Románok, magyarok és más nemzetiségű lakosok is éljenezve fogadták a 103 évvel ezelőtt, 1919. április 20-án Nagyváradra bevonuló román hadsereget – jelentette ki Nicolae Ciucă miniszterelnök szerdán a partiumi városban.
• Fotó: Gov.ro
A román bevonulás 103. évfordulója alkalmából tartott nagyszabású ünnepségen a román kormányfő beszédében úgy fogalmazott, hogy a román katonák valójában felszabadították a várost a „bolsevik uralom alól”, számolt be tudósításában az Agerpres.
„Most 103 éve, április 20-án, húsvét ünnepén a román seregek bevonultak Nagyváradra az őket váró románok, magyarok és más nemzetiségek éljenzése közepette, hogy megvédjék a lakosságot és felszabadítsák a zsarnokság alól”
– idézte a kormányfőt az állami hírügynökség.
• Fotó: Gov.ro
Nicolae Ciucă beszédében úgy fogalmazott, hogy a város a Román Királyság „védelme” alá került, és a hatalomátvétel „békésen” történt anélkül, hogy leváltották volna a korábbi magyar adminisztráció tisztviselőit.
„A szabadság, demokrácia és béke jegyében a multietnikus és multikulturális Nagyvárad sorsát Romániára bízta és jelenleg az ország egyik legvirágzóbb városa. Kihasználom az alkalmat, hogy ezt megköszönjem az utóbbi évek elöljáróinak”
– mondta beszédében Ciucă. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy a hadsereg és az adminisztráció jelképesen találkozik Nagyváradon, hogy megemlékezzen a 103 évvel ezelőtt történtekről, amikor „a civil és a katonai hatalom minden hovatartozástól függetlenül összefogott a közjó érdekében”.
Ciucă az adott kor neves személyiségeiről is megemlékezett, Aurel Lazăr, Coriolan Pop, Iustin Ardelean, Roman Ciorogariu és Traian Moşoiu mellett magyar részről Rimler Károly polgármestert és Jánossy Gyula főkapitányt említve.
A román miniszterelnök azon reményének is hangot adott, hogy a nagyváradi fiatalok ismerik a történelem ezen fejezetét és tisztelettel gondolnak elődeikre. A kormányfő szerdán munkalátogatáson vett részt Bihar megyében, ahol az új nagyváradi sportcsarnok felavatásán is részt vett, illetve a megye más településeire is ellátogatott.
Kíséretében a bihari miniszterek mellett – Marcel Boloș és Cseke Attila – Lucian Bode belügyi és Adrian Cheșnoiu mezőgazdasági tárcavezető is részt vett.
• Fotó: Gov.ro
A Szent László téren, Ferdinánd király szobra előtt tartott beszédét mintegy százan hallgatták. A hivatalos ünnepség után a kormányfő kezet fogott és szóba elegyedett a térre kiérkezett váradiakkal, írta az Ebihoreanul.
Az RMDSZ Ciucă váradi kijelentéséről: „ma már mindegy, ki örvendett és ki nem” a román hadsereg bevonulásának
Egyébként az Erdélyi Krónika korabeli sajtóbeszámolók alapján Nagyvárad elfoglalásáról azt írja, hogy a román hadsereg április 20-án délelőtt vonult be a városba. „A bevonulás után a város közvetlen román katonai irányítás alá került, Ștefan Holban tábornok vezetésével, aki másnap bejelentette, hogy a város immár Nagyromániához tartozik. Aznap kiadták első intézkedéseiket, amelyek a fegyverek begyűjtésére vonatkoztak. Kijárási és gyülekezési tilalmat léptettek életbe, és bevezették a cenzúrát”.
A történelmi portál összegzése szerint 1919. április 24-én a városba érkezett dr. Aurel Lazăr, a nagyszebeni Erdélyi Kormányzó Tanács teljhatalmú megbízottja, aki bejelentette, hogy jövetele célja a román impérium berendezése.
„Intézkedésének következtében a város és a megye tisztviselőinek – a munkahelyük elvesztésével megfenyítve – esküt kellett tenni a román királyságra” – írta a 103 évvel ezelőtt történtekről a portál.
A történészek által írt és szerkesztett online kiadvány szerint „április 29-én Lazăr hirdetményben hozta a lakosság tudomására, hogy Nagyváradon és az egész megyében életbe lépett a román uralom. Pár nap múlva pedig kijelentette, hogy „az antanttól biztos tudomása van arról, hogy Nagyvárad és Bihar megye Romániához fog tartozni. Ezzel együtt, a 95%-ban magyarok lakta városban bevezették a románt hivatali nyelvként.”
2022. április 20., 16:21 • utolsó módosítás: 2022. április 21., 13:54
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.