//
most olvassa...
Politika

A vásárlónak drága, a gazdának ráfizetés: az öntözőrendszerek kiépítésével menthető meg a burgonyatermesztés – Krónika/+

A szárazság a mezőgazdaság minden területét megviseli, de nagyobb anyagi gondokat okozhat a hektáronként 5 ezer eurós befektetéssel járó krumplitermesz­tésben. A korábbi évek gondjai halmozottan jelentkeznek a termeléshez szükséges anyagok árrobbanása és az aszály miatt. A burgonya megemelkedett piaci ára csak részben fedezi a költségeket, a gazdák az államtól várják a mentőövet. Közben egyértelművé vált, hogy modern öntözőrendszerek nélkül ráfizetésessé válik a mezőgazdasági termelés.

Nem olcsó mulatság. Egy hektár burgonya termesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről • Fotó: Veres Nándor

 

Az Európai Unió tagországai közül az egy főre eső krumpli- és kenyérfogyasztás terén Románia az élen jár. Az alapélelmiszernek számító két termék gyors áremelkedése sok családban okoz anyagi gondokat, hiszen az egy évvel ezelőtti árakhoz képest a kenyér és krumpli a duplájába kerül.

A magas belföldi kereslet ellenére a burgonya termőterülete hosszú évek óta folyamatosan zsugorodik. A jelenség fő oka a 2020-as éveket megelőző nagyon alacsony értékesítési ár, ami sok termelő kedvét elvette. A szervezetlen romániai termelők nem tudták felvenni a versenyt a Lengyelországból, Nyugat-Európából vagy Egyiptomból érkező burgonyabehozatallal, ezért sokan haszonnövényt váltottak.

Hiába jöttek jobb esztendők, a tíz évvel ezelőtti termőterületnek mára a töredéke maradt: az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint tavaly 84 ezer hektáron termeltek Romániában krumplit.

Becslések szerint a romániai burgonyaszükséglet mintegy felét importálja az ország, főleg a korai, nyári fajtákból, de a nagy­áruházakban egész évben találunk lengyel, német, holland vagy más országokból érkező árut.

Közben a krumplitermesztők sorsa évről évre nehezebbé vált. Idén a bukaresti kormány hektáronként 200 eurós összegben de minimis támogatást nyújt a krumplitermesztők számára. A pénzt azok igényelhetik, akik legalább 0,3 hektáron termelnek pityókát, és a hektáronkénti legalább 15 tonnás termésből november végéig minimum hat tonnát értékesítenek. A termelők szerint az 1000 lejes támogatás csepp a tengerben: az input­anyagok drasztikus áremelkedése miatt idén egy hektár burgonya ter­mesztése mintegy 25 ezer lejes befektetést igényel a gazdák részéről.

Az aszály áldozata a korai krumpli

A romániai krumplitermesztés zöme néhány erdélyi megyére összpontosul: Kovászna, Hargita, Brassó, Szeben, a Kárpátokon túl pedig Suceava megye termelése számottevő. A Partium melegebb vidékein az elmúlt évtizedekben elsősorban nyáron értékesített burgonyát termesztettek. A Szatmár megyei Sándorhomokon termelt korai krumpli messze földön híres, az 1989-es rendszerváltást követően a helyi lakosság zöme ezzel foglalkozott.

Az alacsony értékesítési árak miatt az utóbbi tíz évben azonban itt is drasztikusan visszaesett a termőterület.

Bíró Ábel fiatal agrárvállalkozó 122 hektáron termel szalmás gabonát és kukoricát, illetve 5 hektáron kertészkedik, de a falu híres haszonnövényéből, a korai burgonyából tavasszal mindössze egy hektárra ültetett vetőgumót. „Annyira megdrágultak az inputanyagok, hogy túl kockázatosnak tartottam a korábbi hat-hét hektáros területet beültetni krumplival. Bizony jól döntöttem, mert a hatalmas aszály miatt egyhektárnyi krumplit is nehezen tudok öntözni a négy hektáron termelt csemegekukorica, karfiol és káposzta mellett” – panaszolta el lapunknak a Debreceni Agrártudományi Egyetemen végzett mezőgazdasági szakember.

Nyári burgonyából a nagybani kereskedők 1,8 lejért vásárolják fel a nagyobb gumókat, ami idén a termés 60 százalékát teszi ki. Az aszály miatt sok az apró krumpli, amit az üzletek nem vesznek át, így a gazdának jelentősen csökken a bevétele. Számításai szerint a húsztonnás terméssel jó esetben a befektetése térül meg.

Az idei szárazság nagyon megviseli a partiumi megyék mezőgazdasági termelőit.

A román–magyar határ közelében fekvő Sándorhomokon akkora volt a kánikula, hogy a zöldségesföldek közelében fekvő mély kútból kiszivattyúzott vízzel késő este és éjszaka tudtak öntözni. Az idei öntözésre mintegy 20 ezer eurót költött a gazda, hogy megmenthesse a zöldségest, a szántóföldi növényekre azonban nem jutott víz, kukoricából alig lesz termése.

„A sándorhomoki krumpliföldek húsz százalékát öntözték a gazdák, erre volt elegendő víz a kutakban, a többi 80 százalékról jó esetben a vetőgumó mennyiségét tudják betakarítani. Nagyon sürgősen lépnie kell az államnak az évtizedek óta használhatatlan öntözőárkok, irrigációs rendszerek kitakarításával, kiépítésével, hogy öntözővízhez jussunk. A mi vidékünkön egyelőre semmiféle fejlesztést nem látok ” – fogalmazott a Krónikának Bíró Ábel agrárvállalkozó.

Háromszék tartja magát

Erdélyben a legjobb minőségű krumpli Háromszéken terem. Ezt Kozma Béla, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője is megerősíti, aki az itteni pityókaföldek minőségével magyarázza a háromszéki krumpli hírnevét. Pedig nem csak helyi, erdélyi fajtákat ültetnek, hanem sok az importból, főleg Hollandiából származó vetőgumó is. A színes fajtaválasztékból a helyi termőföld és a krumplitermesztéshez szükséges klíma „gyúrja” össze a közkedvelt háromszéki pityókát.

Kovászna megyében nem csökkent a termésterülete: idén is mintegy tízezer hektárra igényeltek a gazdák támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA).

A 2022-es terméseredményekbe Háromszéken is beleszól a tartós szárazság. A megyében megközelítőleg kétezer hektár termőterületet lehet öntözni, de az igazgató szerint további beruházásokkal ez a felület ezer hektárral növelhető a Besenyői-tó környékén.

„Aki a pityókaföldjeit öntözni tudja, jó átlagos, 35 tonnás termésre számíthat hektáronként. Az öntözetlen háromszéki területeken 30–40 százalékos termésveszteséggel kell számolni. Az idei eladási áraktól függ, hogy mennyivel maradnak a gazdák a nehéz esztendő után. Az aszály miatt a többi európai krumplitermesztő országban sem várható nagy termés, ez helyzetbe hozhatja az erdélyi gazdákat, jobbak lesznek az értékesítési lehetőségeik” – fejtette ki érdeklődésünkre a mezőgazdasági szakember.

Apadó termés. A korábbi alacsony árak sok gazda kedvét elvették a krumplitermesztéstől • Fotó: Veres Nándor

 

Kozma Béla szerint az idei aszályos év válaszút elé állítja a mezőgazdasági termelőket, öntözővíz nélkül ugyanis egyre nehezebb lesz bármit termelni. Sürgősen vízforrásokat kell azonosítani és gyűjtőtavakat kialakítani, hogy nőjön az öntözhető területek nagysága Székelyföldön is, fogalmazott a Krónikának a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.

Sovány és gazdag esztendők

Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke szerint változó a pityókatermesztők boldogulása: a szárazság eltérően befolyásolja a különböző vidékeken a termést, emiatt nagy különbségek lesznek a hektárátlagokban.

„A 2022-es esztendőnek lesz egy fontos üzenete: összefogás és közös munka kell ahhoz, hogy működőképes öntözési rendszereket tudjunk kiépíteni és térségenként vízgyűjtőket lehessen létrehozni. Ki kell építeni a fővezetékeket, amihez az öntözőrendszereket csatlakoztatják majd. A következő időszakban több pályázati forrást lehet majd igényelni irrigációra, erre kell felkészülnünk” – összegezte az idei aszályos esztendő tanulságait a székelyföldi szakember.

Már többször hozzáláttak az öntözőrendszerek kiépítéséhez, de mire jött az esős időszak, úgy gondolták, nincs értelme ezzel foglalkozni.

A mezőgazdasági szakember szerint a szaporodó aszályos évek bebizonyították, hogy stratégiaváltásra van szükség: víz nélkül nem tudnak kiszámíthatóan termelni a székelyföldi gazdák sem.

Becze István úgy látja, a mostanihoz hasonló nehéz esztendők sem veszik el a gazdák kedvét a mezőgazdaságtól.

„A pityókatermesztés olyan, mint malacozó kocákat tartani. Nagyon változó, hogy melyik esztendőben milyen ára van a malacnak. Aki minden évben ezzel foglalkozik, annak a gyengébb évek hozamát kipótolják a gazdag esztendők. Ha a gazda megvásárolta a krumplitermesztéshez szükséges mezőgépparkot, sok választása nincs, ezt a munkát kell folytatnia” – érvelt a gazdaszervezet vezetője.

Kiemelte a falugazdászok szerepvállalását a gazdák integrációja és a megfelelő szaktudás átadása terén.

Egy-egy nehéz év arra jó, hogy a mezőgazdasági termelőket könnyebben rá lehessen vezetni a fejlesztésekre, a változtatásra, az új technológiák elsajátítására. Ha az elkötelezett krumplitermesztőknek ez sikerül, akkor a kétkedők is meggyőződnek róla, hogy ez az út járható, és felzárkóznak – fogalmazott Becze István.

Makkay József

2022. augusztus 09., 09:27

https://kronikaonline.ro/gazdasag/a-vasarlonak-draga-a-gazdanak-rafizetes-szakemberek-szerint-az-ontozorendszerek-kiepitesevel-lehet-megmenteni-a-burgonyatermes

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: