//
most olvassa...
Politika

FRISSÍTVE – Ausztria nem támogatja a schengeni bővítést, mert ez a rendszer „megbukott” – Maszol/+

Ausztria nem járul hozzá a schengeni övezet bővítéséhez – jelentette be pénteken Gerhard Karner belügyminiszter. „A rendszer nem működik megfelelően. Az európai helyzet nagyon világosan mutatja, hogy a külső határok védelme megbukott” – mondta a tárcavezető a Der Standard osztrák napilap internetes kiadásának beszámolója szerint.

Az ellenállás kiváltó oka a Balkánon keresztül Közép-Európába áramló menekültáradat. Az osztrák belügyminisztérium szerint ugyanis idén „tengerparttal nem rendelkező országként” már több mint 100 000 illegális migránst fogtak el Ausztriában, akik közül 75 000-et egyetlen más uniós országban sem regisztráltak.

„Ha egy rendszer nem működik, akkor nem lehet bővíteni” – jelentette ki Karner. Elmondása szerint Ausztria azért ellenzi a schengeni övezet bővítését, mert az országban élő emberek biztonsága is veszélyben van – tette hozzá az osztrák belügyi tárca vezetője. Ezért „a biztonságért felelős belügyminiszterként egyértelmű nemet mondok” – mondta Karner az ORF rádióműsorában.

Karner szerint a külső határvédelem kudarcot vallott, ezért egyre több európai ország támaszkodik a nemzeti határai ellenőrzésére. Ausztria mellett Németország, Franciaország, a Cseh Köztársaság, Dánia, Svédország és a nem uniós Norvégia, amely azonban tagja a schengeni megállapodásnak, belső határellenőrzést vezetne vissza.

Mint ismert, a héten az Európai Bizottság határozatában támogatta az ellenőrzés nélküli schengeni térség kiterjesztését Bulgáriára, Horvátországra és Romániára. A döntő szavazásra december 8-án kerül sor Brüsszelben az EU belügyi és igazságügyi minisztereinek találkozóján, amelyen egyhangú döntésre van szükség ahhoz, hogy a három ország csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli térséghez.

A bővítés ezért a belügyminiszterek jövő heti rendkívüli ülésén is téma lesz. Horvátországról azonban nem lesz külön szavazás, mivel a Tanács cseh elnöksége csak egy blokkszavazást akar a csatlakozásról.

A schengeni térségbe egyébként Bulgária, Írország, Horvátország, Románia és Ciprus kivételével valamennyi uniós tagállam, valamint négy nem uniós ország – Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc – tartozik.

Hollandia volt az első, amely jelezte, nem ért egyet Románia csatlakozásával

Az Európai Bizottság szerdán elfogadott jelentésében felkérte a Tanácsot, hogy haladéktalanul hozza meg a Románia, Bulgária és Horvátország teljes mértékű schengeni csatlakozását lehetővé tevő döntéseket.

Az Európai Bizottság (EB) szerdán ismét megerősítette, hogy Románia régóta eleget tesz a schengeni tagság technikai követelményeinek – jelentette ki Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke rámutatott, a schengeni megállapodás szigorúan szabályozza a csatlakozás feltételeit, teljesíteni kell a technikai követelményeket. „E tekintetben ismét megerősítést nyert, hogy csatlakozhatunk, csatlakoznunk kell a schengeni övezethez” – fogalmazott. Hozzátette, az Európai Uniónak szüksége van egy „sikertörténetre”, ez is komoly érv lehet amellett, hogy január elsejétől Románia része legyen a belső határellenőrzés nélküli övezetnek.

Kelemen reményét fejezte ki, hogy Hollandia megérti Románia csatlakozásának fontosságát, és nem fogja megakadályozni azt. Mint mondta, Mark Rutte holland kormányfő élhet a „stratégiai tartózkodás” lehetőségével. Ezt olyan esetekben használják a tagállamok, amikor nem akarnak megakadályozni egy kezdeményezést, de fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban. „Ilyenkor tartózkodik, de nem töri meg a döntés egyöntetűségét” – tette hozzá a kormányfőhelyettes.

