//
most olvassa...
Politika

Először szerveztek magyar napot Szászsebesen – Szabadság/+

Felejthetetlen vasárnap marad a százfőnyit alig elérő szászsebesi magyar közösség életében 2022. november 6-a, hiszen ekkor szerveztek először magyar napot a patinás Fehér megyei településen. A rendezvény kezdeményezője Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese volt, aki egy személyben a helyi egyházközség lelkipásztora is.

A Lucian Blaga Művelődési Házban szervezett rendezvény ökumenikus imával kezdődött, amelyet Páll József (P. Leó atya OFM) római katolikus ferences rendi plébános és Gudor Botond gyulafehérvári-szászsebesi lelkész-esperes mondott el. A rendezvényen körülbelül százan ünnepeltek együtt, a helyiekhez gyulafehérvári, vajasdi és Hunyad megyei magyarok is csatlakoztak.

Gudor Botond esperesnek régi álma vált valóra a Szászsebesi Magyar Nap megszervezésével. Köszöntőbeszédében Eszter könyvének 3,8 versét alapul véve kihangsúlyozta: elszórtan és elkülönítetten élünk – ez nem azt jelenti, hogy elzárkozunk másoktól, hanem azt, hogy tudjuk, hova tartozunk. „Mi most családban vagyunk, a szászsebesi magyar közösség kis családjában, ahol nagyon örvendünk egymásnak” – tette hozzá. Mivel a közönség sorában akadtak olyan magyarok is, aki már nem értik és beszéli anyanyelvüket, az esperes az elhangzottakat számukra összegezte románul is.

Demeter László történész, baróti múzeumigazgató érdekfeszítő előadást tartott Szászsebes és környékének székelyekkel való kapcsolatáról. Bevezetőként a székelység eredetéről szóló két legrelevánsabb elméletre utalt, vezérgondolatként egy sokak által kevésbé ismert történelmi tényre világított rá: a kézdi-sepsiszéki székelyek korábbi szálláshelyének épp Szászsebes és környéke tekinthető. A régészeti kutatások és pár dokumentum mellet néhány környékbeli település neve is tanúsítja ezt a tényt. „Épp a helynevek folytonossága bizonyítja, hogy a valamivel több, mint 800 évvel ezelőtt kiköltöző székelyek találkozhattak a betelepülő szászokkal, a használatos település elé ragasztották a szász előtagot” – mondta Demeter László. Köztudottan, Szászsebes mind a magyar, mind a román nevét a Sebes víznévről kapta, német nevének (Mühlbach) jelentése (malompatak) úgyszintén ezzel áll összefüggésben.

Történelmi apropó, kapcsolatépítés 

A település első említése 1150-ben való, mégpedig mint székely kerületet (terra Siculorum terrae Sebust) említik. A székelyekre emlékeztetett Szászsebes főutcájának a modern korig használtés az utcafrontra is kiírt neve, a német Siculorumgasse is.

Demeter László szerint a történelmi apropó is motiválta a magyar nap megszervezését, ugyanakkor arra is jó, hogy kicsit szorosabbra fűzhessék a kapcsolatot a szórvány és a Székelységben élő magyarság között. „Ez a gondolat már néhány évvel ezelőtt felmerült, és úgy tűnik, most jött el az ideje annak, hogy megvalósulhasson”- hangsúlyozta. A történész hozzátette: ő is sokszor hozott látogatókat Szászsebesre, hogy megismertesse a múltat és az itt rejtőzködő magyar értékeket.

A jelenlevőket Ladányi Árpád Csaba, a Fehér megyei RMDSZ elnöke köszöntötte. „Az elmúlt harminc évben nagyon sokszor felmerült bennünk is a kérdés, mit kell tennünk azért, hogy a szórványban élő magyarságot megmenthessük. Ma már tudom a választ: ismerni kell a múltat, meg kell tartani a hitet, és meg kell élni a hagyományainkat. Büszkék kell lennünk arra, hogy mások vagyunk, és fel kell vállalnunk identitásunkat. A mai nap mindezeket magában foglalja” – tette hozzá az elnök.

Ezt követően Boros Erzsébet mezőségi népdalcsokra és az általa vezetett csombordi Pipacs Néptáncegyüttes előadása tették színessé a rendezvényt. A fiatal táncosok, nem véletlenül, épp a saját falujuk táncait mutatták be, amit Molnár Márton adatközlőtől gyűjtöttek néhány évvel ezelőtt, mintegy jelezve, mindenütt megtalálhatók azok az értékeink, amelyeket tudatosan ápolnunk kell, ettől vagyunk egyediek.

Hangulatos volt a gyulafehérvári és vajasdi tagok alkotta Gyertyaláng keresztyén ifjúsági zenekar előadása is Szilágyi-Győri Loránd vezetésével. A vallásos zenét többféle stílusban, hangszerkísérettel (gitár, zongora és volt dob is) megszólaltató zenekar 2002-ben jött létre négy magyarlapádi fiatal kezdeményezésére. Azóta többször átalakult, jelenlegi felállása: Szilágyi-Győri Loránd (ének), Szilágyi Levente (billentyűk), Csalai Adorján (gitár) és Tibori Noémi (ének).

Az első ízben megszervezett és a Bethlen Gábor Alap által támogatott Szászsebesi Magyar Nap szeretetvendégséggel majd városlátogatással zárult. Gudor Kund Botond a helytörténész szakavatottságával nyűgözte le hallgatóságát Szászsebes rejtett értékeivel. Az esperes hangsúlyozta, hogy a város középkori erődítménye (1387-1567 között építették) egyike a legjobban konzervált erdélyi szabályos szárú városvédő építményeknek, amelynek romantikus saroktornyai nagyrészt megmaradtak (Csizmadia, Deák, Nyolcszögletes és Szabó tornyok).

Magyar értékek a szász városban 

Szászsebes hangulatos főutcáján végigsétálva, amely mind a mai napig megőrizte 17-19. századi arculatát, az érdeklődők megtekintették a római katolikus és az evangélikus templomot és a legértékesebb műemléképületeket, köztük az Afrika-kutató, néprajzos Franz Binder (1824-1875) házat illetve a ma helytörténeti múzeumnak otthont adó Zápolya-házat (Fejedelmek háza, Königshaus). A Főtéren álló épületben halt meg 1540-ben Szapolyai János magyar király. Az egyemeletes épület eredetileg 15. századi és a 16. században bővítették, az erdélyi fejedelemség idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt.

A szászsebesi magyar közösségről Gudor Botond esperes lapunknak elmondta: Szászsebes magyar lakossága egyrészt a „tősgyökeres”, itt születettek csoportjából, másrészt pedig a környékről vagy Székelyföldről, de akár a Partiumból is odaköltözöttekből áll össze. Utóbbi csoport létszáma állandóan változik, a fluktuáció miatt nehéz pontosan megmondani, hány magyar él Szászsebesen, a létszám 80 és 100 között ingadozik. Gudor Botond szerint az első magyar nap mindenekelőtt közösségformáló erejű. „Az itteni magyaroknak, attól függetlenül, mikor és hogyan kerültek ide, érezniük kell, hogy nincsenek magukra hagyva, hanem ők is részei a nemzetünknek” – emelte ki az esperes.

A szászsebesi ünnepség után a jelenlévők egy része átment Marosszentimrére, itt a már estébe hajló reformációi istentiszteletet tartottak, amelyről Gudor Botond esperes azt vallotta, hogy a napnak méltó lezárása volt, hiszen újból élővé varázsolták a holtnak vélt köveket.

Basa Emese

2022. november 9., 13:45

http://szabadsag.ro/-/eloszor-szerveztek-magyar-napot-szaszsebesen

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: