//
most olvassa...
Politika

Folyamatosan magyar revizionizmussal riogat a bukaresti sajtó – ehír

Az ukránok és szlovákok magyarellenes üzengetéseit követően Romániában is napi téma a magyar revizionizmussal való riogatás. Jelenleg a „magyarveszélyre‟ szakosodott lapok keltik a feszültséget ebben az amúgy is nyugtalan légkörben. Különös az oroszok kelet-európai hadműveleteinek megindulása, valamint Orbán Viktorék újbóli kétharmados választási győzelme után felpörgött hangulatkeltés hatalmasodott el a román médiában és terjedt át részlegesen a nemzetállami politikára, kimondottan Magyarország ellen folytatott román információs hadviselésként. A kolozsvári Szabadság a mértékadónak mondott bukaresti Adevărul napilap két összeállítását szemlézte a tegnap.

Biztonságszakértői magyarázat a Romániát fenyegető veszélyekről – írja május 4-ei, szerdai cikkének címében az Adevărul, majd még feltűnőbb címmel folytatja: Egy lehetséges magyar revizionizmus hatásai Erdélyben. A Remus Florescu által jegyzett interjú már a felvezetőjében olyan feltételezésekkel indít, miszerint Romániának fel kell fegyverkeznie magát az Ukrajnában zajló háború miatt, valamint az ebből fakadó, az ország területi integritására leselkedő veszélyekre való tekintettel, ideértve a magyar revizionizmus jelentette kockázatokat is, amely Magyarországnak a NATO-ból való kilépésével járna. A cikkíró Iulia Joja biztonságpolitikai szakértőt („expert in securitate”) kérdezte, aki állítólag Washingtonban két egyetemen, valamint az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai intézeténél oktat valakiket európai tanulmányok és biztonság témában. A titokzatos múltú és hátterű, alig huszonéves leányzó emellett egy úgynevezett Európa Határa Kezdeményezés programban is részt vesz, amely – szintén Washington égisze alatt – a Fekete-tenger térségének biztonságával foglalkozik. Nos, ez a Joja úgy véli, annak érdekében, hogy az ország a háborús helyzetből fakadó minden lehetséges forgatókönyvre felkészüljön, Romániának kérnie kellene a NATO-csapatok lényeges kibővítését az ország területén, valamint egy fekete-tengeri flottát is, továbbá módosítania kellene az önkéntesek katonai besorozásának jogszabályát.

A katonai segítség persze nem jár ki Romániának magától, fejtegette a továbbiakban, azt az országnak nyilvánosan, akár nyomásgyakorlással kellene kérnie, és el is kellene magyaráznia a közvéleménynek, ez miért fontos: egyrészt Románia az egyik legjelentősebb támogatója Ukrajnának, amellyel az egyik legnagyobb közös határral is rendelkezik az uniós országok közül, tehát minden oka megvan a nagyobb támogatásnak a NATO részéről. Joja az önkéntes katonai szolgálatot szabályozó törvényt is módosítaná, hogy a jelentkezést és a felvételt könnyebbé tegyék, lévén, hogy a kötelező katonai szolgálatot – a többi szomszédos országhoz, valamint NATO-tagországhoz hasonlóan – nálunk is megszüntették. Iulia Joja kifejtette: geopolitikai szempontból Románia határánál bonyolult helyzet alakul majd ki, függetlenül attól, hogy az ukrán–orosz háború milyen eredménnyel fejeződne be. Romániának alaposan át kellene gondolnia, milyen formában készül fel saját területének megvédésére. Szerinte ezt a témát szélesebb nyilvánossággal kellene megvitatni. Romániának nyíltabban színt kellene vallania az Ukrajnának nyújtott támogatási elképzeléseiről, látva, hogyan vélekednek például a katonai segítségnyújtásról a csehek, szlovákok, lengyelek. Az országban állomásozó NATO-csapatok számát szimbolikusnak nevezte, a szakértő szerint jóval nagyobb létszámú katonai jelenlét lenne szükséges, mégpedig állandó jelleggel, ami segítene megelőzni az oroszok támadását az ország ellen. (Eszerint Washingtonban úgy látják, hogy Oroszország fontolgatja Románia lerohanását…) Sőt, fekete-tengeri flottára is szükség lenne, ezt az elképzelését Románia még 2016-ban felvetette, de „sajnos nem hozakodott elő vele ismét, a legutóbbi találkozókon‟ – fejtette ki az ifjú hölgy. Annak idején Bulgária megvétózta a javaslatot, az elképzelés viszont ma még indokoltabb, hiszen az orosz fenyegetettség jóval nagyobb. Iulia Joja magyarázata szerint február 24-étől már nem érvényes a NATO és Oroszország közötti egyezmény, amelynek értelmében az itt állomásozó csapatok létszámát megállapították. A „szakértő” úgy véli, indokolt lenne egyrészt az itt állomásozó csapatok létszámának növelése (hiszen a katonák száma jelenleg pár százra, legtöbb ezerre tehető), másrészt a jelenlétük állandósítása a NATO részéről. Joja legkevesebb tízezer idegen katona jelenlétét tartaná szükségesnek Romániában.

A riporter arra is rákérdezett, fel kell-e készülnie az országnak arra, hogy Magyarország revizionista követeléseket támaszt Erdéllyel szemben. Iulia Joja azt állította, hogy ezt a kérdést ő is többször feltette az évek során a magyarországiaknak, hiszen nem múltbeli problémáról van szó. A válasz erre mindig az volt, hogy ezek a „revizionista elképzelések” csak propagandajellegűek, és fel sem merül a gondolata, hogy gyakorlatban is kivitelezzék. Ebből kiindulva, logikusan szóba sem jöhetne a katonai szövetség Oroszország és Magyarország között, Magyarország ugyanis egyedül képtelen lenne bármilyen területi követelés elindítására. Az Oroszországgal való szövetkezés ugyanakkor Magyarország NATO-ból való kilépését feltételezné – fejtette ki az „expert”. Szerinte ilyen forgatókönyv kevésbé lehetséges, ellenben a revizionizmus komoly veszélyt jelent, még ha csak retorikai szinten van is jelen Magyarországon. Úgy vélte, Magyarország ezt a retorikát Ukrajnával szemben is felhasználta, „mivel ott is vannak területi követelései”. (Ez a meredek hazugság egyértelműen minősíti az amerikai/román szakértő szavahihetőségét.) „Láthatjuk Magyarország negatív szerepét az orosz–ukrán konfliktusban. Magyarország megtagadta, hogy fegyveres segítséget engedjen át az országán Ukrajnába, ellene van számos segélyezési intézkedésnek Ukrajnával szemben, és elutasít egyes szankciókat Oroszországgal szemben. Románia és Szlovákia esetében kisebb a kockázat, mivel mindkettő NATO-tagország, ennek ellenére fennáll a revizionizmus veszélye Magyarország részéről, amelynek negatív politikai és retorikai következményei vannak. Kétlem ugyanakkor, hogy a katonai forgatókönyv reális fenyegetettséget jelentene” – vélte a kis Iulia.

A legutóbb megjelent hétvégi mellékletében az Adevărul négyoldalas összeállítást közöl az „Európában újjászülető revizionista szenvedélyekről”. A szerző, Vlad Terteleac ezzel a felvezetővel igyekszik megragadni az olvasók figyelmét: „A revizionizmus rémképe kísért Európában. Az orosz revizionizmus katonai eszközökkel való területi terjeszkedésben öltött testet, Európa másik két revizionista gócpontja, Magyarország és Bosznia esetében a helyzet árnyaltabb, még akkor is, ha a tét hasonlóan nagy.” A vizuálisabb olvasók számára néhány infografika és fotó is segít abban, hogy vegyék a lapot: egy piros-fehér-zöld és egy fehérkék- piros ököl zúzza szét a jelenlegi világrendet (vagy mit), az oldal aljában pedig az első világháborúból származó archív felvétel, amely a határok átrajzolásával foglalatoskodó tiszteket ábrázol.

Ami pedig Magyarország és Orbán Viktor „revizionistagyanús” magatartását illeti, azt a nemzetközi sajtó által is előszeretettel hangoztatott „Putyin-barátságra‟ vezeti vissza. A szerző segítségére van a szlovák parlament elnökének a nyilatkozata, aki szerint Magyarország arra készül, hogy Szlovákiából területeket hasítson ki Putyin elnök segítségével, és emlékeztet, hogy Romániában meggyökerezett az a hiedelem, hogy a magyarok el akarják csatolni Erdélyt. Azt a cikkíró már nem teszi hozzá, hogy Boris Kollárról, a jobboldali-populista Sme Rodina (Család Vagyunk) elnökéről van szó. Azt se tartja fontosnak kiemelni, hogy Kollárt mind konzervatív, mind liberális oldalról alaposan helyre tették azóta országában. Aki viszont nem elégszik meg a szájba rágott üzenettel, és veszi a fáradságot, hogy elolvassa az összeállítást, csalódnia kell. A szerző hosszan értekezik a revizionizmus fogalmáról általában, amelynek végén aztán megállapítja: jóllehet az európai béke talán soha nem volt annyira veszélyben az elmúlt évtizedekben, mint most, remélhetőleg mégsem kell attól félni, ahogy kialakul egy olyan több országból álló szövetség, amely a jelenlegi közép- és kelet-európai status quót megkérdőjelezné.

A hangadó különben az ukrán miniszterelnök-helyettes, Irina Verescsuk volt, aki a Magyarországon keresztül való fegyverszállítás megtagadását az olcsó orosz gázvásárlással és/ vagy Kárpátalja „bekebelezésével” kapcsolatos budapesti ambíciókra vezette vissza. Az Adevărul cikkírója szerint „a Magyarországgal kapcsolatos vádak részben megalapozottak, amikor az Orbán-kormány által képviselt történelmi revizionizmusról van szó, illetve Budapest befolyásáról a környező országok magyarok lakta régióiban, ezek az ilyen zavaros időkben akár félelmet is kelthetnek” – írja. A hangulatkeltő cikk szerzője végül arra a racionális következtetésre jut: kizárt, hogy két NATO-tagország között területi vita alakuljon ki.

Érdemes megjegyezni, hogy a cikkíró Vlad Terteleac a mai „Stefan Gheorghiu pártakadémián” is oktat (Școala Națională de Studii Politice și Administrative – SNSPA), jelezve, hogy kik és miket oktatnak a román közigazgatás jövendőbeli kádereinek. „Dolgozata” amúgy merő felszínes spekuláció, innen-onnan összeollózott kényszerképzetek gyűjteménye.)

Ugyanez a Terteleac szólaltatja meg a lapban Radu Carp professzort is, a Bukaresti Egyetem politikatudományi karának oktatóját, akit arról kérdez: következetes magyar revizionista politikáról vagy inkább „hazai használatra” készült revizionista retorikáról van szó Magyarország esetében. Válaszában Carp úgy fogalmaz: nem hiszi, hogy Magyarország Erdélyt vagy a Felvidéket el akarná csatolni, a cél inkább befolyásának növelése ezeken a területeken. „Ez nem a két világháború közötti revizionizmus, amely azonnali megoldást követelt, hanem hosszú távú gazdasági befolyásra való törekvés.”

2022. május 6.

Folyamatosan magyar revizionizmussal riogat a bukaresti sajtó

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: