A kisebbségei jogok „megvédéséről”, minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítéséről értekezett Klaus Iohannis államfő és Nicolae Ciucă miniszterelnök egy szász rendezvényen, az erdélyi németek három évtizeddel ezelőtti kiárusításáért azonban egyikük sem követte meg a mára vészesen megfogyatkozott közösséget.
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis egyformán a román állam kisebbségek iránti „toleranciáját” dicsérte • Fotó: Gov.ro
Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik – jelentette ki Klaus Iohannis államfő vasárnap a Szászkeresztúron (Criţ) zajló Haferland (Zabföld) kulturális fesztiválon. Nicolae Ciucă a rendezvényen azt mondta, Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában. „A 2022-es év Romániájában értékelik és támogatják a nemzeti kisebbségek kultúráját és hagyományait, a társadalom elismeri ezek értékét. Egy modern és demokratikus társadalomban a kultúrák közötti párbeszéd magától értetődő, és a jólét forrásává válik. Románia továbbra is megvédi kisebbségei jogait és érdekeit, és egy minél befogadóbb és toleránsabb társadalom kiépítésére törekszik” – fogalmazott az államelnök a Brassó megyei település kulturális rendezvénysorozatán.
Látva, hogy az Ukrajában zajló háború miként pusztítja el a kulturális intézményeket és az ukrán történelmi műemlékeket is, Románia még jobban megbecsüli azt a történelmi és kulturális örökséget, amelyet az ősöktől kapott – mutatott rá Iohannis.
A román államfő hozzáfűzte, a hatóságoknak, különösen a helyi önkormányzatoknak, a polgárokkal együtt meg kell érteniük, hogy felelősséggel tartoznak a hagyományok megőrzéséért és a kultúrtáj hitelességének védelméért, hogy a jövő generációi megismerhessék, megértsék és értékelhessék identitásuk gyökereit.
„A turizmus és a tematikus rendezvények kiválóan alkalmasak a kulturális örökséghez való hozzáférés ösztönzésére és biztosítására, és ez mind országos, mind helyi közösségi szinten igaz. Történelmünk, hagyományaink és kultúránk akkor válik kulcsfontosságú gazdasági értékké a befektetések vonzása szempontjából, ha elismerjük, tiszteletben tartjuk és felelősségteljesen népszerűsítjük azokat” – hangsúlyozta Iohannis, és hozzátette: mindezek miatt a kulturális turizmus előmozdítására szánt pénzforrások, különösen az európai alapok megfelelő felhasználása a közigazgatási célon túlmenően erkölcsi kötelességgé is válik.
Nicolae Ciucă és Klaus Iohannis köszönti egymást a szász kulturális fesztiválon • Fotó: Gov.ro
Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában – jelentette ki Nicolae Ciucă ugyanezen a rendezvényen.
A kormányfő gratulált a szász közösségnek a szomszédai – a székelyek, magyarok és a románok – iránt az idők során tanúsított „konszenzuskereső hozzáállásához”. „Erdély a tolerancia és az etnikumok békés együttélésének mintaképe Európában, és erre önöknek is büszkéknek kell lenniük, mivel ez a pozitív kép nem alakulhatott volna ki a szász közösségnek a szomszékokkal és barátokkal szemben a konszenzust és a megértést kereső hozzáállása nélkül” – mondta a miniszterelnök az ünneplő közösségnek.
Hozzátette: az itthon maradottak kötelessége biztosítani, hogy Romániában megőrizzük a történelem során örökölt kincseket, és erősítjük az ország modernizálásának esélyét.
„Szeretnék gratulálni Önöknek, az egész szász közösségnek, amiért a jó együttélést és a megértést tartották fontosnak szomszédaikkal – a székelyekkel, a magyarokkal és a románokkal – szemben, és hogy példát mutatnak egységből, tiszteletből és méltóságból ebben az etnikai sokszínűség által jellemzett térben” – fogalmazott a román kormányfő.
Azt már sem a román miniszterelnök, sem az – egyébként szász származású – államfő nem hozta szóba, hogy a román állam a kommunista diktatúra idején egyszerűen kiárusította az erdélyi szászokat és svábokat a Német Szövetségi Köztársaságnak (NSZK). A Nicolae Ceauşescu vezette rezsim által fejpénzért eladott romániai németek közül elenyésző számban tértek vissza szülőföldjükre, így a második világháború után még 400 ezer főre rúgó német közösség az 1989-es rendszerváltás után nem sokkal már csak 111 ezer német nemzetiségű személyt tartottak nyilván Romániában, míg a legutóbbi, 2011-es népszámláláson 36 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek.
Egy kilogramm Gündisch
2022. július 31., 17:47 • utolsó módosítás: 2022. július 31., 21:31
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.