„Bulgária, Románia és Horvátország készen áll a csatlakozásra, az EU pedig készen áll a fogadásukra” – nyilatkozta a jelentésről szerdai sajtótájékoztatóján Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos, aki szerint a három ország „teljességgel megérdemli” a schengeni tagságot. „Túlságosan sokat kellett várakozniuk a felvételre” – fogalmazott.

Mit kifogásoltak?

Eddig csak Hollandia ellenezte Románia schengeni csatlakozását. A hollandok által felvetett első kérdés elvileg megoldódott, miután az Európai Bizottság és a tagállamok szakértőiből álló munkacsoport értékelő jelentést készített, amely mind Románia, mind Bulgária esetében rendkívül pozitív következtetéseket tartalmazott. Bár a holland tisztviselők kezdetben azt állították, hogy bizonyos kérdésekkel nem foglalkozott ez a misszió, nem tettek eleget a Ciucă-kormány felkérésének, hogy újabb – holland részvétellel létrehozott – delegációt küldjenek Romániába.

A második kifogásolt kérdéskör megoldása szintén folyamatban van. Miután az új igazságügyi törvényeket a román parlament elfogadta, és azok már Klaus Iohannis előtt várnak a kihirdetésre, az Európai Bizottság a következő jelentésében javasolhatja az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus megszüntetését. Ugyanakkor a kormány várja a Velencei Bizottság véleményét is.

Szövetségest kerestek a schengeni bővítés megakadályozásához

A hollandok továbbra is igyekeznek ellenállni, aminek valódi okát az ország belpolitikai ügyeiben kell keresni, mutattak rá a szakértők. Hollandiában jövőre választásokat tartanak, és Mark Rutte miniszterelnök Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) a második helyen áll a felmérések szerint, miután évekig uralta a hágai politikai életet. A párt vezetői ezért igyekeznének elkerülni egy olyan európai szintű döntést, amelyet számukra „külpolitikai kudarcként” lehetne értelmezni, erősítették meg brüsszeli források. A holland vezetés most keresi a kiutat a helyzetből, és az egyik lehetséges forgatókönyv a döntés elhalasztása.

Másrészt a holland kormány állítólag más országok – például Dánia és Svédország – támogatását is kérte, amelyek a múltban ellenezték Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. Eddig ezek a kísérletek – állítólag – kudarcot vallottak. Ha a hollandok továbbra is elszigeteltek maradnak, nem valószínű, hogy vétóval fejezik ki ellenállásukat, véli egy brüsszeli diplomata.

Egy elfogadható forgatókönyv – brüsszeli források szerint – Hollandia számára az lenne, ha Románia és Bulgária csak bizonyos feltételekkel csatlakozna Schengenhez, alapvetően azon a modellen, ahogyan a két országot felvették az EU-ba. Ez a Rutte-kormány számára tisztességes kilépés lehetne. Elméletileg nem zárható ki a két ország részleges csatlakozási döntésének lehetősége, ugyanis erről a kompromisszumos megoldásról már a korábbi években is szó volt. Ez azt jelentené, hogy Schengenhez a kikötőkkel és repülőterekkel csatlakoznának, a szárazföldi határokon pedig egy későbbi időpontban függesztenék fel a határellenőrzést.

Most azonban egészen új helyzet állt elő Ausztria állásfoglalásával.

B. B.

https://maszol.ro/kulfold/Ausztria-nem-tamogatja-a-schengeni-bovitest-igy-Romania-csatlakozasat-sem-mert-ez-a-rendszer-megbukott

Hírdetés

Beszélgetés

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Főtámogatók

KEDVENCEINK

%d blogger ezt szereti: