Kormányváltás következik Svédországban, ahol óriási sikert arattak a radikális jobboldali Svéd Demokraták. A lapunknak nyilatkozó – a skandináv államokat jól ismerő – újságíró szerint a svédeknek elsősorban abból lett elegük, hogy a tömeges bevándorlás súlyos biztonsági problémákhoz vezetett.
A svédek nagy része magáévá tette a radikális jobboldal üzenetét, miszerint beláthatatlan következményekkel jár a társadalomra a bevándorlás – ezzel is magyarázta a Svéd Demokraták (SD) kiemelkedő választási sikerét Bugnyár Zoltán. Mint elmondta, erre a tematikára mindegyik pártnak reagálnia kellett a kampány során.
Az újságíró rámutatott, az utóbbi negyvenhárom esztendő legerősebb jobboldali formációjának számító, de most a radikálisok mögött végző Mérsékelt Párt a programjába is belefoglalta a migránsok korlátlan beengedésének elutasítását.
„Ezt tették a kereszténydemokraták is. A törvények uralmának visszaállítását, az erőszakos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó büntetések szigorítását, a bevándorlás korlátozását, a segélyek visszavágását mindegyik jobboldali párt hirdeti, így nem kétséges, hogy az új kormány ebbe az irányba fog elmozdulni” – értékelte a helyzetet a skandináv államokat jól ismerő újságíró.
Azon kérdésünkre, hogy mennyire változtak meg a svédországi életkörülmények az elmúlt öt-tíz évben, a tudósító azt mondta: a biztonság alapvetően meg romlott a 10 millió lakosú skandináv országban. Bugnyár Zoltán szerint a jóléti társadalomhoz kapcsolódó korábbi biztonságot hiányolják a svédek, a folyamatosan emelkedő adók, az egészségügyben növekvő várólisták elégedetlenséget váltottak ki. Statisztikák szerint az elmúlt évben 1200-an haltak meg annak következtében, hogy nem jutottak időben megfelelő ellátáshoz – Svédországban ez újszerű visszalépés. Ezzel egy időben a bevándorlás kapcsán felmerülő költségekre a központi költségvetés mintegy tíz százalékát kénytelen költeni a kormányzat, többek között arra a 200 ezer munkaképes korú, migrációs hátterű lakosra, akik önerőből nem tudják vagy akarják fenntartani magukat.
„De a mindennapok biztonsága is megváltozott a majdnem kizárólag migrációs hátterű csoportokhoz köthető erőszakos bűnözés miatt. Minden svéd városban vannak úgynevezett no go zónák, ahova nem ajánlatos bemenni. Mindennaposak a késelések, lövöldözések, robbantások. Az idén csak lövöldözésben annyian haltak meg, mint tavaly egész évben, 47-en. A bűnözés mindenhova átterjedt. Emelkedett a nemi erőszakok száma, s nemcsak a no go zónákban. Az egykor éppen a biztonság miatt irigyelt Svédország mára Európa egyik legveszélyesebb országává vált” – fogalmazott a Krónikának Bugnyár Zoltán.
Az újságíró érdeklődésünkre azt is elmondta,
sok magyar, s ezen belül nagy létszámú erdélyi magyar közösség él Svédországban.
A skandináv ország magyarjait tömörítő szervezet elnöke, de a Magyar Ház vezetője is Erdélyből származik. „Azok a magyarok, elsősorban fiatalok, akikkel találkoztam, inkább a svéd jobboldalt támogatják. Nyilván nincsenek erre vonatkozó adatok. Egy kelet-közép-európai származású ember számára ma idegennek tűnik az itt erőltetett gendertéma, a korlátlan migráció. A nemzettudat is erősebb bennük, mint a svédekben, akiknek már jó ideje azt sulykolják, hogy a nemzeti érzés elavult” – hangoztatta a tudósító.
Bugnyár Zoltán szerint gyors változásra nem lehet számítani. Annak ellenére, hogy a jobboldalt gyakorlatilag a Svéd Demokraták mentették meg az újabb bukástól, jó eséllyel nem a pártelnök Jimmi Akesson, hanem a mérsékeltek miniszterelnöke, Ulf Kristersson alakíthat majd kormányt. A tábor részét képviselő kis párt, a Liberálisok ráadásul egyelőre kizárják az SD kormányzati szerepvállalását, miközben a legerősebb jobboldali formáció természetesen ragaszkodik a kabinetben való részvételhez.
Mint arról beszámoltunk, Magdalena Andersson, Svédország szociáldemokrata – egyben első női – miniszterelnöke szeptember 15-én benyújtotta lemondását, miután az előző heti választásokon a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget. Andersson ügyvivő miniszterelnökként hivatalban marad, amíg az új kormány létre nem jön a skandináv országban, ahol hosszadalmas kormányalakítási folyamat várható. A 2018-as parlamenti választást követően a szociáldemokrata Stefan Löfven volt miniszterelnök vezetésével 134 napig tartott, míg megalakult az új kormány.
Bejelentette lemondását a svéd miniszterelnök, miután a jobboldali pártszövetség szerezte meg a parlamenti többséget
Pataky István
2022. szeptember 19., 14:29 • utolsó módosítás: 2022. szeptember 19., 14:48
EuroCom - Romániai Sajtófigyelő 
Beszélgetés
Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.