//
most olvassa...
Politika

EMSZ-es nekiveselkedés: nulláról kezdi az egyesülési folyamatot a bíróságon az EMNP és az MPP – Krónika

Elölről kezdik az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt fúzióját, az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzését célzó, a román igazságszolgáltatás által első körben megakadályozott eljárást a két alakulat vezetői, akik abban bíznak, hogy a 2024-ben rendezendő választásokra sikerül lezárni a folyamatot.

Csomortányi István és Mezei János az igazságszolgáltatás által gördített akadályok ellenére is kitart a fúzió mellett • Fotó: Rostás Szabolcs

 

A pártegyesülés folytatásáról Csomortányi István, az EMNP, valamint Mezei János, az MPP vezetője számolt be pénteki kolozsvári sajtótájékoztatóján. Alapfokon a bukaresti törvényszék tavaly szeptemberben utasította el az EMNP és az MPP fúziójával létrejövő EMSZ bejegyzését, az ítéletet decemberben a táblabíróság jogerőre emelte. Kiderült: miközben a törvényszék a szervezet nevében szereplő magyar jelzőbe kötött bele, az ítélőtábla formai okokra hivatkozva utasította el a pártegyesülést: a bukaresti bírák szerint nem volt rendben, hogy az EMSZ képviselői nem az EMNP és az MPP fúziójáról 2020 januárjában született közgyűlési határozat megszületése után közvetlenül,

hanem csak az önkormányzati választásokat követően terjesztették be hivatalosan pártbejegyzési kérelmüket.

„Ez mondvacsinált kifogás, meggyőződésünk, hogy mindenképpen talált volna indokot a román bíróság a fúzió elutasítására” – állapította meg a pénteki sajtótájékoztatón Csomortányi István. Hozzátette, a késleltetést a fúziós határozat is rögzítette, és éppen annak a kockázatát próbálták kizárni, hogy az egyesülés bejegyzésének esetleges késése ne akadályozza a két párt választási részvételét. A nagyváradi politikus ismertetése szerint az EMNP és az MPP júliusban Csíkszeredában rendezendő együttes küldöttgyűlésén fognak ismét dönteni a két alakulat egyesüléséről. A két társelnök közölte, az alakulatokban továbbra is nagy támogatottságnak örvend a fúzió ügye, az MPP és az EMNP elnöksége például a napokban egyhangú döntést hozott az egyesülési törekvés folytatásáról.

Mezei János szerint az alakulatok semmiképpen sem adják fel a fúziót, és hozzászoktak ahhoz, hogy a bíróság „bojkottálja, megakasztja” a magyar közösség részéről érkező kezdeményezéseket. „Ezúton is üzenjük, hogy szilárd az elhatározásunk, addig kérjük az EMSZ bejegyzését, amíg valósággá nem válik. Ragaszkodunk a 2000-es évek elején megteremtett választás szabadságához, amihez az erdélyi magyar embereknek joguk van” – szögezte le az MPP elnöke, hozzátéve: még ha jó is a két párt közötti együttműködés, nem látják értelmét annak, hogy külön-külön politizáljanak.

Lapunk kérdésére az EMSZ társelnökei elmondták, a táblabíróság indoklása nyomán nem áll fenn a veszélye, hogy az EMSZ színeiben a 2020-as helyhatósági választáson mandátumot szerzett tisztségviselők elveszítsék mandátumukat, mert a politikai szövetség – amelyet éppen azért jegyeztettek be, hogy közösen indulhassanak a megmérettetésen – jogilag törvényesen működik, ez ellen nem emelt kifogást a bíróság. Az új párt egyébként ugyancsak az Erdélyi Magyar Szövetség nevét fogja viselni, ám a logón módosítani kívánnak.

A Krónika arra is kíváncsi volt, milyennek tartják az EMSZ vezetői az RMDSZ-hez fűződő viszonyukat.

Kiderült, hogy az alakulatok nemigen működnek együtt azóta, hogy a 2020-as parlamenti választásokon az RMDSZ-szel történt megegyezés alapján két képviselőt – Kulcsár-Terza Józsefet és Zakariás Zoltánt – bejuttattak a tulipános jelöltlistán a bukaresti képviselőházba, még párbeszéd sincs. Csomortányi István szerint noha az RMDSZ kormányon van, az EMSZ ellenzékben érzi magát, mivel a Kelemen Hunor vezette alakulat nem kívánja igénybe venni a néppárt szakértőit, ötleteit. A politikus hasznosnak tartaná, ha a következőkben valamilyen megállapodást lehetne kötni az RMDSZ-szel, tekintettel a 2024-es választási évre, amikor helyhatósági, parlamenti, európai parlamenti és államfőválasztást is rendeznek Romániában.

Szintén kérdésre válaszolva Mezei János közölte: beigazolódott, amit az MPP korábban hangoztatott, miszerint Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere összeférhetetlen személyiség, akivel nem lehet vele együttműködni. „Ez már korábban felsejlett az MPP-ben, ezért zártuk ki sorainkból, ezért mondtuk a 2020-as választáson, hogy nem szabad bizalmat szavazni neki. Örülünk, hogy kimaradtunk ebből akkor, ezért most nem a mi sarunk, hogy korrigáljuk a polgármester körül kialakult helyzetet” – jelentette ki Mezei, arra utalva, hogy Gálfi mögül sorra mondanak le a munkatársai, a Szabad Emberek Pártja (POL) pedig, amelynek színeiben két éve második mandátumát szerezte, nemrég lemondásra szólította. Gálfi Árpádot különben 2016-ban az MPP és az EMNP közös jelöltjeként választották meg a székely anyaváros elöljárójának, de 2019-ben megromlott a viszonya az MPP-vel, és a párt kizárta a soraiból.

Fellebbez az EMNP és az MPP a fúziójukat elutasító bírósági határozat ellen

 

Az EMSZ társelnökei kolozsvári sajtótájékoztatójukon elítélték a romániai jégkorong-válogatott székelyföldi tagjait a székely himnusz eléneklése miatt ért támadásokat. Szerintük nyilvánvaló magyarellenes provokáció áll a himnuszbotrány hátterében, amellyel ugyanakkor román politikusok megpróbálják elterelni a közvélemény figyelmét az ország és a társadalom valós problémáiról, a meredek inflációról, az általános drágulásról, az államadósság emelkedéséről.

Rostás Szabolcs

2022. május 13., 13:03 • utolsó módosítás: 2022. május 13., 14:02

(Ezt a cikket a Krónikáról másolták: https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/nullarol-kezdi-az-egyesulesi-folyamatot-a-birosagon-az-emnp-es-az-mpp)

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: