Feszültségoldó látogatásra ment Novák Katalin magyar államfő Bukarestbe, ahol Klaus Iohannis államfő fogadta. Az utóbbi időben ugyanis jelentős feszültség jellemzi a két ország viszonyát. Tavasszal a magyar államelnök asszony már járt az országban, de az erdélyi magánlátogatás volt, nem hivatalos vizit, amit Bukarestben zokon vettek.
Bukarest mindenekelőtt a magyar kormány jelentős erdélyi beruházási programját kifogásolja. Az utóbbi években – különösképpen 2015 és 2020 között – a budapesti kormány komoly lépéseket tett az erdélyi magyarság felkarolására. Rengeteg pénzt fordított a Bethlen Gábor Alap révén az erdélyi magyar oktatási intézményekre, egyházakra, történelmi jelentőségű épületek felújítására, sportlétesítmények építésére, vállalkozók támogatására stb. Ez szálka Bukarest szemében, már-már a szuverenitás megsértésének tekintik, mivel a beruházások kizárólag Erdélyre korlátozódnak, és a román államnak ebbe – szerencsére – nincs beleszólása. Bukarest háborog, hogy Magyarország törődik az erdélyi magyarsággal, holott ő is hasonlóan tekint a határon túli románságra. Igen, Bukarest szintén pénzügyi támogatást nyújt a Pruton túli Moldvának, tanulmányi ösztöndíjakat és állampolgárságot biztosít az ottaniaknak a romániai adófizetők (köztük erdélyi magyarok) pénzéből, annak ellenére, hogy a Prutón túli román nyelvűek csak kb. egynegyede vallja magát románnak, a többiek viszont moldávnak.
Talán az esik legrosszabbul Bukarestnek, hogy a magyar kormány befektet, miközben a román kormány inkább kiszipolyozza Erdélyt. Az erdélyi jelentős román állami beruházások (autópálya-építések, vasút-korszerűsítés) EU-s pénzekből valósulnak meg. A legtöbb beruházás pedig helyi szinten történik. Míg Bukarest minimálisan járul hozzá Erdély fejlesztéséhez, Budapest komoly összegeket fordított erre, nyilván elsősorban a magyarság részére. Utóbbinak aligha lenne kifogása, ha Bukarest komoly összegeket fordítana az erdélyi magyar oktatás bővítésére és korszerűsítésére, a magyar kulturális örökség ápolására, vagy bármely más fejlesztésre. De nem teszi, csupán hangsúlyozza, hogy a román állam felelős saját állampolgáraiért, nemzetiségtől függetlenül. Vagyis az erdélyi magyarságért is. Sőt, Románia a kisebbségi ügyet példásan kezeli – Iohannis a szokásos mantrával hencegett Novák Katalinnak.
Holott a román ott tesz keresztbe az erdélyi magyarok önazonosságával kapcsolatos jogoknak, ahol csak lehet. Romániában rengeteg település használja nyilvánosan saját zászlaját és címerét, azokkal valahogy sosincs baj, a bíróságok sem rendelik el azok eltávolítását. Csupán a magyar szimbólumok – mindenekelőtt a székely zászló – jelentenek vörös posztót a román igazságügy számára. Sőt, az állami hatóságok nemcsak a magyar nemzeti jelképek, hanem az egyházi és oktatási intézmények ellen is fellépnek. A marosvásárhelyi római katolikus gimnázium évek óta tartó kálváriájáról vagy az évszázados múltú egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának megakadályozásáról vaskos köteteket lehetne írni. Bukarest – Iohannis révén – mégis kifogásolja, hogy Magyarország konkrét lépésekkel igyekszik enyhíteni az erdélyi magyarság sérelmeit, utóbbiak pedig nyilván egyre inkább Budapestre tekintenek. Háborgás helyett Bukarest inkább kisebbségi és Erdély-politikáján kellene, hogy változtasson, méghozzá radikálisan. Ehelyett újabb feszültségeket keltenek, lásd a bánfihunyadi magyar óvoda vagy a nagyváradi iskola friss ügyét.
A feszültségek nemcsak az erdélyi magyarság lelkéért zajló küzdelemre vezethetők vissza, hanem az igen eltérő külpolitikai szemléletekre is. Orbán Viktor karakán jobboldali politikája vörös posztó a balliberális Brüsszel számára, a magyar kormányfő pedig bátran vállalja a konfrontációt. Románia viszont szolgalelkűen teljesíti Brüsszel akaratát. Az Oroszországhoz való viszony szintén eltérő, Budapest úgymond Moszkva-barátsága sokak számára felháborító. Holott ehhez Bukarest passzivitása is hozzájárult közvetve. Budapest ugyanis évek óta szorgalmazza, hogy Románia indítsa már be a fekete-tengeri gáz kitermelését, azzal csökkenne Magyarország függősége az orosz energiától. Románia viszont eltökölte az időt, a Fekete-tengerben, román felségvizekben található gázmezők kiaknázása továbbra is akadozik. Elsimítandó feszültségek tehát bőven vannak, kérdés azonban, hogy a minapi államfői találkozás konkrét előrelépést hoz-e.
Chirmiciu András
2022. szeptember 12., 08:12
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.