//
most olvassa...
Politika

Ez is az infláció hatása: brutálisan megnőttek a korábban felvett hitelek törlesztőrészletei – Maszol/+

A változó kamatozású kölcsönök után 60-70 százalékkal nagyobb havi részletet kell fizetni most, mint tavaly ilyenkor.

Valószínűleg sokan megbánták, hogy változó kamatozású hitelt vettek fel az elmúlt években, főként a járvány idején. 2021 őszéig roppant olcsón lehetett kölcsönhöz jutni, időközben azonban, a vágtázó infláció miatt nagyban megemelkedtek a kamatok, s ebből kifolyólag a törlesztőrészletek is.

Ziarul Financiar megkeresésére a BRD azt közölte, hogy egy 250 ezer lej értékű, 25 éves futamidejű, változó kamatozású hitel havi részlete 57 százalékkal nőtt egy év alatt. 2021 júliusában 1390 lejt kellett befizetnie a kölcsön haszonélvezőjének, idén júliusban azonban már 2179 lejt. Tavaly augusztusban 1392 lej volt a részlet, ami egy év alatt 76 százalékkal, 2452 lejre nőtt, tehát több, mint 1000 lejjel.

Az ING Bank esetében egy azonos értékű és futamidejű kölcsön után 2016 júliusában 1226 lej volt a részlet, idén júliusban azonban már 2109 lej, ami 70 százaléknál nagyobb kiadásnövekedés. A Raiffeisen Banknál tavaly júliusban 1000 lej körül volt a törlesztőrészlet, egy évre rá azonban már 1607 lej, ez 60 százalékos növekedést jelent.

A hitelköltségek jelentős drágulásának végső soron az infláció az oka, közvetlenül pedig a bankközi alapkamat, a ROBOR növekedésének a számlájára írható. A ROBOR a kereskedelmi bankok egymás közti hitelmutatója, azt jelzi, mekkora kamatra vehetnek fel egymástól kölcsönt, mondja Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának a tagja. A változó kamatozású lakossági hitelek zömét a három hónapos ROBOR-hoz kötik, ami jelenleg 8 százalék körül van. A lakossági hitelek kamata mindig magasabb a ROBOR-nál, a BRD fentebb tárgyalt terméke esetében az eltérés 3 százalék.

A bankközi alapkamat a BNR által meghatározott jegybanki alapkamat függvényében változik. „A jegybanki alapkamat, az igazgatótanács augusztus 5-i döntése értelmében 5,5 százalék, előtte 4,75 százalék volt. A következő igazgatótanácsi ülés október elején lesz, addig nem változik” – nyilatkozta a Maszolnak Bálint Csaba. Régiós viszonylatban ez nem számít nagynak, hiszen Lengyelországban 6,5, Csehországban 7, Magyarországon pedig 10,75 százalék a jegybanki alapkamat. A kereskedelmi bankoknak a mindenkori alapkamatnál 1 százalékkal több kamatot kell fizetniük, ha egynapos lejáratú hitelt vesznek fel a BNR-től, ha pedig pénzt helyeznek el nála, a jegybanki alapkamatnál 1 százalékkal alacsonyabb kamatot kapnak.

Emelni, de nem túelemelni

A kereskedelmi bankok által alkalmazott kamatok szintjét tehát a BNR nagyban befolyásolja, de nincs könnyű helyzetben, mivel nem csupán az adósok, hanem a betétesek érdekeit is szem előtt kell tartania.

„Vigyázni kell arra, hogy a megtakarítások ne veszítsék el az értéküket, ugyanakkor a kamatemelés ne jelentsen elviselhetetlen terhet az adósok számára. Jelenleg a BNR számára az elsődleges cél az infláció stabilizálása. Ilyenkor meg kell emelni az alapkamatot, de nem szabad túlemelni, meg kell találni azt a keskeny ösvényt, ami az egyensúlyt jelenti” – mondja Bálint Csaba, és hozzáteszi, tudatában van annak, mekkora terhet jelentenek az aktuális kamatok a hitellel rendelkező háztartások és cégek számára.

Bálint Csaba | Fotó: BNR

 

„Fontos, hogy a kamatok kövessék az infláció alakulását” – hangsúlyozza a BNR igazgatótanácsának magyar tagja. 2020-ban a jegybanki alapkamatot 1,25 százalékra csökkentették, a ROBOR pedig 1,5 százalék volt, ami óriási segítséget jelentett a cégek számára, olcsón jutottak hitelhez.

Azok, akik most a megugrott részletek miatt nehéz helyzetben vannak, ezt maguknak is köszönhetik, mivel felvehettek volna fix kamatú hitelt is. Romániában azonban ezek nem népszerűek, mivel drágábbak a változó kamatozásúaknál, de kiszámíthatóságot jelentenek, a törlesztőrészletek nem változnak. Nyugaton fordított a helyzet, ott az ügyfelek a fix kamatozást preferálják, nálunk azonban inkább a rövid távú előnyöket tartják szem előtt.

A rosszul fizető adósok száma egyelőre nem nőtt, sőt a nem teljesítő hitelállomány még csökkent is némileg az elmúlt időszakban. Ez azonban még a múlt, mondja Bálint Csaba, a megnőtt kamatterhek hatása egyelőre nem tükröződik az adatokban.

Pengő Zoltán

https://maszol.ro/gazdasag/Ez-is-az-inflacio-hatasa-brutalisan-megnottek-a-korabban-felvett-hitelek-torlesztoreszletei

Ha nem akar lemaradni friss bejegyzéseinkről, csatlakozzon Facebook-közösségünkhöz.

Ha szeretne hozzájárulni szolgáltatásunk fenntartásához, keresse fel tájékoztató oldalunkat.

Szerkesztési elveinkről bővebben itt talál tájékoztatást.

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: