A honosítási folyamat számadatairól, folyamatáról, a magyar állampolgársággal járó előnyökről és a felmerülő problémás helyzetekről beszélgetett Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke, Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök és Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztője szerdán délután Tusványoson.
FOTÓ: LÁSZLÓ ILDIKÓ
Mára már több mint 550 ezer erdélyi magyar igényelte a magyar állampolgárságot, míg világszerte 1,1 millióan adták be kérésüket az állampolgárság megszerzésére – mondta el Sándor Krisztina, az Edélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke Tusványoson szerda délután, a Kós Károly-sátorban. Beszámolója alapján
már tizenkét éve állandóan zajlik a honosítási folyamat, valamint az anyakönyveztetés, amely a születések, házasságkötések és elhalálozások regisztrálását illeti, és továbbra sem fejeződik be.
Mára már az életünk része a honosítás – fogalmazott az EMNT ügyvezető elnöke.
FOTÓ: LÁSZLÓ ILDIKÓ
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke rámutatott, hogy a felmérések szerint
az erdélyi magyarok 25 százaléka még mindig nem igényelte, de szeretne kettős állampolgárságot.
Az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács jelenleg is közös erővel dolgozik azon, hogy mindenki, aki jogosult rá, megkapja a magyar állampolgárságot – hangzott el a beszélgetésen.
A könnyített honosítási folyamat kezdeti időszakban állampolgárságot igénylők motivációja több esetben érzelmi indíttatású volt, de sokan a külföldi munkavállalás miatt adták be irataikat az illetékes irodák egyikébe.
Azok közül pedig, akik máig nem éltek a lehetőséggel, sokaknak a szükséges dokumentumok megszerzése lehet gond, illetve akadnak elvi kifogásokra hivatkozók is
– fejtette ki Sándor Krisztina. Kiemelte, van, aki attól fél, hogy nem kaphatja meg a román állam által biztosított nyugdíját, ha kettős állampolgár lesz, de mint hangsúlyozta, ez tévhit. A magyar állampolgárság ugyanis több előnnyel és támogatással jár:
babakötvény, anyasági támogatás, elektronikus személyazonossági igazolvány, amivel a schengeni övezetben lehet utazni, valamint útlevél, amelynek egyértelmű előnye van a román okmánnyal szemeben.
FOTÓ: LÁSZLÓ ILDIKÓ
Levélszavazatok és ellenérzések
A levélszavazatok kapcsán Tamás Sándor elmondta, a román állam részéről intézményes szinten nem merült fel ellenállás, és a román posta is rendben célba juttatta ezeket. Ezt megerősítette az EMNT ügyvezető elnöke is, aki szerint
2018-hoz képest, amikor sok szavazat a kisebb községek postahivatalaiban rekedt, idén – saját infrastruktúrájának megfelelően – jól teljesített a szolgáltató és a szavazatok időben megérkeztek az anyaországba.
Egy határon túlról érkező levélszavazat körülbelül egyharmadot ér az anyaországival szemben, hiszen a külhoni magyarok csak az országos listára tudnak szavazni, míg az önkormányzati listára csak az állandó lakhellyel rendelkezők adhatják le szavazataikat – magyarázta Tamás Sándor.
Rostás Szabolcs, a Krónika főszerkesztőjének felvetése szerint egyesek a szavazatok értékét, valamint az üzemanyagárakból fakadó megkülönböztetést is diszkriminációnak tartják, amire a megyei tanácselnök a nemzetpolitikai kérdések fontosságának kiemelésével válaszolt. „Nekünk azok a fontos kérdések, amelyek létkérdések. (…) A babakötvények, az anyasági támogatás, az oktatási és nevelési támogatás kérdése Budapesten, a magyar parlamentben apróbb költségvetési tételek.
Viszont itt, nálunk, különösen interetnikus környezetben, a szórványvidéken rendkívül fontos, mert kimutatható, hogy egyre többen igényelték, és többen járnak magyar óvodába és iskolába olyanok, akik egyébként egyik évről a másikra feloldódtak volna a nagy román tengerben
– fejtette ki a tanácselnök.
FOTÓ: LÁSZLÓ ILDIKÓ
A háború hatására megnövekedett az igénylések száma
Sándor Krisztina rámutatott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése után megugrott a magyar állampolgárságot igénylők száma, többen a biztonság érdekében tették le kéréseiket.
Akik eddig távolságtartóak, vagy elutasítóak voltak, a háború kirobbanása óta kétszer is meggondolták a magyar állampolgárság igénylését
– fogalmazott.
Kiemelte, hogy interetnikus környezetben, a Partiumban és a Bánságban is nagyon sokan térnek be vegyes családokból olyanok, akik bizonyítottan magyar felmenőkkel rendelkeznek, és felnőttképzésen sajátítják, vagy mélyítik el a magyar nyelvet, hogy megszerezhessék az állampolgárságot. Elmondása szerint akad, aki az útlevél – de nem csak – miatt nyújtják be kéréseiket.
A beszélgetés végén a meghívottak kifejtették, hogy továbbra is dolgozni fognak a magyar állampolgársági igénylések feldolgozásán, hiszen ahogy a megyei tanács elnöke fogalmazott: „nem csak érzelmi kérdés magyar állampolgárnak lenni.”
László Ildikó
2022. július 20., 21:01 2022. július 21., 10:29
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.