjükön. Látványos haladást nem a zászlók kitűzésével, himnuszénekléssel és népszámlálóbiztosok előtti „bátor kiállással” lehet elérni. A jelképek használatának is megvan a maga helye és ideje, de ezek nem fognak segíteni az életszínvonal javításában. Az ehhez vezető út sokkal göröngyösebb és nehezebben járható.

Ki kell mondani, hogy a székelyek akkor fognak jobban élni, ha minél iskolázottabbak lesznek, minél jobban megtanulnak románul is, minél több vállalkozást indítanak, képesek lesznek beilleszkedni a hazai gazdasági vérkeringésbe, hiszen nyelvi és kulturális elszigeteltséggel csak korlátozzák a saját piaci lehetőségeiket. Beszűkítik az életterüket, kis piacon dolgoznak, és nyilván alacsony jövedelemért. Meg kell találni a zártság és a nyitottság közötti egyensúlyt. Szükség van tőkére, de a tőke csak akkor fog Székelyföldre menni, ha talál képzett munkaerőt. Tőke nélkül pedig nem lesznek magasabb fizetések. A nyitásnak is megvannak a veszélyei, de sajnos sok fiatal túl szűknek érzi az otthoni mozgásteret és elvágyódik pezsgőbb gazdasági élettel rendelkező országokba, régiókba. Ez jól mutatja, hogy a zártságnak is megvan az ára. A tévhitek népszerűsítése pedig végképp nem fog segíteni a székely identitás megerősítésében.

Borbély Tamás

2022. február 1., 19:14

http://szabadsag.ro/-/tevhitek

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: