//
most olvassa...
Politika

Tusványos: a háborúban az igazság hal meg – Székelyhon/+

Az orosz-ukrán háború hatásairól és lehetséges kimeneteléről Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bakk Miklós, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, Csoma Botond RMDSZ-es képviselőházi frakcióvezető és Jerzy Snopek, a korábbi budapesti lengyel nagykövet indított párbeszédet Tusványos első napján. Az előadást John O’Sullivan, a budapesti Danube Institute elnöke moderálta.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

Az Európai Unió nyilvánvalóan elszenvedi az energiaárak emelkedését, a háború hatására emelkedett a nemzetközi diplomácia káosza, ezáltal a magyar-lengyel kapcsolat is szakítópróbának van kitéve – emelte ki az előadás kezdetén Németh Zsolt, aki a médiáról, a szankciókról és a fegyveres támogatásról is beszélt.

A külügyi bizottság elnöke elsősorban a média dezinformatív magatartására tért ki, kiemelve, hogy

Lengyelországban a magyar politikai döntéshozatalt sokkal árnyaltabban mutatja be a média.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

Két hírt is kiemelt, amit a média tévesen sugárzott: Orbán Viktor politikai ellenségként tekint Zelenszkijre, valamit, hogy a bucsai mészárlásra való magyar reakció az volt, hogy nem akarják kivizsgáltatni az atrocitásokat, holott egyik sem volt valós információ.

Magyarországon és Lengyelországban szabad a média – nyugattal ellentétben –, ne feledjük a kölni szilveszteri esetet, amiről egy hétig hallgatott a nyugati média

– emelte ki Németh Zsolt. Szerinte ha nem találjuk meg a megfelelő módszert ennek mérséklésére, a politikai mozgásteret nagymértékben tudja és fogja befolyásolni a média. A szankciók kérdésében kijelentette:

a magyar álláspont az, hogy lehetőleg ne ártsunk magunknak a szankciók által, hiszen azok hosszútávon hatnak, a háború viszont azonnal.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

„Csak akkor tudunk erős hangot hallatni, ha az országok egyetértenek és meg tudnak maradni az erősségükben. Közép-Európát nem temetheti maga alá a háború” – jelentette ki a külügyi bizottság elnöke.

Bakk Miklós egyetemi oktató az európai fejlődés történelmi vonatkozásairól és a XX. század hatásairól beszélt. Elmondása szerint a történelem ismétli önmagát, ez az ismétlődés nem mechanikus, nekünk a változatosságban kell felismernünk az állandóságot.

Közép-Kelet-Európa peremhelyzetben van, egyrészt Eurázsia, másrészt a globális liberális világ keleti pereme. Mit tehetnek ebben a peremhelyzetben a kelet-közép-európai országok?

– tette fel a kérdést az oktató. Kérdésére vonatkozóan az a válasz körvonalazódott számára, hogy Európa egy rejtett föderatív átszervezés irányába mutat, ám ez az átszervezés nem lehetséges a politikai és kisebbségi szimmetria fenntartásával. Brüsszelben van a centrális építő indulat ennek érdekében, Európa viszont nem rendelkezik nemzetileg és politikailag is egységes démosszal. Állítása szerint

Közép-Kelet-Európa külön is meg tudná jeleníteni a kulturális hivatását.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

„Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban két elterjedt narratíva látott világot, a nemzetpolitikai és a geopolitikai” – mutatott rá Csoma Botond, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselőházi frakcióvezetője. Meglátása szerint nyilvánvaló, hogy Oroszország a háború agresszora – alátámasztásként kiemelte a korábbi grúz és krími terjeszkedéseket.

A geopolitikai narratíva szerint Ukrajnát a NATO-hoz való csatlakozási szándék miatt támadta meg Oroszország – ám ez a feltevés többszöri áttekintés során is tévesnek bizonyult. A NATO tagságnak ugyanis alapfeltétele, hogy nem csatlakozhat a szövetséghez olyan ország amelyik csökkenti a kollektív biztonságot

– részletezte a frakcióvezető.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

Közép-Kelet-Európának megvannak a maga forrásai identitásának megtartásában és a jelenlegi helyzet megváltoztatásban – folytatta a párbeszédet Jerzy Snopek korábbi budapesti lengyel nagykövet. Meglátása szerint az egykori visegrádi találkozó feltámasztása fontos tényező a közép-kelet-európai országok tevékenységében, hiszen az együttműködésben itt tehetnek nyomatékos tanúbizonyságot a régió országai. Hangsúlyozta: a keresztény kultúrát és hagyományt meg kell őrizni, védeni kell az európai kulturális önazonosságot.

A háborúban az igazság hal meg, a globális média korában az igazság nagy veszélyben van

– zárta gondolatait Jerzy Snopek.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

A beszélgetés utolsó szegmenseként a moderátor, John O’Sullivan vitatandó kérdéskört indított el: ha az Amerikai Egyesült Államok kivonulna Európából, Oroszország nem maradna „otthon”? Azért terjeszkedik a NATO, mert Oroszország nem hagy fel a neoimperialista magatartásával? Illetve, van-e esély arra, hogy ez megváltozik?

Sok függ attól, hogy mi történik a putyini hatalom után, illetve annak környezetében – mondta válaszul Bakk Miklós, aki szerint

meg kell próbálni egy racionális párbeszédet fenntartani a nagyhatalommal, nem kellene azt a sarokba szorítani.

A volt nagykövet már vonakodóbban válaszolt, szerinte azt, hogy orosz hatás miatt Lengyelország 120 évig letörlődött az európai színről, nem lehet elfelejteni.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

Németh Zsolt a lengyel döntés teljes körű létjogosultságát támogatta, szerinte az a nagy kérdés, hogy „lehet-e a kutyából szalonna.” Az előadást Németh azzal zárta, hogy az európai országok célja közös, a problémában a diverzifikáció a magyar válasz, hiszen

nem azt kell elérni, hogy a nagyhatalom ne tudjon a szankciók hatása miatt nyersanyagot exportálni, hanem hogy megszűnjön Oroszország monopol helyzete.

FOTÓ: PINTI ATTILA

 

Pál Emil

2022. július 20., 16:55 2022. július 21., 02:42

https://szekelyhon.ro/aktualis/tusvanyos-a-haboruban-az-igazsag-hal-meg

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: