//
most olvassa...
Befektetések, Energia, EU, Európai Bizottság, Európai Parlament, Gazdaság, Kárpát-medence, Kárpátalja/Ukrajna, Közösségi/kisebbségi jogok, Külpolitika, Kormányzás, NATO/fegyveres ügyek, Pénzügyek, Politika, Régiók/autonómia

Vereség vereség hátán? – Bukaresti Rádió

Az ukrán háború kiéleződésével és az esélyeknek az ukránok javára való eltolódásával párhuzamosan Nyugaton mind hevesebb viták zajlanak az ukránok megsegítésének szükségességéről. Főként az Európai Parlament amerikaiak által erőteljesen befolyásolt balliberális politikusai követelnek bőségesebb pénzügyi, katonai, gazdasági támogatást Ukrajnának.

Putyint főként gazdasági szankciókkal próbálják térdre kényszeríteni. A józanabb közgazdászok túlnyomó többsége azonban világosan látja, hogy a szankciók Oroszország tekintetében nem lehetnek igazán hatékonyak. Oroszország készült a háborúra, hatalmas pénzügyi tartalékokat halmozott fel. Főként aranyban. Így aztán máris sikerült meghiúsítania a rubel elértéktelenítésére tett nyugati kísérleteket. A rubelt mögé aranyfedezetet rendelt, s ekként az orosz valutát a világ talán legstabilabb pénznemévé változtatta. Arról nem is beszélve, hogy Putyin közgazdászai az orosz kereskedelmet is Kína, India, valamint Ázsia, Afrika, Dél-Amerika egyéb államai felé irányítják át. Az orosz gáztól való függetlenedés sem volna Oroszországon akkora érvágás, mint amekkorának az ideológusok elgondolják, hiszen már csak Kína és India is képes lenne arra, hogy a teljes európai olaj meg gázexportot átvállalja. Már épülnek a vezetékek, s még csak nem is az oroszoknak kell megépíteniük őket, a vevőknek is érdekükben áll, hogy minél gyorsabban elkészüljenek.

Európa pedig a maga szankcióival az immár bevett szólásnak megfelelően „önmagát lövi lábon”. Kiderült ugyanis, hogy az amerikaiak által diadalmasan felajánlott palagáz, nem csak megérkezni nem tud idejében, de ha idejutna sem tudná teljes egészében fedezni az európai igényeket. Arról nem is beszélve, hogy hatalmasan megemelné az árakat. Ami használna ugyan Amerikának, Európát azonban földre terítené.Az persze kétségtelen, hogy a megugrott árak és az ezzel járó energiaínség, megtehetné azt, amit környezetvédők semmi eszközzel nem tudtak volna elérni, drasztikus takarékosságra kényszerítené a fogyasztókat. Élek a gyanúperrel, hogy az utóbbi években alaposan megzöldült nyugati politikusok erre is spekulálnak. Ennyi erővel azonban kénszermunkatáborokat is lehetne létesíteni. Azoknak a lakói fogyasztanak a legkevesebbet, ráadásul még dolgozgatnak is ezt-azt…

Persze, ha lenne, amit, mert a takarékosság önmagában is a gazdaság nagymérvű visszaesésével járna. Nem csak a gyárak lennének kénytelenek leállni, de a kereskedelem is és a szolgáltatóipar is válságba kerülne. Az államnak munkanélküliek millióit kéne átvállalnia, miközben az adóbevételek drasztikusan visszaesnének.

A helyzetnek kezdetben Amerika, később mindinkább Kína lehetne a haszonélvezője. Utóbbi Oroszországot saját gazdaságától tenné függővé, s ezzel tovább növelhetné világgazdasági előnyét. Kína eleddig még nem kezdeményezett háborút, igaz újabban maga is rohamtempóban fegyverkezik. Amerikának komoly praxisa van ebben, de azt, amit az oroszok most megtapasztaltak, maga is többször tapasztalhatta már. Támadni szerfelett kockázatos dolog. Védekezni jóval könnyebb. Minden támadó háborút előbb-utóbb az agresszorok veszítenek el. S ezt, ha máskor nem, most Oroszország példáján Kína is megtanulhatta. Hogy az atomháború kockázatáról ne is szóljunk…

Amerikát a dollárnak a világkereskedelemből való kiszorulása is érzékenyen érintené. Annál is inkább, mert az Európában kibontakozó gazdasági válság már önmagában is a dollárban folyó kereskedelem visszaesését „eredményezné”.

Az, hogy Putyin elpuskázta az ukrajnai háborút, nyilvánvaló. Nem is szabadott volna belevágnia. Más kérdés, hogy nagyrészt maguk az amerikaiak kényszerítették bele az esztelen kalandba. Egyetlen szavuk nem volt az ukrajnai orosz kisebbség jogainak csorbítása ellen.

De vajon a Nyugat a szankcióháborúval nem ugyanolyan meggondolatlanságra készül, mint amilyet Oroszország elkövetett?

Egy világgazdasági válság – márpedig annak jelei mind nyilvánvalóbbak – több kárt okozhatna, mint amennyit az oroszok esztelen rombolásai Ukrajnának okozhattak. Az a tény, hogy a mai világnak nem sikerült az ukrán háborút megelőznie, világosan arra utal, hogy az amerikaiak sem gondolják végig mit cselekszenek. Az ukrán háborúban még a demokrácia magasabbrendűsége mutatkozott meg.

Az épp kibontakozó gazdasági válságban a nyugati demokrácia, a szabad véleményformálás válsága, az ideológiai terror következményei okozhatnak tragédiát.

De ezt mintha épp azok nem akarnák észrevenni, akik a demokrácia nevében szónokolnak.

Bíró Béla

2022. április 25., 10:02

https://www.bukarestiradio.ro/2022/04/25/vereseg-vereseg-hatan/

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: