//
most olvassa...
Politika

Váradon tanácskoztak az autonomisták – Erdon/+

Az erdélyi magyarságnak semmivel több igénye nincs a román állammal és a többségi nemzettel szemben, mint ami Európában már létezik, és bevált, hangsúlyozta szerda délután Nagyváradon Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott.

Az erdélyi magyar autonómiatörekvések előmozdítása és érdemi megoldása továbbra is az erdélyi magyar politikai és civil szervezetek fő célkitűzése, hangsúlyozták a Nagyváradon tartott tegnapi sajtótájékoztató résztvevői. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a sajtótájékoztatón leszögezte, hogy szorgalmazzák a 2018 januárjában elfogadott hárompárti (RMDSZ, MPP, EMNP) autonómianyilatkozat cselekvési tervének mihamarabbi kidolgozását. Az említett nyilatkozat egyetértést teremtett erdélyi magyarságunk politikai pártjai körében. Hozzátette, hogy az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Szövetség kitart az önrendelkezés politikai célkitűzése mellett. Majd a sajtótájékoztatón szintén jelen lévő Kalmár Ferencet, a Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos gondolatát idézve kijelentette, hogy az integráció a kollektív jogok nélkül egyenes úton vezet az asszimilációhoz. A romániai magyarság számára „az önrendelkezést tartjuk az egyetlen alternatívának” – fogalmazott Tőkés László. Szili Katalin határon túli autonómiaügyekért felelős magyar miniszterelnöki megbízott kifejtette, hogy az erdélyi magyarság különböző szervezetei között kialakult együttműködések jó esélyt nyújtanak arra, hogy közös hang alakuljon ki abban, hogy mi legyen a tömbben és a szórványban élő magyar közösségekkel. A most megjelentetett, A svájci Jura kanton autonómiája, harca önrendelkezéséért című kötet egy jó kézikönyv, amely bemutatja, hogyan kell az autonómiaigényre vonatkozó tárgyalásokat eredményesen lefolytatni. Ezt követően kijelentette: „Mi semmivel többet nem szeretnénk, mint azt, ami Európában bevált”.

Szili Katalin jelezte, hogy vannak hiányosságok is az európai kisebbségvédelmi szabályozásokban, ráadásul, „jelenleg Európa sok más súlyos problémával néz szembe, amelyek halványítják a nemzeti kisebbségi közösségek törekvéseit és igényeit, de ezekről a törekvésekről nem lehet lemondani vagy zárójelbe tenni őket” – fogalmazott. Hozzátette, hogy jó lenne, ha az identitás védelméhez való jogot alapvető emberi jognak tekintetnék. Kijelentette, miniszterelnöki megbízottként az a célkitűzése, hogy közvetítse a párbeszédet a román és a magyar fél között, ami egy elfogadott kisebbségi törvény formájában ölthet konkrét alakot. Kalmár Ferenc, a román– magyar kormányközi kisebbségi vegyes bizottság társelnöke: a bizottság munkájáról, illetve a kollektív kisebbségi jogok fontosságáról beszélt. Elmondta, hogy most készítik elő a bizottság következő plenáris ülését. Csomortányi István, a Partiumi Autonómia Tanács alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltás után 2011-ig harminc százalékkal csökkent az erdélyi magyarság lélekszáma, és a most elvégzett népszámlálás eredményei azt vetítik előre, hogy tovább csökken a magyarság aránya. Mint fogalmazott: „Ha csak egymillió körül lesz a létszám, az kiállítja a bizonyítványt Románia kisebbségpolitikájáról, mert békeidőben, az integráció folyamatában a magyarság több mint 40 százalékát elveszíti. Ez kataklizma. Románia kisebbségvédelmi politikája kisebbségellenes és a nemzeti közösségek eltűnéséhez vezet.” Csomortányi István kifejtette, hogy Erdély és Románia is történelmi régiókból áll, de a Ceauşecu-rendszertől örökölt közigazgatással – a megye- és községrendszerben – az ország nem működik hatékonyan. Egy sokkal természetesebb közigazgatási struktúrához kellene visszatérni, amelyben felismerhetők lennének a történelmi régiók, ez pedig nemcsak magyar, hanem román ügy is.

Pap István

2022. október 20., 08:29

https://www.erdon.ro/helyi-kozelet/2022/10/varadon-tanacskoztak-az-autonomistak

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: