//
most olvassa...
Energia, EU, Európai Bizottság, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpát-medencei körkép, Kárpátalja/Ukrajna, Külpolitika, Kormányzás, Magyarokról, Moldova Köztársaság, NATO/fegyveres ügyek, Politika

Moldova, ukrán üllő és orosz kalapács között – Főtér/Libertatea

Kijev kifejezetten barátságtalan gesztusokat tesz Chișinău felé, és túl sokat követel tőle – miközben Moszkva fenyegetéseivel és saját közvéleményének egy részével is szembe kell néznie a moldovai kormányzatnak. Miért veszélyes ez a helyzet?

Ukrán menekültek érkeznek Moldovába (forrás: IGPF – moldovai határőrség)
A Főtér RoMánia rovatában a romániai román nyelvű média olyan véleményanyagait szemlézzük, amelyek vagy az itteni magyar közösséggel, a román-magyar kapcsolatokkal foglalkoznak, vagy a nyilvánosságot, a közbeszédet foglalkoztató forró témákat taglalnak.

 

Váratlanul kemény pengeváltást láthattunk az elmúlt napokban Ukrajna és a Moldovai Köztársaság között, ennek oka pedig az, hogy a kijevi vezetésnek túlzott elvárásai vannak Chișinău irányában, amelyeket ez utóbbi nem tud teljesíteni, és nem is lenne szerencsés teljesítenie – erre hívja fel a figyelmet a Libertateán megjelent véleménycikkében a Csernovicból Romániába emigrált újságíró, Marin Gherman (akinek korábban már szemléztük egy, az ukrajnai kisebbségek háború utáni kilátásait boncolgató írását).

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes

azzal vádolta meg a Moldovai Köztársaságot, hogy egyszerre igyekszik megfelelni Kijevnek és Moszkvának – mire Chișinău azt válaszolta, hogy ők mindent megtesznek azért, hogy segítsék Ukrajnát és az ukrán menekülteket.

A kormányfőhelyettes asszony kifakadása nem elszigetelt eset: a Volodimir Zelenszkij elnök irányvonala által meghatározott ukrán közvéleményben és a politikai, katonai, gazdasági életben egyre nő az elégedetlenség Moldovával szemben.

Verescsukot korábban az is felbosszantotta, hogy a Moldovai Köztársaság Ukrajnával egyidőben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, szerinte Moldova kéretlen utánfutóként, „vagonként” csimpaszkodott rá az ukrán mozdonyra, hogy vigye be őt is az EU-ba. Kijev ugyanis nem szeretné, ha a tagfelvételi kérelmét csomagban kezelnék a Moldováéval, hiszen úgy érzik, ők a vérükkel fizettek az európai integrációért, nem úgy, mint mások, akik nem merik nyíltan összerúgni a port Oroszországgal.

Ugyanakkor Verescsuk egy interjúban meghívta Maia Sandu moldovai elnököt Ukrajnába, hogy a saját szemével bizonyosodjon meg róla:

az oroszokkal szemben keményebben kell fellépni, mert Moldovát is az ukránok, „a megerőszakolt ukrán nők” védik.

Chișinău válasza sem késlekedett: az elnöki hivatal azzal vágott vissza, hogy Moldova „úgy segít, ahogyan tud”, az ukrajnai menekültek tömegeinek befogadásával. A közlemény azt is leszögezi, hogy a Moldovai Köztársaság a kezdetektől egyértelműen elítélte Oroszország agresszióját Ukrajna ellen, emberiségellenes bűntettnek minősítették a bucsai vérengzést, és támogatják a nemzetközi szankciókat is.

A különböző moldovai illetékesek megerősítették: Moldova humanitárius értelemben az ukránok mellett áll, de katonai segítséget ne tőlük várjanak, hanem azoktól az országoktól, amelyek ezt megengedhetik maguknak.

Az ukrán bírálatok azért is tűnnek rosszízűnek, mert Moldova derekasan kivette a részét a menekültek befogadásából:

az ENSZ menekültügyi főbiztosságának adatai szerint 426 ezer menekült lépte át az ukrán–moldovai határt eddig, ami közel százezerrel több annál, ahány menekültet Szlovákia fogadott be – egy olyan ország, amelynek a GDP-je ötször nagyobb a Moldováénál.

Verescsuk nyilatkozatai tökéletesen illeszkednek abba a stratégiába, amit a Zelenszkij-adminisztráció követ: minél többet kérni maguk számára, és minél durvább szankciókat Oroszországgal szemben – és bírálni mindenkit, aki ezeket a követeléseket vonakodik teljesíteni. Ismeretes, hogy az ukrán elnök keményen nekiment már Németországnak, Magyarországnak és egy sor nyugati politikusnak amiatt, mert „nem állnak eléggé Ukrajna mellett ezekben a nehéz pillanatokban”.

Ezt a stílust azonban átvette kormányzatának több más tagja is (például az említett Verescsuk), akik viszont nem rendelkeznek az elnök karizmájával, tekintélyével és politikai intelligenciájával.

A Zelenszkij-elv dióhéjban a következő: követeljünk minél többet, hátha így megkapjuk a szükséges minimumot – és ez végeredményben logikus és érthető stratégia. Ám ha folyamatosan ujjal mutogatsz, ahelyett, hogy megköszönnéd a segítséget, annak kellemetlen következményei lehetnek.

Az ukrán sajtóban elmarasztalták Moldovát azért is, mert nem volt hajlandó odaadni hat darab MiG-29-es repülőgépét Ukrajnának, illetve gyanakvóan tekintettek arra is, hogy a Moldovai Köztársaság nem szerepelt a „barátságtalan országok” Moszkva által összeállított feketelistáján.

Úgy látszik, Kijev képtelen megérteni, hogy a chișinău-i hatóságok üllő és kalapács közé kerültek – fogalmaz a szerző. Chișinău számára még csak nem is az jelenti a legfőbb veszélyt, hogy megromlik a viszonya Oroszországgal, hanem az, hogy elveszíti az ellenőrzést saját társadalma fölött, amely jóval megosztottabb, mint az ukrán társadalom.

Az elszegényedés, a gázszolgáltatás leállítása és más orosz nyomásgyakorló módszerek

akár azt is eredményezhetik, hogy egy Putyin-párti kormány kerülhet hatalomra Moldovában

– amilyet már láttunk korábban. Ukrajnában az oroszellenes narratívák nyolc éve részei a közbeszédnek. Az orosz televíziós csatornákat, közösségi platformokat blokkolták, az oroszbarát pártokat és szervezeteket betiltották, a szovjet ünnepeket ukrán nemzeti ünnepekre cserélték, gőzerővel zajlott az ország „kommunizmustalanítása”.

Moldovában ez nem így van: az ottani emberek hozzáférnek az Ukrajnában betiltott médiához, a lakosság egy része pedig ragaszkodik az egykori kommunista vagy orosz szimbólumokhoz – nemrég például nagy felháborodást váltott ki, hogy az orosz megszállás jelképeként betiltották a Szent György-szalagot.

Felmérés: a moldovaiak egyharmada „felszabadítónak” tartja Putyint

Marin Gherman helyzetértékelését alátámasztja egy friss felmérés is. Az IMAS közvélemény-kutatása alapján a moldovaiak 52 százaléka gondolja azt, hogy Oroszország lerohanta Ukrajnát, 33 százalék szerint Putyin „felszabadítja”, illetve „nácitlanítja” a szomszédos országot. Hasonlóképpen, csak 41 százaléka tartja felelősnek Oroszországot a háborúért, 43 százalék viszont a NATO-t, a Nyugatot, illetve Zelenszkij ukrán elnököt hibáztatja. A megkérdezettek 55 százaléka szerint az orosz és az ukrán ugyanaz a nemzet. A felmérés szerint az emberek 41 százaléka visszasírja a Szovjetuniót. Moldovában a két legnépszerűbb külföldi államfő Vlagyimir Putyin orosz, illetve Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök – a legnépszerűtlenebb pedig Volodimir Zelenszkij ukrán államelnök.

 

Ha ilyen körülmények között a moldovai vezetés nyíltan Putyin- és Oroszország-ellenes szólamokat hangoztatna, az a nyugatbarát kormány népszerűségvesztését és az oroszpárti ellenzék megerősödését okozhatná. Vagyis amit Kijev kér, az nemcsak teljesíthetetlen, hanem pont az eredeti szándékkal ellentétes hatást érhet el: az ukránok egy csendes és óvatos, de megbízható szövetséges helyett egy kifejezetten ellenséges államot „nyerhetnek” vele.

Mindeközben az oroszok fenyegetőznek

Moldova, úgy tűnik, két tűz közé került: Ukrajna követelőzései mellett Oroszország fenyegetőzéseivel is szembe kell néznie. Moszkva ugyanis „súlyos következményekkel” fenyegette meg Chișinău-t, amiatt, hogy elfogadták azt a törvénytervezetet, amely betiltaná a „Z” és a „V” betűt, illetve a Szent György-szalagot mint az orosz megszállás szimbólumait – számol be a Deutsche Welle romániai kiadása.

Maia Sandu köztársasági elnök szavaira, miszerint ezeknek a szimbólumoknak „a történelem szemétdombján a helyük”, Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő így reagált:

„Biztosíthatom, hogy aki megengedi magának, hogy így beszéljen olyan szimbólumokról, amelyekért emberek az életüket áldozták mások élete érdekében, az maga fog a történelem szemétdombjára kerülni.”

Ezek után durva diplomáciai adok-kapok bontakozott ki a két ország hivatalosságai között, nagykövet-berendelésekkel, felszólításokkal és nem is annyira burkolt zsarolással. Egy moszkvai politikus szerint a moldovai elnök

„legyen óvatosabb, amikor Oroszországról és a szimbólumairól beszél, főként egy olyan helyzetben, amikor Chișinău-nak nincs amivel fizetnie az orosz gázért”.

Moldovai illetékesek szerint az ország – miután Ukrajnával együtt lecsatlakozott az orosz villamosenergia-hálózatról – felkészült arra az eshetőségre is, ha a Gazprom úgy döntene, május elseje után beszünteti a gázszállítást.

2022. április 22., 19:29

Moldova, ukrán üllő és orosz kalapács között

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: