//
most olvassa...
Politika

Nem feltétlenül jelent jóllétet a pénzügyi jólét – Krónika/+

A gondtalan anyagi helyzet hozzájárulhat ugyan a jólléthez, de meg kell tartani az egyensúlyt, mert például ha rámegy az egészségünk a pénzgyűjtésre, a vagyonszerzésre, előfordulhat, arra kell majd fordítanunk a megtakarításainkat, hogy az egészségünket helyreállítsuk – hívta fel a figyelmet Szabó Árpád közgazdász, amikor a jólét és a jóllét összefüggéseiről kérdeztük.

Meg kell találni az egyensúlyt. A jóllét érdekében hozott áldozat megbosszulhatja magát  Fotó: Pixabay

Kulturálisan kötött, és egyénenként nagymértékben eltérő, hogy kinek mit jelent a pénzügyi jólét fogalma – húzta alá megkeresésünkre Szabó Árpád. A Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusát annak kapcsán faggattuk, hogy a Revolut digitális banki és fizetési platform a napokban tett közzé felmérést, amelynek szintén az a következtetése: jólét és a jóllét (wellness) szorosan kapcsolódik a kiegyensúlyozottsághoz és a mértékletességhez, hogy a következmények teljes tudatában cselekedjünk, és legyen bátorságunk új dolgokat megtenni.

Tabu a fizetés, a megtakarítás

A Revolut megbízásából a Dynata piackutató cég által végzett, tíz országot felölelő elemzés romániai adatai amúgy arra világítanak rá, hogy a romániai polgárok egyre nyitottabbak arra, hogy a pénzről beszéljenek, de még mindig vannak tabutémák, mint például a fizetés, a személyes megtakarítások mértéke, és sokan még mindig restellnek fizetésemelést kérni.

Az elemzés készítői továbbá arra a következtetésre jutottak, hogy az életkor befolyásolja a pénzügyi ismeretekkel kapcsolatos megítélést, valamint a recesszióval és a személyes költségvetés ellenőrzésével kapcsolatos attitűdöket.

A nők jobban aggódnak az infláció és annak jövedelemre gyakorolt hatása miatt, mint a férfiak, a pénz pedig fontos téma a párkapcsolatokban vagy a családi kapcsolatokban.

A felmérés szerint a 25–64 év közötti romániai polgárok többsége (30 százalék) számára a pénzügyi jólét elsősorban azt jelenti, hogy rendelkeznek a pénzük felett, kiszámítható a jövedelmük. Csak a válaszadók 8 százaléka mondta, hogy mentálisan jobban érezné magát, ha több pénze lenne.

Ugyanakkor a fiatalok, a Z generáció tagjai a pénzügyi jólétet a pénzzel kapcsolatos aggodalmak teljes hiányához kötik.

A 18–24 éves válaszadók 22 százaléka számára a pénzügyi jólét akkor valósul meg, ha sikerül megtakarítaniuk vagy befektetniük a jövőre vonatkozó terveikbe. A pénzügyi hozzáállás nemenként is változik, például a megkérdezett nők 21 százaléka mondta, hogy aggódik az inflációnak a pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása miatt, míg a férfiaknak csak 12 százaléka osztja ezt a félelmet.

A romániai férfiak ugyanakkor sokkal magabiztosabbak abban, hogy a gazdasági stagnálás vagy recesszió idején is képesek lesznek kordában tartani kiadásaikat és növelni jövedelmüket. A háztartási kiadások kezelésének képessége tekintetében kiegyenlítődnek a dolgok: mind a nők, mind a férfiak azt mondják, keresik a megoldást pénzügyi helyzetük javítására.

A megkérdezettek nagy része eközben még mindig ódzkodik a bértárgyalásoktól, de sokak esetében a kereskedelmi tárgyalások is fájdalmas témának számítanak.

A 35–44 év közötti válaszadók többsége számára nehézséget jelent, hogy fizetésemelést kérjen, 18 százalék pedig vonakodik attól, hogy árcsökkentést kérjen.

Meg kell találni az egyensúlyt

„Az igazi jóllét titka az egyensúlyban keresendő, ha anyagilag, egészségileg, spirituálisan is rendben vagyunk” – szögezte le megkeresésünkre a kutatás kapcsán Szabó Árpád. A közgazdász rámutatott, a pénzügyi jólét fontos eleme ugyan a jóllétnek, de ez mindenkinek mást jelent, befolyásolja a kulturális kötődés, a családi minta.

Mások az igényei annak, aki olyan családba született, ahol mindenkinek saját gépkocsija volt, mint annak, aki harmadik gyerekként egy kétszobás tömbházlakásban nőtt fel.

Mind a két esetben máshol van a szint, amikor azt mondják, hogy elégedettek, kiegyensúlyozottak” – fejtette ki az egyetemi oktató. Hozzátette: a megtakarítási hajlandóság is erősen kötött, ha beleszületünk egy kultúrába, a „vérünkben van”, hogy miként spórolunk, ezt látjuk, tanuljuk a nagyszüleinktől, szüleinktől. Ezen viszont sokat változtathat a pénzügyi nevelés, már kisiskoláskorban tanítani kellene a pénzügyi alapismereteket, hogy a felnőttként megkeresett pénzt okosan tudjuk beosztani, esetleg kamatoztatni.

A közgazdász arra is felhívta a figyelmet, a fiatalok másként viszonyulnak a pénzügyi kérdésekhez, ezt nagymértékben befolyásolja, hogy sokan 24 éves korukig tanulnak, sőt egy másik felmérés szerint sokan 28–30 éves korukig élnek együtt a szüleikkel, tehát nem kell azzal foglalkozniuk, honnan és miként teremtik elő a napi szükségleteik fedezetét, így számukra az a megnyugtató, ha nem is kell törődniük a pénzügyekkel.

A PKE adjunktusa ugyanakkor rámutatott: a nők és a férfiak közötti hozzáállás is eltérő, a nők általában körültekintőbbek,

egyrészt mert többet foglalkoznak a háztartási kiadásokkal, másrészt már ősidőktől kódolt, hogy a férfi elejti a zsákmányt, a nő pedig beosztja. Ugyanakkor – tette hozzá – az Amerikai Egyesült Államokban figyelték meg, hogy amikor dübörög a gazdaság több nő iratkozik be egyetemre, a férfiak inkább pénzt keresnek, válságban pedig több férfi tanul, mert csökkennek a kereseti lehetőségek.

Szabó Árpád hangsúlyozta, meg kell találni az egyensúlyt, nem érdemes tönkretenni az egészségünket, hogy több pénzt keressünk, mert utána az egészség helyreállítására kell elkölteni a megtakarításokat.

Bíró Blanka

2022. november 11., 15:59

https://kronikaonline.ro/gazdasag/nem-feltetlenul-jelent-jolletet-a-penzugyi-jolet

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: